Keleti Ujság, 1931. július (14. évfolyam, 145-171. szám)

1931-07-20 / 162. szám

Az iparosok vizsgái­nak ügye ssz erdélyi és bánáti ipartestületek kongressznsán (Kolozsvár, julius 18). Az erdélyi és bánáti ípartestüleíek kongresszusáról hiteles jegyző­könyvek alapján már eddig is részletesen be számoltunk olvasóinknak. Az iparosság aktuú lis kérdéseinek a letárgyalása széles körökben nagy érdeklődést váltott ki. Ezúttal ugyan­csak a hiteles jegyzőkönyv több fontos kérdé­seivel foglalkozunk. A kongresszuson Sere- dan, kolozsvári ipartestületi titkár a legapróbb részletekre kiterjedő jelentése után azt java­solja, hogy a gázszerelők vizsgáztatását illető­leg vonják vissza a volt kormányzótanács vég­zését, mely a mesterséget minősítéshez kötötte; úgy, hogy azt csak egy bizottság előtt letett vizsga után, iparengedéllyel lehetett gyako­rolni. Ez a vizsgáztató bizottság azonban soha­sem működött és igy a gázszerelők nem is sze­repelhettek a minősítéshez kötött iparosok között. A kérdéshez hozzászólott Vitiu vezér felügyelő s kifejezést adott annak a véleményé­nek, hogy mindazokat, akik erre a mesterség­re akarnak menni, speciális bizottság előtt vizsgáztassák le, de csak azután, ha előzőleg igazolták, hogy már hasonló szakmában dol­goztak. Azután Olariu Iustin, az aradi ipartestület elnöke olvasta fel a jelentését az iparengedé­lyek kiadásáról, az ipartestületek részére kül­dött értesítésekről. Általában az a véleménye, hogy a kisiparosoknak kiadott iparengedélyek­kel kapcsolatosan a jövőre vonatkozólag ne kérjék ki a kereskedelmi és iparkamarák véle­ményét. Utána Moldovan, kolozsvári ipartestü­leti elnök szólal fel s azt javasolja, hogy a kér­désben kérjék ki azoknak az ipartestületeknek a véleményét, amelyek kereskedelmi és ipar-1 kamarák székhelyén működnek. Seredan titkár felhívja a kongresszus figyelmét arra, hogy habár Marosvásárhelyen van kereskedelmi és iparkamara, azonban még ma sincs ipartestü­let. — Ilyen esetekben — mondotta Moldovan elnök — ki kell kérni a kereskedelmi és ipar­kamarák véleményét mindaddig, amíg a kis ipari kamarákat nem állítják fel. Azután rátér arra, hogy az utóbbi időkben a kolozsvári ipartestület mellett működő spe­ciális bizottságok, tekintettel arra, hogy külö­nösen a nőiszabó iparban nagyon elszaporodtak a kontárok, kísérletet tettek arra nézve, hogy megadják ezeknek a kontároknak is a lehető­séget, hogy elnyerhessék a képesítést és törvé­nyes keretek között gyakorolhassák mestersé­güket, természetesen úgy, hogy hozzájárulja­nak a közterhek viseléséhez. Mivel az első kí­sérletek kedvező eredménnyel jártak, ugyan­ezt a metódust kiterjesztették a többi ipar­ágakra is. Ezekre a vizsgálatokra azonban csak huszonnégy éves egyéneket bocsátanak. A vezérfelügyelő szintén foglalkozik a kér­déssel és azt állítja, hogyha ezeket a vizsgázta­tásokat általánosítani akarják, akkor szükség van bizonyos törvényes alapra is, mivel egyet­len rendelkezés, vagy végzés nem terjedhet túl az érvényben levő törvények rendelkezésein. Szabó Béni képviselő nagyon egészséges indítványt tesz. Szerinte az volna a helyes, ha a jelenleg érvényben levő és idevonatkozó tör­vényt novellával egészítenék ki, amely a par­lamenten keresztül kapná meg a megerősítését és igy a törvény továbbra is sértetlenül meg­maradna, természetesen kivételt képezne a 101. cikk b) pontja, amelyet a