Keleti Ujság, 1931. július (14. évfolyam, 145-171. szám)
1931-07-03 / 147. szám
»p viselőin:'. BUDA PE 9 Sirs 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 1*4 egy tóra 100 lej. Ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP feerbeeztöség és kiadóhlvatu : Maţa üniril (FötőrJ 4 Telei on: 9-ei. ___XIV. évfolyam 14?»ik szám____ ELŐFIZETÉS MAGYABOBSZAGOX* i t Ívre 36 pengő, félévre 29 pengő, negyedénf 13 pengő, \ Egyes szám ára 2§ fillér. TAXA VOSTALA FU- 1TTA űí miIERAB No. 24256—927. Claj-Kolozs vár, 1931 fttfíus 3 Péntek Interpelláció hangzott el húszezer ember exisztenciájának megmentése érdekében Szabó Béni magyar képviselő előadta a julius 1-re kiirt községi italmérési árlejtések súlyos következményeit — Egy hónapi haladék és további ígéret az eredmény — Jósika János báró a lelkészek kongruá- fáxiak újabb megnyirbálása ellen Mario szólalt fel először az eg$ szakaszos mterimár-törvéay ellep» (Bakarest, julius 1.) A kamara vitája átterelődött a közigazgatási rendszerváltozások nagy problémájára s az első beszéddel szemben, ami az egyszakaszos javaslat ellen elhangzott, Iorga miniszterelnök határozottan az önkormányzati demokrácia és a központositást leépítő decentralizáció ellen foglalt állást. A vita előtt az ország községeinek egy súlyos kérdését vitte Szabó Béni a Magyar Párt nevében a parlament elé: húszezer ember halálraítélt egzisztenciájának a megmentésére hivta fel a figyelmet. Mert a községek arra voltak kötelezve, hogy az italmérési összes engedélyeket a mai nappal megszűntéknek tekintsék s ezzel az engedély-tulajdonosok egzisztenciája is megszűnt volna. Szabó Béni interpellációja. A kamara szerdai ülésén napirend előtt Szabó Béni a Magyar Párt részéről a következő interpellációt intézte a belügy- és pénzügy- miniszterekhez: — Junius 21-én, Brassóban a csatolt részek mintegy húszezer régi italmérési engedéllyel biró polgára nevében négyszáz delegátus másodszor is gyűlést tartott és viharos elkeseredéssel tárgyalta a pénzügyminisztérium által 1931 március 7-én 71.050. szám alatt kiadott azon rendelkezést, amely szerint a csatolt részeken az összes italmérési engedélyek 1931 julius 1-étől kezdve a községek javára uj árlejtésben bérbe kell adassanak, Ezt a rendelkezést Mironescu volt miniszterelnök urnák, mint pénzügyminiszternek, 65.146. számú rendelete szerint a belügyminisztérium és pénzügyminisztérium kebeléber összeállított szakbizottság javaslata alapján adták ki. Ez a bizottság elhatározásában a törvény 255. szakaszára hivatkozott és megállapította, hogy a törvény sehol sem mondja a régi jogok fenntartásának kötelezettségét. Másfelől azt is kimondották, hogy a bérbeadási jogot a községeknek már most biztositani kell, hogy kiadásaik fedezésére meglegyen a megfelelő jövedelmük, végül pedig arra is hivatkozik, hogy az italmérési engedélyek ügyét az egész ország területére egységesíteni kellett. — Tekintettel arra, hogy az alkotmánytörvény 17. paragrafusa kimondja a régi jogok biztositását, aminél fogva azok el nem ismerése egyetlen törvényben sem foglalhat helyet, sőt az egyes törvények végrehajtási utasításaiban kell ezekről a jogokról gondoskodni; tekintettel arra, hogy a régi jogok tulajdonosait árlejtés, nélkül is lehet méltányos módon arra kötelezni, hogy. jogaik után a községek közterhei részére bizonyos dijak;, fiz/csenek; tekintettel aura, hogy az ;<-a!ajéré jcgtx kiadási rendszere az uj törvény szerint függetlenül a régi jogok fentartásától, amúgy is egységes az egész országban és a régi jogok az évek során maguktól megszűnnek; tekintetei végül arra, hogy e régi jogok tulajdonosai megfelelő építkezéseket és berendezéseket végeztettek, számos esetben kölcsönpénzzel, az államgazdaság szempontjából sem szabad kitenni e polgárokat annak, hogy a kétes kimenetelű árlejtéseken jogaiktól elessenek és berendezéseik, felszereléseik tönkremenjenek s az erre befektetett adósság miatt a legnagyobb krízis idején tönkretétessenek. Mindezek alapján tisztelettel kérem a pénzügyminiszter és belügyminiszter urakat, szíveskedjenek sürgősen intézkedni: 1. Az engedélyekre újabban julius 1-ére kitűzött A kamara napirenden ezután a közigazgatási törvény módositását, az egyszakaszos javaslatot tárgyalta, amelyhez Mirto volt államtitkár szólott hozzá a nemzeti parasztpárt nevében. Először is hangoztatta, hogy a kormány májusi