Keleti Ujság, 1931. július (14. évfolyam, 145-171. szám)

1931-07-19 / 161. szám

XIV. ZVF. 16b SZÁM.

Budapesten papírvárként omlott össze a Szent Lászlö-uton egy épülőfélben levő négyemeletes bér ház

Két halott, rengeteg sebesült

(Budapest, július 17.) Angyalföldön, a Szent László utón, a szegény emberek lakta vidéken, néhány hét óta egy négyemeletes kisla- kásos bérház épült. A négyemeletes ház tegnap délután fél négy órakor összeomlott és maga alá temetett több mint ötven munkást.

Egy pillanat alatt papirvárként omlott Össze a hatalmas épület.

Csütörtök délután az emeletek külső részén folyt a munka. Amig a Szent László ut 70. számú háznál az uccára néző állványok már le voltak szedve, mert dacára, hogy a meszelés és vakolás már befejeződött, a 72. számú háznál az állványok a tető magasságig értek, tehát körülbelül tizennégy-tizenöt méter magasságig.

. Munkások álltak az állványokon, munkások dolgoztak a szobák belsejében, munkások dolgoztak a felső emelet be nem fedett tetőrészén. Csütörtökön délután három órakor javában folyt a munka, amikor egyszerre az uccára néző fal egész hosszában és szélességében, a negyedik emelettől a talapzatig, re- csegni-ropogni kezdett és néhány perc alatt összeomlott, mint egy papirvár, az állványok szintén szétestek és a homlokzat is összeomlott. Az épület belső része ezek után természetesen szintén széjjelesett és pillanatok alatt a házból csak az oldalfalak maradtak meg és az udvarra nyiló lakások egyes szobái. Az épület belsejében hatalmas, tátongó ür támadt. Több méter magasságra emelkedő óriási romhalmaz gyiilt össze többszáz métermázsa suly- lyal. Olyan volt a kép, mint földrengéseknél. Egyes munkások a recsegés pillanatában a második-harmadik emeletről leugrottak a földszintre,

mert életösztönük azt diktálta, hogy inkább a mélységbe ugorjának, mintsem a romok alá kerüljenek. Más munkások, akik a Szent László ut 70. számú ház közelében dolgoztak, belekapaszkodtak az épen maradt falakba és perceken át kezükkel és körmükkel tartották az egyensúlyt. Percek múlva az épen maradt falakon keresztül és a keskeny lépcsösávokon át menekültek le a földre.

Körülbelül hatvan munkás a mélységbe zuhant az omladozó faiakkal együtt és majdnem mind a hatvan munkás a törmelékek alá került. Akiket csak kisebb romréteg boritott, saját maguk kaparták ki magukat a vékonyfalú sirból. Ilymódon kisebb sebesülések árán harmincnegyven embernek sikerült életét megmenteni. A IV. emelet magasságában hat munkás volt, akik a 70. száma házból kiemelkedő gerendákban kapaszkodtak meg és a levegőben lógtak.

A. tűzoltók létrák segítségével elérték a veszélyben forgó munkásokat, köteleket vittek magukkal és igy sikerült a hat munkást a földre lehozni.

Egymásután húzták ki ezután a romok közül a sebesülteket, akiknek egyike-másika su- iyosabb állapotban volt. A legtöbbnek a feje volt összezúzva, másoknak a lábán, kezén és

(Dés, július 17.) Több alkalommal irtunk a szamosmegyei lakosság elviselhetetlen helyzetéről. Statisztikai adatok szerint pontosan fél- milliárd lej bekebelezett agráradóssága van a megye íöldmiveseinek. A nyugdíjasok pedig négy hónapja semmi pénzt sem kaptak. Táviratokat majdnem minden nap menesztonek a pénzügyminisztériumhoz, teljesen eredménytelenül. A Keleti Újság kiküldött munkatársa beszélgetést folytatott Bănuţiu prefektussal, aki előtt feltárva a megye siralmas helyzetét, az iránt érdeklődött, hogy milyen intézkedésekkel akarják ellensúlyozni a fokozódó válságot.

Bhnuţiu prefektus rendkívül udvarias ember, aki készséggel áll rendelkezésünkre.

— Teljes mértékben tudatában vagyok súlyos feladatomnak. Azonnal tennünk kell vaiaa testén voltak sebek, egyesek csonttörésekkel, belső vérzésekkel kerültek elő a romok alól.