novella változtatna meg. Ehhez az indítványhoz Moldovan elnök hozzájárul, s a javaslatot azzal egészíti ki, hogy vizsgáztatni csak azoknál az ipartestüle­teknél lehessen, ahol kereskedelmi és iparka­marák is vannak. Itt parázs vita fejlődik ki. Szabó képviselő ragaszkodik ahhoz, hogy a vizsgát minden ipartestületnél le lehessen tenni, sőt azt mond­ja, hogy ahol nincs ipartestület, ott az elsőfokú iparhatóságnál, vagy egy olyan bizottságnál lehessen letenni, amely a föszolgabiróságok mellett működik. Ezzel szemben Moldovan el­nök kijelenti, hogy az inditvány bármennyire üdvös és szép, mégis nagyon könnyen vissza­élésekre adhat alkalmat és ezért ragaszkodik javaslatához, Ami pedig a bizottságok összeté­telét illeti, azt javasolja, hogy abban legyen benne az ipartestület elnöke, az elsőfokú ipar­hatóság egy képviselője és az a mester, aki a vizsgáztatást végezte. Sőt még kívánatosnak tartja azt is, hogy az elsőfokú iparhatóság feje (Csíkszereda, julius 18). Még élénk emléke­zetünkben él a Sepsiszentgyörgyön 1930. évi június hó 6-án megtartott első székelyföldi iparos-kongresszus, amelyen az egész székely­földi iparosság részt vett és nagyfontosságu ha­tározatokat hozott. Már itt elhatározták, hogy a második székelyföldi iparos kongresszust Csíkszeredán fogják megtartani. Ez a kongresz- szus julius 26-án délelőtt 10 órakor kezdődik az ipartestület székházában, amelyre a rendező­bizottság Brassó, Háromszék, Udvarhely, Ma- rostorda és Csikvármegye ipartestületeit és kis­iparosságát, valamint az iparosügyek iránt ér­deklődő közönséget meghívták. A második iparos kongresszus iránt óriási érdeklődés nyil­vánul meg. Itt közöljük a kongresszus tárgyso­rozatát: 1. Megnyitó: Biró József, ipartestületi elnök, Csíkszereda. 2. A kisiparosság érdekében kifejtett parlamenti munkásság. Előadó: Szabó Béni, országgyűlési képviselő, ipartestületi el­nök, Brassó. 3. Általános adóügyi sérelmek. Előadó: Dr. Balogh Lajos, ipartestületi ügyész, Csíkszereda. 4. Az iparkamarai törvény módo­sítása és a cégbejegyzési törvény. Előadó: Bus- tya Béla, az Építőiparosok Szövetkezetének el­nöke, Marosvásárhely. 5. A Munkásbiztositő Pénztár autonómiájának visszaállítása. Előadó: (Kolozsvár, julius 18). Megírtuk, hogy a ko­lozsvári ipartestület megkeresésére az ipar és kerskedelmi minisztérium elvi jélntőségü hatá rozatot hozott, amely szerint az adókivetési kulcs egyáltalában semmiféle befolyással nem bir a cégbejegyzés kötelezettségére, amiből nyilvánvalóan az következik, hogy a kézmü- iparosok (többek között a sütők, cukrászok és mészárosok), sem kötelesek cégeiket bejegyez­tetni. Az egyik szaklapban olvassuk, hogy a bras­sói kereskedelmi és iparkamara megkeresésére most a minisztérium egy másik elvi jelentő­ségű döntést hozott, mely szerint azok az iparosok, akik tizenhat százalé­kos adót fizetnek, nem kötelesek ipar­igazolványt váltani, ellenben kötelesek cégeiket bejegyeztetni az illetékes ke­reskedelmi és iparkamaránál. A kolozsvári ipartestület julius 14-én tar­tott elöljáróság! ülésén is hosszas és beható vita folyt ebben a tárgyban és azt a határoza­tot hozták, hogy mindaddig, amig ezt a kér­dést végérvényesen nem rendezik, Kolozsvá­ron a kézmüiparosok közül senki sem fogja a cégét bejegyeztetni, bízva abban a miniszteri elvi jelentőségű döntvényben, amelyet a kolozs vári ipartestületnek megktildöttek. Ami