Keleti Ujság, 1931. július (14. évfolyam, 145-171. szám)

1931-07-20 / 162. szám

X/F. tVF. 1662. SZÁM. Sztálin, a vörös Nagy Péter nyomdokain halad Az ötéves gazdasági terv csődje — Á moszkvai hotelekben 6—10 dollárba kerül egy ebéd (Mozikra, julins 18.) A három moszkvai elő­kelő hotelben: a Savoyban, a Grandban és az Európában sok emberrel találkoztam, aki töt hat óra vonattávolságról jött a fővárosba csak azért, hogy egy betér, vagy tíz napban egyszer ren­des ebédet ehessen. Egy ilyen ebéd 12—20 rubelbe (6—10 dollár) kerül. Még a népszerű vendéglőkben is egy pohár for­ralt tej ára 80 kopek (kb. 66 lej), egy zsemlye 75 kopek- Ha valaki a jegyre járó adagon kívül kenyeret akar venni, a moszkvai szabad piacon kél rubelért megveheti kilóját. A tejadag min- dan napra egy iont, testi munkásnak két font, Három inget és három pár rövid harisnyái adtam mosásba. A mosónő öt rubelt kort értő. Alikor sokalltam ezt, sopánkodva mondta, hogy öt rubelből alig vehot egy font sós beringet, (Vidéki városokban boringet egyáltalában nem kapni!) Egy izvosesik (kocsis) 10 rubelt kért két és íélkilpmőteres utért. Amikor azt feleltem neki, hogy inkább gyalog megyek, mintsem hogy ennyit fizessek, szinte káromkodva vála­szolta: — Hát mennyiért vigyem, amikor egy púd (IS kg.) széna 18 rubelbe kerül. Mindenfelé rosszul táplált emberek, ideges­ség! Gyönge, vérszegény nemzedék nő fel. Je­lentéktelen betegségek járvány jelleget öltenek, olyan kicsiny a nép ellenállási ereje. Pedig a Szovjet Unióban van élelmiszer böviben! Nagy raktárak tele vannak élelmiszerrel, amelyet azonban főképpen az „ipari fronton“ dolgozók kapnak meg, nagyobb részét pedig idegen or­szágokba szállítják. Evvel az exporttal fizeti a Szovjet Unió az ipari és gépi importot, amelyet az ötéves terv drága és gyors tempója meg­követel. Főképpen gabonát szállít óriási töme­gekben. Felvetődnek a kérdések: Miért kell azt az évszázados szakadékot, amely a gazdasági s ipa ri berendezkedés terén Oroszország és a nyn gáti államok közt támadt, öt év alatt kitölteni tizenöt-busz év helyett? Miért ez a sietség, ez a bajsza, amely nem törődik a néppel és semmifé­le tekintettel sincs az egyénre? Miért a kímélet len és mindent legázoló tempó, hogy Sztálin pro grantja minél hamarább beteljesedjék? A moszkvai kormányzat egy befolyásos tagja a kérdésekre így felelt: — Sietünk, mert az események siettetnek. A világ vezető államainak gazdasági eseményei a siettető okok. Nem azt értem ezalatt, hogy a, vezető nemzetek egy reggel felébrednek és azt mondják: „Nem szeretjük ezt a bolsevista rend szert, szövetkezzünk és üzenjünk neki háborút!