Keleti Ujság, 1931. július (14. évfolyam, 145-171. szám)
1931-07-24 / 165. szám
Cfoj-Kolozsvár, 1931 /alias 24 Pélltch TITA IN NUMERAR Ko. 24256—927. ] ELŐFIZETÉS BELFÖLD« I évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed, évre egy hóra 100 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal . Piaţa Unirii (Fó'tér) A Telefon: 5-08, 6-81. ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON : 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévről 15 pengő. Egyes szám ára 5 XIV, évfolyam 165~ik szám. Egyes szám ára 29 fillér. Az nf Hoover-terv lényege: SSjjyetleii állítan se won Ja ki a hiteleit Németországból, de garantálja az eddigi hitelkereteket A Hally Express feltűnést keltő cikkben aast írja, hogy Franciaországot a gazdasági és politikai elszigetelődés veszedelme fenyegeti üt szabad megírni? Bevalljuk: egy kissé zavartan vagyunk. Arról értesültünk ugyanis, hogy az erdélyi (vagy talán kisebbségi?) ügyek agilis ifjú minisztere nincs megelégedve a kolozsvári magyar lapok hangjával és közvetve azt közöltette velünk, hogy több objektivitást és a kormány ténykedésének szordinósabb bírálatát kívánja tőlünk. Csodálatos, hogy mindig mi vagyunk azok, akiknek kritikájára felszisszennek Bukarestben. Példákkal tudnók illusztrálni, bogy a mj cikkeink szelid hárfahangversenyek a bukaresti lapok diszharmonikus hangzavara mellett, a bukaresti sajtó politikai ellenlábasait sokszor a támadásoknak, a személyeskedő vádaskodásoknak olyan pergőtüzével árasztja el, amelyeket a mi hasábjaink meg sem búnak. Mi a bukaresti lapokat ezen az utón sohasem követtük. Sohasem kritizáltunk komoly ok és cél nélkül. Türelmünket, higgadt, sőt bűvös tárgyilagosságunkat nem szoktuk felcserélni n gyűlölködés és személyeskedés fegyvereivel, íme, mégis mi kapjuk a fenyegető hangú figyelmeztetést, amely bizonytalan és homályos keretei között arról sem informál, hogy volta képen mi az, ami' a kormánynak (vagy csak az erdélyi miniszternek?) nemtetszését kihívta. Cenzura nincs, nem értjük tehát, hogy az óva- intésnek ez a nem is burkolt formája milyen határig engedélyezi a kritika szabadságát. De nem értjük azt sem, hogy miért van szükség éppen Erdélyben ilyen különleges üzenetekre? És ha itt tartunk, azt is megmondjuk, hogy mi Erdély miniszterétől nem megfélemlitési kísérleteket várunk, hanem éppen ellenkezőleg: helyes felismerését az erdélyi panaszoknak és a felismerés nyomában őszinte tolmácsolását Erdély kívánságainak, tekintet nélkül arra, hogy az országrész többségi vagy kisebbségi lakosairól van szó. Lehet, hogy ez a bevezetés a kelleténél valamivel terjedelmesebb volt, de talán mégsem felesleges. Nem felesleges pedig azért, mert amilyen őszinteséggel intéztünk kérdést az erdélyi miniszterhez, éppen olyan őszinte választ szeretnénk. Most pedig, hogy bebizonyítsuk azt, hogy mi nemcsak kritizálni, hanem elismerni is szoktunk, illesse dicséret a kormányt azért az erélyes rendszabályért, amely az im- périumváltozás óta első alkalommal csap le a hivatali hatalmukkal saját anyagi hasznukra durván visszaélő hatósági exponensekre. Olvassuk, hogy a kormány felfüggesztette állásából Durostormegye prefektusát, továbbá a primárt és az ottani járásbirók egyikét, mert tízesztendős gyakorlat szerint első dolguk az volt állásuk elfoglalása után, hogy hivatali hatalmuk fedezékéből előfizetési rohamot intézzenek megyéjük és városuk védtelen polgárai ellen. Ezek az urak lapot indítottak, arra számítva, hogy hatósági kényszerrel olyan előfizetőtábort toboroznak össze, amely busás jövedelmet biztosit az érdektársaságnak, ök talán nem is látták ennek a szemérmetlen nyíltsággal űzött presz- sziónak az erkölcstelenségét. Ami érthető is, hiszen miniszter is akadt már pár évvel ezelőtt, aki ezer lejével sózta a városok és falvak nyakába a saját kiadásában megjelent „díszmunkát“. Nem tudjuk a kormánynak melyik tagja volt az. aki végre kímélet nélkül sújtott le a prefektus urra. Bizonyos azonban, hogy az egész ország háláját érdemelte ki ezzel a gesztussal. És méginkább rászolgál a dicséretre, ha a fel függesztés ad hoc intézkedéséből általános érvé nyü rendelet születne meg és egyszer s mindenkorra megtiltaná a burkolt vagy nyílt hatósági kényszernek ezt a formáját. Szűnjenek meg Végre a jórészben a Begátból Erdélyre szabadi(London, julius 22.) A miniszterek konferenciája minden jel szerint csütörtök délután véget ér és aznap az egyes delegációk elhagyják Londont. A konferenciát szeptemberben ismét ösz- szehivják hosszú