pedig a kérdés lényegét illeti, a kéz­és egy teljesen érdektelen személy szintén ve­gyen részt a bizottságban. A tanács Moldovan ipartestületi elnök ja­vaslatát elfogadja. A vezérfelügyelő még azt a kérdést veti fel, hogy ezekért a vizsgákért mi­lyen dijat kell fizetni! A felvetett kérdésre is­mételten Moldovan ipartestületi elnök ad vá­laszt, kijelentvén, hogy Kolozsváron rendes sze- gődtetési és szabaditási dijak mellett egy bizo­nyos dijat kell fizetni a vizsgáztató mesternek és a bizottságnak. A maga részéről azt ajánl­ja, hogy egyszersmindenkorra kétszáz lej dijat állapítsanak meg, amely egyenlően legyen el­osztva a bizottság tagjai között. A bizottság ezt az indítványt is egyhangúlag elfogadja. Nagy János, Székelyudvarhely. 6. Az iparosság gazdasági szervezkedése és a szövetkezeti eszme időszerű szükségessége. Előadó: Danér Lajos, a Bőriparosok Szövetségének igazgató-elnöke, Brassó. 7. A mult évi iparos-kongresszus által a remek készítése tárgyában elhalasztott indít­ványnak folytatólagos tárgyalása. Előadó: Márton András, Sepsiszentgyörgy. 8. A tanonc- nevelés. Előadó: Pluhár Gábor, ipartestületi titkár, Székelyudvarhely. 9. A kontáripar. Elő­adó: Részegh Viktor, ipartestületi titkár, Csík­szereda. 10. A kisiparosság beszervezése a kis­iparos érdekű parlamenti munka fokozása ér­dekében. Előadó: Bíró József, ipartestületi el­nök, Csikszercda. 11. Indítványok. Az iparos­kongresszus befejezése után közebéd. Egy terí­ték ára 80 lej. A rendezőbizottság kéri a kon­gresszuson résztvevő ipartestületeket, hogy legkésőbb folyó év julius 20-ig a Csíkszeredái ipartestülettel közöljék a közebéden résztvenni szándékozók pontos számát. A helybeli és vidéki iparosokat és vendé­geket szintén kérjük, hogy amennyiben a kon­gresszust követő közebédeu részt óhajtanak venni, ebbeli szándékukat az ipartestület titká­ránál folyó év julius hó 20-ig bejelenteni szí­veskedjenek. miiiparosságnak semmiféle érdeke sem kíván­ja, hogy a cégbejegyzés érvénybe lépjen, mert ezzel az iparos csak hiábavaló költségeket csi­nál, viszont abból semmiféle haszna nincs. Nem felel meg a valóságnak az a sokat hangoz­tatott elvi álláspont sem, hogy a közszállitá- sok árlejtésein csak azok vehetnek részt, akik a cégeiket bejegyeztetik, mert a most megjelent általános feltételek sehol sem kívánják a kamaráknál való cégjegyzést, hanem csak a cég bejegy­zését követelik, ami a kézmüiparosok* nál az iparigazolvány váltásával egy­idejűleg megtörtént, tehát arra njabban nincs szükség. Még nem volt precedens arra, hogy bárkit eltiltottak volna az árlejtésen való részvétel­től, mivel az utólagos cégbejegyzése hiányzott. A különböző költségeken kívül még más hát­rányok is származhatnak a cégbejegyzésből. Ilyen hátrány a hiteles könyvvezetés, ami egy­magában is meglehetősen költséges és időrabló dolog, de ettől eltekintve is az adókivetéseknél adóemelésekre is szolgálhat indokul. Ez utóbbi esetet azért hangsúlyozzuk, mert a múltban nagyon sok esetben történt meg, hogy ş,z ipa­ros hiteles könyvet vezetett, de az adókivetö bizottság azt figyelemre sem méltatta. Szokatlanul nagy érdeklődés nyíl« vii sa ni nseg a második székelyföldi iparoskongpresszais iránt, aunetyct Julius tartanak Kiég Csíkszeredában A kolozsvári Ipartesíület ál!Isist foglalt az ipar ka in a esik es áll való cégbejegyzés ellen

Next

/
Thumbnails
Contents