Keleti Ujság, 1931. július (14. évfolyam, 145-171. szám)
1931-07-20 / 162. szám
Az iparosok vizsgáinak ügye ssz erdélyi és bánáti ipartestületek kongressznsán (Kolozsvár, julius 18). Az erdélyi és bánáti ípartestüleíek kongresszusáról hiteles jegyzőkönyvek alapján már eddig is részletesen be számoltunk olvasóinknak. Az iparosság aktuú lis kérdéseinek a letárgyalása széles körökben nagy érdeklődést váltott ki. Ezúttal ugyancsak a hiteles jegyzőkönyv több fontos kérdéseivel foglalkozunk. A kongresszuson Sere- dan, kolozsvári ipartestületi titkár a legapróbb részletekre kiterjedő jelentése után azt javasolja, hogy a gázszerelők vizsgáztatását illetőleg vonják vissza a volt kormányzótanács végzését, mely a mesterséget minősítéshez kötötte; úgy, hogy azt csak egy bizottság előtt letett vizsga után, iparengedéllyel lehetett gyakorolni. Ez a vizsgáztató bizottság azonban sohasem működött és igy a gázszerelők nem is szerepelhettek a minősítéshez kötött iparosok között. A kérdéshez hozzászólott Vitiu vezér felügyelő s kifejezést adott annak a véleményének, hogy mindazokat, akik erre a mesterségre akarnak menni, speciális bizottság előtt vizsgáztassák le, de csak azután, ha előzőleg igazolták, hogy már hasonló szakmában dolgoztak. Azután Olariu Iustin, az aradi ipartestület elnöke olvasta fel a jelentését az iparengedélyek kiadásáról, az ipartestületek részére küldött értesítésekről. Általában az a véleménye, hogy a kisiparosoknak kiadott iparengedélyekkel kapcsolatosan a jövőre vonatkozólag ne kérjék ki a kereskedelmi és iparkamarák véleményét. Utána Moldovan, kolozsvári ipartestületi elnök szólal fel s azt javasolja, hogy a kérdésben kérjék ki azoknak az ipartestületeknek a véleményét, amelyek kereskedelmi és ipar-1 kamarák székhelyén működnek. Seredan titkár felhívja a kongresszus figyelmét arra, hogy habár Marosvásárhelyen van kereskedelmi és iparkamara, azonban még ma sincs ipartestület. — Ilyen esetekben — mondotta Moldovan elnök — ki kell kérni a kereskedelmi és iparkamarák véleményét mindaddig, amíg a kis ipari kamarákat nem állítják fel. Azután rátér arra, hogy az utóbbi időkben a kolozsvári ipartestület mellett működő speciális bizottságok, tekintettel arra, hogy különösen a nőiszabó iparban nagyon elszaporodtak a kontárok, kísérletet tettek arra nézve, hogy megadják ezeknek a kontároknak is a lehetőséget, hogy elnyerhessék a képesítést és törvényes keretek között gyakorolhassák mesterségüket, természetesen úgy, hogy hozzájáruljanak a közterhek viseléséhez. Mivel az első kísérletek kedvező eredménnyel jártak, ugyanezt a metódust kiterjesztették a többi iparágakra is. Ezekre a vizsgálatokra azonban csak huszonnégy éves egyéneket bocsátanak. A vezérfelügyelő szintén foglalkozik a kérdéssel és azt állítja, hogyha ezeket a vizsgáztatásokat általánosítani akarják, akkor szükség van bizonyos törvényes alapra is, mivel egyetlen rendelkezés, vagy végzés nem terjedhet túl az érvényben levő törvények rendelkezésein. Szabó Béni képviselő nagyon egészséges indítványt tesz. Szerinte az volna a helyes, ha a jelenleg érvényben levő és idevonatkozó törvényt novellával egészítenék ki, amely a parlamenten keresztül kapná meg a megerősítését és igy a törvény továbbra is sértetlenül megmaradna, természetesen kivételt képezne a 101. cikk b) pontja, amelyet