Az első halott.

Az egyik jobboldali zugból, ahol az épület lakásainak a falai látszottak, került elő

az első halott: Czipesz István kőműves- segéd.

Koponyája teljesen szét volt zúzva, végtagjai teljesen széttörve, mellkasa behorpadva, egyetlen bordája sem maradt épen.

Az egyik oldalon egy romhalmaz alatt tátongó rés keletkezett, ahonnan félelmetes segélykiáltások hallatszottak:

— Jaj, végem vau! Vizet! Meghalok! Gyermekeim!

A segélykiáltásob női hangok voltak. A melységben láthatták a mentők az eltemetett

nő testrészeit is.

Délután fél négykor fedezték fel ezt az eltemetett testet és csak hét órakor tudták szabaddá tenni, mert mellette, körülötte, mindenütt fnázsányi törmelékek emelkedtek. Az asszonyt Kálmán Istvánnénak hivják, harminchatéves h‘áp számosnő.

Délután hat órától kezdve azután dermesztő csend lett a romhalmaz alatt. Emberi hang nem hallatszott. Megállapították, hogy még hat-hét munkás hiányzik, köztük két ácssegéd és négy kőmíivessegéd. A halottak száma eddigi megállapítás szerint 7, de igen sok a súlyos sebesült.

mit, mert a falu helyzete tűrhetetlen. A napokban érintkezésbe léptem a Nemzeti Bank helyi fiókjának a vezetőjével, lássuk, nem e lehetne minimális kamat mellett a lakosság támogatására sietni. Első lépésem eredménnyel járt. Természetesen naivitás lenne azt képzelni, hogy az esetleges hitelnyújtás teljesen megoldaná a köl- íísönkérdést. Mindenesetre pillanatnyilag segítettünk a ncpen.

— Hogyan gondolja el a prefektus ur a terv gyakorlati keresztülvitelét?

— A helyű hatósági vezetők és a mezőgazdák érdekképviseletének vezetőivel bizottságot alakítottunk? hmely kölcsönhiegszavazásokkal foglalkozik. Mi, azonban nem ismerjük személyesen a l#tigénylőket s ezért a jegyzők hivata• los utón "WTó ajánlása alapján döntünk.

'W^/NA/VWS/S/WWVA/WWWVWVWWWWWWS/NA/WW\Ä^\<^ .

Szamosmegyében a prefektus

a Banca Naţionala utján olcsó kölcsönt nyújt a földmiveseknek

SUOMI

VH!. Lauitijuhlaft és Elantö

Finn barátaink bizonyosan nem tudják mire vélni, amikor ezt. a két szót, — egymástól eléggé távoleső két fogalmat, — igy egymás mellett olvassák. Mert olvasni fogják: Suomi- ban anyi meleg és komoly érdeklődés kisér minden törekvést, minden Írást, mely a két nép között kapcsolatot jelent, hogy abból bizonyosan még ezekre a sorokra 'is jut valamennyi.

Kapcsolatot e két fogalom között látni, ehhez az erdélyi magyar sorsnak keserves tanulságai kellenek.

Laulujuhlat finnül dalosversenyt jelent. A kulturkongresszus figyelmes rendezőségének köszönhetjük, hogy a világhíres finn dalárdák országos dalosversenyüket Helsinkiben tartották s igy részesei lehettünk ennek a ritka élvezetnek. Az egészen rendkívüli művészeti gyönyörűségen túl azonban erdélyi szemmel meg kellett látnunk azt a nagy, népnevelő és népszerető munkát, melyet a dal kultusza e két északi népnél elvégzett.

Hogy az Elanto szó jelent-e valamit finnül, elfelejtettem megkérdezni. Helsinkiben székelő hatalmas szövetkezeti organizációnak elnevezése ez, mellyel lépten-nyomon: uccasarkokon, hatalmas áruházak cégtábláin, nesztelenül rohanó üzleti-autók oldalain találkozunk. Ha a dal kultuszának szervezete műveli és közös irányba mozgatja a népi tömegeket, gazdasági szükségleteinek ésszerű és olcsó kielégitése nemcsak anyagi érdekszálakkal erősiti a kulturális közösségeket, hanem a magasabb, a szellemi és erkölcsi célok szolgálatára feleslegeket is termelhet. Élmény és megrendítő okulás volt e számomra, amikor a helslinkii Elanto-szövetkezetnél ezt a törekvést láttam és azokat a bámulatos eredményeket, melyeket ez elért.