“ Nem, nem erre számítunk, hanem arra, bogy a világ ipari és kereskedelmi egyensúlyát addig nem lehet helyreállítani, ameddig Oroszország újra nem kapcsolódik be a világpiacba. Mi na gyón is készek vagyunk arra, hogy csatlakoz zunk a világpiachoz, de ezt uj rendünk, uj esz­közeink értelmében a mi országunk feltételei szerint kell cselekednünk. A világ pedig maka­csul kitart amellett, hogy mi térjünk vissza a régi alapra. — Laikusok szerint ez az ötéves terv Sztá­lin megnyúlt árnyéka. Sztálin egy elhatározá­sában az orosz cárokat követi és utánozza, ak;k abban a meggyőződésben hogy cJak nekik ran igazuk, mindenki megkérdezése és beleegyezése nélkül, nem törődve az egyénnel, rákényszeri- tették akaratukat Oroszországra. Szent Vladimir a X. században a görögke leti egyházba kényszeritette a népet és főváro­sának, Kiev-nek lakósait, akik ellenálltak, a a. Dnicperbe fullasztotta. Vagy görögkeletiek lettek, vagy elpusztultak! Nagy Péter visszatér­ve Hollandiából, „uyugatositaui“ kezdte Orosz­országot, elrendelte, hogy a férfiak nyírják le szakállukat és öltözzenek német divat szerint, Sztálin hasonló makacssággal és szellemben el­határozta, hogy „a szocializmust megteremti és valósággá váltóstul ja egy emberöltő alatt “ — Az ötéves terv harmadik évének vége felé járunk és most kezdenek kiütközni h bo­nyodalmak és nehézségek. — A paraszt, aki egy év előtt gyermekes örömmel tekintett minden ujonnanépülő gyárra, ma már bizonyos aggodalommal és félelemmel néz „tulajdonára.“ Alert a kormány azt Ígérte neki: „Ha az ország gazdag lesz, ti is mind gaz­dagok lesztek!“ De most már hallja és tudja, hogy az öt. évet újabb öt évvel toldják meg és hogy ez a tiz év is csak kezdet... Az álom és Ígé­rőt földje igen messze van még és minden Orosz országban élő középkorú férfi és nő, do még ezeknél fiatalabb is, tisztában van azzal, hogy a kormány iparositó és kollektiv izáló munkáját nem fejezheti be ennek a nemze­déknek, sőt, még a következő generá­ciónak életében sem. He a nép más bajokat is lát. Az orosz gyárak éjjel-nappal dolgoznak, de az ipari cikkek, ame­lyeket termelnek, nagyrészt rossz kivitelben, sérülten kerülnek piaora. A szovjet beállít ugyan lelkes és agitációs iskolákban kitanitott „ipari roharaesapatokat“, hegy felvillanyozzák a többi munkást, de hiába, az orosz ipari mun­kásság nagyobb tömege közönyösen és apátijá­val nézi a dolgokat. Nem tartja he a munkaren­det, iszákos, sok tolvaj akad közötte és ugylát- szik, teljesen hasztalan Moszkvának és más nagy városoknak „demonstrációs tüntetése“, hogy kötelessége teljesítésére buzdítsa a mun­kásságot, Áfás krónikus haja nemcsak az ötéves (érvnek, hanem az egész szovjet kormányzatnak az intellektuális és fizikai munkás közt megle­vő óriási különbség a fizikai munkás javára. Az úgynevezett „fehérgalléros“ foglalkozási ágak mélyen alatta vannak az ipari és gyári mun­kásságnak. Egy bolti segéd, egy orvos vai- anitó csak a felét kapja annak a kenyéradag­nak, mint egy közönséges munkás. Ha tegyük fel, egy lakás megürül és arra két jelentkező akad, feltétlenül a gyári munkás részesül előny­ben. El lehet képzelni, hogy ilyen bánásmód mellett az úgynevezett „intelligencia“ mennyire lelkesedik a szovjetért. — De Sztálin mindezzel nem törődik. — ő a. szovjet Szent Vladimírja^ aki ha kell, könnybe és vérbe fojt mindent az ötéves terv győzel­méért. Afost feltámad az utolsó nagy kérdés: Ha