a novella változtatna meg. Ehhez az indítványhoz Moldovan elnök hozzájárul, s a javaslatot azzal egészíti ki, hogy vizsgáztatni csak azoknál az ipartestületeknél lehessen, ahol kereskedelmi és iparkamarák is vannak. Itt parázs vita fejlődik ki. Szabó képviselő ragaszkodik ahhoz, hogy a vizsgát minden ipartestületnél le lehessen tenni, sőt azt mondja, hogy ahol nincs ipartestület, ott az elsőfokú iparhatóságnál, vagy egy olyan bizottságnál lehessen letenni, amely a föszolgabiróságok mellett működik. Ezzel szemben Moldovan elnök kijelenti, hogy az inditvány bármennyire üdvös és szép, mégis nagyon könnyen visszaélésekre adhat alkalmat és ezért ragaszkodik javaslatához, Ami pedig a bizottságok összetételét illeti, azt javasolja, hogy abban legyen benne az ipartestület elnöke, az elsőfokú iparhatóság egy képviselője és az a mester, aki a vizsgáztatást végezte. Sőt még kívánatosnak tartja azt is, hogy az elsőfokú iparhatóság feje (Csíkszereda, julius 18). Még élénk emlékezetünkben él a Sepsiszentgyörgyön 1930. évi június hó 6-án megtartott első székelyföldi iparos-kongresszus, amelyen az egész székelyföldi iparosság részt vett és nagyfontosságu határozatokat hozott. Már itt elhatározták, hogy a második székelyföldi iparos kongresszust Csíkszeredán fogják megtartani. Ez a kongresz- szus julius 26-án délelőtt 10 órakor kezdődik az ipartestület székházában, amelyre a rendezőbizottság Brassó, Háromszék, Udvarhely, Ma- rostorda és Csikvármegye ipartestületeit és kisiparosságát, valamint az iparosügyek iránt érdeklődő közönséget meghívták. A második iparos kongresszus iránt óriási érdeklődés nyilvánul meg. Itt közöljük a kongresszus tárgysorozatát: 1. Megnyitó: Biró József, ipartestületi elnök, Csíkszereda. 2. A kisiparosság érdekében kifejtett parlamenti munkásság. Előadó: Szabó Béni, országgyűlési képviselő, ipartestületi elnök, Brassó. 3. Általános adóügyi sérelmek. Előadó: Dr. Balogh Lajos, ipartestületi ügyész, Csíkszereda. 4. Az iparkamarai törvény módosítása és a cégbejegyzési törvény. Előadó: Bus- tya Béla, az Építőiparosok Szövetkezetének elnöke, Marosvásárhely. 5. A Munkásbiztositő Pénztár autonómiájának visszaállítása. Előadó: (Kolozsvár, julius 18). Megírtuk, hogy a kolozsvári ipartestület megkeresésére az ipar és kerskedelmi minisztérium elvi jélntőségü hatá rozatot hozott, amely szerint az adókivetési kulcs egyáltalában semmiféle befolyással nem bir a cégbejegyzés kötelezettségére, amiből nyilvánvalóan az következik, hogy a kézmü- iparosok (többek között a sütők, cukrászok és mészárosok), sem kötelesek cégeiket bejegyeztetni. Az egyik szaklapban olvassuk, hogy a brassói kereskedelmi és iparkamara megkeresésére most a minisztérium egy másik elvi jelentőségű döntést hozott, mely szerint azok az iparosok, akik tizenhat százalékos adót fizetnek, nem kötelesek iparigazolványt váltani, ellenben kötelesek cégeiket bejegyeztetni az illetékes kereskedelmi és iparkamaránál. A kolozsvári ipartestület julius 14-én tartott elöljáróság! ülésén is hosszas és beható vita folyt ebben a tárgyban és azt a határozatot hozták, hogy mindaddig, amig ezt a kérdést végérvényesen nem rendezik, Kolozsváron a kézmüiparosok közül senki sem fogja a cégét bejegyeztetni, bízva abban a miniszteri elvi jelentőségű döntvényben, amelyet a kolozs vári ipartestületnek