Az Elanto-szövetkezet 1907-ben kezdte meg működését, még pedig termelő szövetkezet formájában. Első üzeme egy pókmiihely volt. Ebben az országban, melynek oly kevés a gabonája, nyilván a kenyérrel való üzérkedés kínálta a nyerészkedő tőkének a legbiztosabb üzletet. Természetesnek látszik tehát, hogy a védekezés ezen a ponton kezdődött. S az azóta eltelt huszonhárom esztendő alatt csodálatos eredményeket ért el. A szerény pékmiihelyből óriási kenyérgyár lett, mely a fővároson kívül még 11 szomszédos város és falu piacain uralkodik. Van azonban ezenkívül az Elanto-nak saját tehenészete, sörgyára, ásványvizgyára, kolbászgyára, malma és konzervgyára. Van két mezőgazdasági birtoka is, hol összesen kétezer holdon maga gazdálkodik. A termelő szervezet mellett természetesen megvan az áruk szétosztását végző fogyasztói szervezete is. Nincs Helsinkinek uccája, melyben ne látnánk Elanto- boltot. A fűszer és gyarmatárukat elosztó szövetkezeti boltok mellett, melyekkel a mi számunkra a szövetkezet fogalma már ki is merül, lőpten-nyomon látunk Elanto-éttermeket, mészárszékeket, drogériákat, ruha- és szövetkereskedéseket, cipősholtokat és mindennemű közszükségleti cikkeket áruló bazárszerü üzleteket.

Első üzleti évének végén 1908-ban 1776 tagja volt. Tagjainak száma ma 42 ezer. Ennek a számnak óriási jelentőségét azonban csak akkor méltányoljuk, ha megtudjuk, hogy az Elanto működésének területén — Helsinkiben és 11 szomszédos községben, — minden hetedik ember tagja ennek a szövetkezeti szervezetnek. A tagoknak 20 százaléka önálló vállalkozó: gazda, kereskedő, iparos, szabadfoglalkozású. A többi 80 százalék: tisztviselő, alkalmazott, munkás.

Ha egy szövetkezet virágzik, fejlődik és gazdasági téren is helytáll az erők versenyében, már betölti'hivatását. Az Elanto azonban ezzel a siker.reinem .elégedett meg s épen ez az, ami egészen rendkívülien felkeltette érdeklődésünket irányában.

1924. óla az Elanto-szövetkezet minden tagja, akin ele; ovi vásárlásai bizonyos minimális összeget mérnek, ötszáz finnmarkára szóló életbiztosítási kötvényt kap. Ez az összeg a vásárlások arányában emelkedik. A rendszer szociális jelntőségét mutatja, hogy 1929. évben 17.256 tag élvezte ezt a biztosítást s ugyanebben az évben az elhalt szövetkezeti tagok 1342 hátramaradottja 671 ezer finnmarkát kapott kézhez, ami 3 millió lejnél nagyobb összegnek felel meg.

Az Elanto-nak azonban még más szociális berendezései is vannak tagjai javára. Az egyik: a takarékpénztára, a másik: a tagok segélyalapja.

Az Elanto takarékpénztárak szervezeti egységet alkotnak magával a szövetkezettel. Az elmúlt esztendő végén 22.404 betevőnek a pénzét kezelték s a betétek összege 47 millió finnmárka körül jár, ami 4 és egyfélszer annyi lejnek felel meg.

A tagok segélyalapja egészen sajátos Elanto intézmény. Úgy keletkezik, hogy a tagokat megillető visszatérítéseket csak részben fizetik ki. Kisebbik részüket ehhez az .alaphoz csatolják, mely az elmúlt év végén 7 millió finnmárka körül járt. A munkanélküliyp lett vagy egyéb okokból gazdasági Ínségbe került tagokat ebből az alapból segél37ezík olyformán, hogy ilyen esetekben az évek során tőlük visz- szatartott összegeket kamatos kamatjával kifizetik nekik.

Ez a szociális tevékenység nyilvánvalóan kettős haszonnal jár, Nemcsak közvetlen előnyt