si­kerül az ötéves terv, vájjon ez felboritja-e a vi­lág gazdasági rendjét? Aki igennel felel erre^-a kérdésre, az két tényezőről feledkezik meg. Az egyik az, hogy az átlagos orosz egy negyedrész annyi kenyeret eszik, mint az átlagos angol, húsellátás dolgában is igy áll és cukorfogyasz­tása az angoléhoz viszonyítva egy hatodrészre rug. A 160 millió lakosságú ország népének nagy tömegei ma is kalyibákban és kunyhók­ban élnek, ruházatuk a legprimitívebb és min­den negyedik ember hord csak cipőt. Ennek a 160 millió embernek knlturnivóra való emelése olyan feladat, amely maga is felülmúlja az öt­éves terv minden erejét és fáradozását. A másik az, hogy az ötéves terv keresztülvi­tele olyan költségekkel jár és olyan bürokráciát foglalkoztat, amely felemészt minden várható bevételt és jövedelmet, úgyhogy Oroszországot teljesén versenyképtelenné teszi a szervezett kill földdel szemben, bárha a világpiacra dobott olcsó orosz áru egyelőre nyugtalanságot okoz is. Legdrágábban ma Oroszország termel és azt hisszük, hogy a világ gazdasági rendjének nem kell félnie tőle. Ä MENTÜKÉRT! A KOMíZSV iRI f»>K. flENTdüCnrafilfOLlST ÁLTAL A SÉTATÉREN RENDEZENDŐ JÓTÉKÖNYCÉLtJ MACII7 MÉPCMMEPELA VAA F.fcSK IV A PI MŰSOR 4 : ; D. e. V« 11 D. e. V* 12 „ D. e. 12 „ ■ D. u. 4 órakor D. u. 5 D. u. V* 6 Reggel 7 órakor : Katonazonés ébresztő (felvonulás). Kerékpár virágkorzó (Dijakkal). — Rendezi a K.K.A.S.E. sport klubja. Bnx-maích. Miss-Strand választás. (Értékes dijakkal). Gyermek kerékpár- verseny- — Rendezi a K. K. A,S. E. sport klubja. Reklám felvonulás. Autó- és vezelö elegán- cia verseny. Rendezi a Cluji Kerületi Automobil Club. D. u. 6 „ Gyermek-kabaré (te­hetség verseny) aKioszk- ban. Rimóezy Viola, a rom. opera tagja közre* működésével. Rendezi; Gara bácsi. ; Este 9 órakor : Világváros* Varieté a Kioszkban, (a Palace- Varieté szives átengedé­sével) Sasánthó Mária világhírt! tánemüvésanö, Ina Norton modern nagy tóneuttmkclő. L, Fiilöp Sándor tánc­in ti vész, a Bpesti Király Színház tagja, Bródy Ta­más ül a zongoránál gtb. Este 10 órakor: Velencei-Est a sétatéri tavon. Confetti, szerpen­tin csatával, nagy tűzi­játékkal. — Lainpionos csolnakázó verseny. Este 11 érakor: Táncestély a Kioszk tánctermében, díjazott táncversennyel. — Nagy tombola játék. Egész nap V U R S T L I. 1. Céllövészet. 2. Dühöngök konyhája. 3, Szerencse-kerék. 4. Szerencse-halászat. 5. Karika dobálás. 6. Szerencse-asztal. 7. Villanyozó készülék. 8. Éva a paradi­csomban. 9. Lepényevés. 10. Póznamá­szás. 11. Zsákba-futás. 12. Virstli kapás. 13. Sandolin-verseny. 14. Szalmaözvegyek öröm-tárlata. 15. Grafologus-sátor, Hálás» szerkesztő vezetésével. 16. Virág-sátor, stb. A Strandon egész nap Teke-verseny, díjazásokkal. Rendezi a Tekéző Sportszövetség. Emerico professzor grafológus sátra a strandon, egész nap. Darvas Ernő és társulatának kacagó szín­háza egész napon át gazdag műsorral szórakoztatja a közönséget. Divstreuük« ic «ti és ^särendli feukareeti j0ZzB«m3.

Next

/
Thumbnails
Contents