megktildöttek. Ami pedig a kérdés lényegét illeti, a kézés egy teljesen érdektelen személy szintén vegyen részt a bizottságban. A tanács Moldovan ipartestületi elnök javaslatát elfogadja. A vezérfelügyelő még azt a kérdést veti fel, hogy ezekért a vizsgákért milyen dijat kell fizetni! A felvetett kérdésre ismételten Moldovan ipartestületi elnök ad választ, kijelentvén, hogy Kolozsváron rendes sze- gődtetési és szabaditási dijak mellett egy bizonyos dijat kell fizetni a vizsgáztató mesternek és a bizottságnak. A maga részéről azt ajánlja, hogy egyszersmindenkorra kétszáz lej dijat állapítsanak meg, amely egyenlően legyen elosztva a bizottság tagjai között. A bizottság ezt az indítványt is egyhangúlag elfogadja. Nagy János, Székelyudvarhely. 6. Az iparosság gazdasági szervezkedése és a szövetkezeti eszme időszerű szükségessége. Előadó: Danér Lajos, a Bőriparosok Szövetségének igazgató-elnöke, Brassó. 7. A mult évi iparos-kongresszus által a remek készítése tárgyában elhalasztott indítványnak folytatólagos tárgyalása. Előadó: Márton András, Sepsiszentgyörgy. 8. A tanonc- nevelés. Előadó: Pluhár Gábor, ipartestületi titkár, Székelyudvarhely. 9. A kontáripar. Előadó: Részegh Viktor, ipartestületi titkár, Csíkszereda. 10. A kisiparosság beszervezése a kisiparos érdekű parlamenti munka fokozása érdekében. Előadó: Bíró József, ipartestületi elnök, Csikszercda. 11. Indítványok. Az iparoskongresszus befejezése után közebéd. Egy teríték ára 80 lej. A rendezőbizottság kéri a kongresszuson résztvevő ipartestületeket, hogy legkésőbb folyó év julius 20-ig a Csíkszeredái ipartestülettel közöljék a közebéden résztvenni szándékozók pontos számát. A helybeli és vidéki iparosokat és vendégeket szintén kérjük, hogy amennyiben a kongresszust követő közebédeu részt óhajtanak venni, ebbeli szándékukat az ipartestület titkáránál folyó év julius hó 20-ig bejelenteni szíveskedjenek. miiiparosságnak semmiféle érdeke sem kívánja, hogy a cégbejegyzés érvénybe lépjen, mert ezzel az iparos csak hiábavaló költségeket csinál, viszont abból semmiféle haszna nincs. Nem felel meg a valóságnak az a sokat hangoztatott elvi álláspont sem, hogy a közszállitá- sok árlejtésein csak azok vehetnek részt, akik a cégeiket bejegyeztetik, mert a most megjelent általános feltételek sehol sem kívánják a kamaráknál való cégjegyzést, hanem csak a cég bejegyzését követelik, ami a kézmüiparosok* nál az iparigazolvány váltásával egyidejűleg megtörtént, tehát arra njabban nincs szükség. Még nem volt precedens arra, hogy bárkit eltiltottak volna az árlejtésen való részvételtől, mivel az utólagos cégbejegyzése hiányzott. A különböző költségeken kívül még más hátrányok is származhatnak a cégbejegyzésből. Ilyen hátrány a hiteles könyvvezetés, ami egymagában is meglehetősen költséges és időrabló dolog, de ettől eltekintve is az adókivetéseknél adóemelésekre is szolgálhat indokul. Ez utóbbi esetet azért hangsúlyozzuk, mert a múltban nagyon sok esetben történt meg, hogy ş,z iparos hiteles könyvet vezetett, de az adókivetö bizottság azt figyelemre sem méltatta. Szokatlanul nagy érdeklődés nyíl« vii sa ni nseg a második székelyföldi iparoskongpresszais iránt, aunetyct Julius tartanak Kiég Csíkszeredában A kolozsvári Ipartesíület ál!Isist foglalt az ipar ka in a esik es áll való cégbejegyzés ellen