tartamú megoldás céljából. Brüninget és Curtiust, Macdonald és Henderson ezúttal elkísérik Berlinbe és augusztus folyama platt is állandó érintkezés lesz az egyes érdekelt államférfiak között. A konferencia most 'fontosabb problémájának Németországnak iK.eiekkel váló ellátását tekinti. A sajtó hangoztatja, hogy az amerikai tőkeérdekeltségek nem vontak el tőkéket Németországtól, sőt ellenkezőleg, a hiteleket még növelték, de elvárják, hogy az európai országok érdekeltségei hasonló tevékenységet fejtsenek ki a világ gazdasági helyzetének megmentése érdekében. Hop ver elnök és az amerikai közvélemény növekvő érdeklődéssel figyelik az európai problémák megoldásának előrehaladását. Érdekes, hogy az Egyesült Államok beavatkozása európai kérdésekbe nem váltott ki Amerikában ellenzéket s a meglevő ellenzéki mozgalom napról-nap- ra csökkenőben van. Londonban tegnap ismertették a Morrow szenátor, volt mexikói amerikai nagykövet által kidolgozott amerikai hiteljavaslatot, amely a német magángazdaságnak a krízis előtti állapotba visszavezetését célozza. Az emlékirat hangoztatja a németországi kihelyezések boFranciaország egyébként a londoni konferencián nem egyszer ki volt téve a többi államok kereszttüzének. A Daily Express Nyílt szavak Franciaországhoz címmel vezércikket közöl, amely nagy feltűnést keltett az érdekelt országok sajtójában. A vezető angol lap élesen kritizálja a franciák magatartását és hangoztatja, hogyha Franciaország továbbra is Németországot ellenségeként kezeli és nem változtat bosszúvágyé politikáján, úgy tott és hatósági menlevelekkel támogatott ügynökök szemérmetlen visszaélései. Ne oktrojálják a közönségre a fényképek, olajnyomatok „legújabb kiadás“-ait, az előfizetőtoborzásnak azt az ellenszenves módszerét, amely az adókkal amúgy is agyonterhelt közönség teljesen fele leges „megvágását“ fűzi ki dicséretesnek nem mondható célul. Azzal kezdtük, hogy a miniszteri figyelmeztetés zavarba hozott bennünket: mit szabad és mit nem szabad megírni. Hiszen, ha az elfogultság szemszögéből nézik ezt a cikkünket, azt is mondhatják, hogy mi most is csak a hatónitását s annak a reményének ad kifejezést, hogy együttműködést fognak elérhetni Németország megsegítése kérdésében. Amerikai pénzügyi körök nem tartják a megsegítés elengedhetetlen feltételének a német vám jövedelmek lekötését, de annyit megkövetelnek, hogy Németország garantálja a nyújtott kölcsön konstruktiv célokra leendő felhasználását. A Morrow, illetve az uj Hoover-féle javaslat a csütörtök délutáni ülésen kerül tárgyalás alá. Más kommentárok szerint e javaslatnak lényege, hogy az összes hatalmak bankházai és bankárai ígéretet tesznek, hogy fenntartják Németországban, valamint a többi államokban is a jelenlegi hitelkereteket. A német kormánynak módot akarnak majd nyújtani a devizák ellenőrzésére is, oly értelemben, hogy Németország kellőképpen védekezhessék tőkéinek kimenekítése ellen. A javaslat célja, hogy az egyes államok időt nyerjenek a rö- vidlejáratu hiteleknek hosszúlejáratú hitelekre való átalakítására. A Hoover-féle terv azért nagyjelentőségű, mert átmenetileg visszaállítja a német bizalmi krízist, sőt tovább megy ennél, amennyiben nemzetközi garancia mellett biztositja, hogy a külföldi rövidlejáratu betéteket nem fogják visz- szavonni. Londoni jelentések szerint Franciaország is rokonszenvet mutat ilyen kooperativ jellegű megoldással szemben és a Hoover-tervezetet előreláthatólag Franciaország is el fogja fogadni. sági, sőt politikai szövetségre lesznek kénytelenek lépni. Ebben az esetben Franciaország elszigetelten marad, de Anglia és az Unió nem tehetnek másként, mert nem nézhetik, hogy Németország belevesse magát a szovjet karjaiba. Ez az uj hármas hatalmi szövetség azután módját fogja találni annak is, hogy revíziós és leszerelési javaslatait keresztülvigye. ságok kompromittálásának tendenciájából helyeseltünk egy kormányintézkedést. Pedig higyje el az erdélyi miniszter ur, hogy senki jobban nem örül nálunk annak, amikor a kormány régi sérelmeket szüntet meg, jogos panaszokat eliminai. Már pedig, ha valami, úgy a hatósági címmel protezsált zsarolás az, aminek megszüntetésén csak örülni lehet. Mi is érezzük azt, hogy ha közelebb jut az ország Nyugathoz, ennek az ország minden polgára hasznát látja és az ország polgárai közül jó néhány millió kisebbségi. •’ - ---- «s-J Franciaországot az elszigetelődés veszedelme fenyegeti a konferencián Anglia, Amerika cs Németország gazda(Folytatás a második oldalon.)