dekrétuma, amely a közigazgatási törvényre vonatkozott, törvénytelen. A nemzeti parasztpárt közigazgatási törvényét az összes pártok részéről erős támadások érték, noha annak nagyon sok előnye van. Ezzel szemben az önkormányzati elv keresztülvitele csak évi há- roms-ázmillióval szerepel nagyobb összeggel a költségvetésben, mint amennyivel az azelőtti közigazgatási rendszer szerepelt. Franasovici liberális közbeszól s szerinte a különbség valóban nem nagy, a nemzeti parasztpárt törvénye azonban a személyi kiadásokat növelte, mig a régi liberális törvény főleg a produktiv kiadásokra fektetett súlyt. A megakasztott decentralizáció. Mirto szerint a kiadások azért emelkedtek, mivel a nemzeti parasztpárt a decentralizáció elvét vezette be, azt pedig nem lehet elképzelni, hogy egy decentralizált közigazgatás ne kerüljön többe annál, mint mikor az egész ügykezelést két-három hivatal látja el. Emlékeztet arra, hogyan nézett ki a belügyminisztérium b, törvény életbeléptetése előtt. Nemhogy dolgozni, de még mozogni sem lehetett a panaszos állampolgároktól. Iorga miniszterelnök közbeszól: A hiba ott van, hogy nem azok jönnek Bukarestbe, akikközigazgatási hatóságok azonnal hatályon kívül helyezzék s abban az esetben, ha az árlejtések már megtartattak, azokat érvénytelenítsék. 2. Az 1930 junius 27-ike előtt kiadott engedélyek az alkotmánytörvény 17. szakasza alapján, mint szerzett jogok, mindaddig érvényben maradjanak, amig azok maguktól megszűnnek s ennek rendjén különös gond fordittassék a rokkantak, özvegyek jogaira, mint amelyekre az árlejtés szintén elrendeltetett és amely jogok elvétele a legnagyobb embertelenség lenne. 3. Az uj szesztörvény mellé legsürgősebben egy, az összes jogokat respektáló és bő útmutatással szolgáló végrehajtási utasítás készittes- sék. Megjegyezni kívánom, hogy törvényhozásunk nagy hibája: az egyes törvényekkel együtt nem készülnek el a végrehajtási utasítások és emiatt rendkívül sok téves intézkedés történik a törvények alkalmazásánál. Mivel húszezer állampolgár szerzett jogairól és a legszorosabb értelemben vett anyagi egzisztenciájáról van szó, amelyek fenntartása és megvédése az államnak is elsőrangú érdeke, kérem a pénzügyminiszter és belügyminiszter urakat, szíveskedjenek a fennt kért intézkedéseket haladéktalanul megtenni. Megjött az eredmény. Ez aparlamenti felszólalás fejleménye volt a már előbb is megtett közbenjárásoknak s meg volt az eredménye. Az italmérési jogok uj árlejtései ellen az erdélyi kiskereskedők szövetsége, az erdélyi vendéglősegyesületek szövetsége, továbbá a Magyar Párt kebelébe tartozó parlamenti tagok is közbenjártak. Már szerdán délután megjött az értesítés arról, hogy a pénzügyminisztérium 201228/1931. szám alatti rendelkezésével az árlejtéseket augusztus elsejéig elhalasztotta és Ígéretet tett arra, hogy ezalatt az idő alatt olyan megoldást keres, amely a szerzett jogokat respektálja. nek jogos kívánságaik vanak, hanem azok, akik valami olyat kívánnak, ami nem lehetséges. Mirto ezután a tartományi igazgatóságokat veszi védelmébe. Ezekről nem lehet még Ítéletet mondani, miután csak rövid idő óta működnek. De a decentralizáció keresztülvitelét mégis meg kell Romániának valósítania. Iorga: Én csak azt tudom, hogy nagy káosz van a direktorátusokban s ezért kell őket megszüntetni. Sokszor megtörtént, hogy egy panaszost a maga ügyével a direktorátus elutasított s később ugyanazt az ügyet a minisztérium másként intézte el. Ezeknek az állapotoknak véget kellett vetni. , Politikai prefektusok alatt. Mirto ezután elmondja, hogy a kótprefektu- sós rendszer eltörülése a legsúlyosabb sérelem az önkormányzat felé haladás szempontjából. Ez csupán azt jelentette, hogy az adminisztrációs prefektust kivonták a politikai prefektus hatásköre alól. Emlékeztet arra, hogy Arge- toianu maga, averescánus miniszter korában hasonló törvényjavaslatot terjesztett be. A végén kijelenti, hogy a törvényjavaslatot semmi- esetre som fogadhatja el, mert az ellenkezik az alkotmány szellemével s a polgári jogok elvével. Gruia többségi igyekszik megdönteni Mirto érveléseit. Főként a királyi dekrétum mellett foglal állást. Szerinte Franciaországban is szokásban voit az ilyen dekrétumok kiadása, amelyeket később a törvényhozás ratifikált. , árlejtési rendelkezéseket a pénzügyi és Mirto volt miniszter az egyszakaszos ellen
