Keleti Ujság, 1931. július (14. évfolyam, 145-171. szám)

1931-07-18 / 160. szám

« £2F. ÉV 9. 160. SZÁM. EGYESÜLETI ÉLET A Kath. Nőszövetség leány- védelmi kurzusa Maros- vásárhelyen (Marosvásárhely, julius 16.) A Kath. Nőszö­vetség a napokban egy hétig tartó szociális kur­zust rendezett Marosvásárhelyen. Erdélynek csaknem valamennyi városából voltak résztve­vők 8 hivatalosan mintegy 17 leány egyesület képviseltette magát a kurzuson. A kurzust Káez Vince gyulafehérvári zárdaigazgató veze­tése alatt háromnapos lelkigyakorlat előzte meg, majd Jaross Béla apátplebános ünnepé lyes megnyitó beszéde után megkezdődtek az előadások. Halasztást nem tűrő feladatok, nagy horderejű problémák kerültek szőnyegre a dél előtt 9-től 12-ig és délután fél négytől 6 óráig tartó előadások során. Gazdag és változatos vol t a kurzus programja, felölelt minden olyan pro blémát, mely hivatva van arra, hogy a magyar nőnek szellemi kincsét gyarapítsa, erkölcsi ér­tékét növelje, társadalmi és gazdasági téren pe dig segítő kezet nyújtson a mai válságos idők viszontagságaiban. A leányvédelem fontossága mellett a falufejlesztés problémájával is foglal­koztak gyakorlati előadásokban és igen értékes ideák születtek meg a női lelkek fellángoló lel- kesüléséből. A programban helyet szorítottak az ének, tánc, torna és játék tanításának is. A kurzus előadói közül első helyen kell ki emelnünk és megemlítenünk dr. Kovács Dezső- nét Kolozsvárról, aki mindenütt ott van, ahol katholikus ügyről és magyar érdekről van szó; Badilla János főtisztelendőt, a Tcrézianum igazgatóját Nagyszebenből, Bartunek Szcverin kolozsvári tornatanárnőt, Domokos Pál Péter Csíkszeredái tanárt és a Szociális Testvérek Tár saságának két tagját: Adél és Andrea nővére­ket. Az előadások befejezése után a leányegyesü­leti vezetők tartották meg közgyűlésüket a Szentferencrendi Nővérek zárdájában Jaross Béla apátplébános elnöklete alatt. 'Az egyesületek jelentéseiből örömmel lehe­tett megállapítani, hogy azok nem puszta cí­mek, nem üres keretek, hanem céltudatosan munkálkodó leányoknak meghitt otthonai. Ösz- ezejövetelek, előadások, ünnepélyek tartása, lel­kigyakorlatok s a szentáldozáshoz való gyakori járulás közös programját képezi minden egye­sületnek. De ezeken kivül hallottunk jelentést a népviselet s a háziipar propagálásáról, a ma­gyar irodalom népszerűsítéséről, könyvek gyűj­téséről, kézimunka órákról stb. Este a kath. gimnázium tornacsarnokában volt családias jellegű, záró ünnepély, melyen csiki, háromszéki, udvarhelyi és marosmegyei népviseletbe öltözött leányok régi magyar tán­cokat mutattak be nagy hatás mellett. K. Woj- iebovics Olga énekszáma után Bartunek Szeve- rin tánctanárnő gyönyörű magyar szólójával és Petres Kálmán zárószavaival véget éri az esti program. Megható véndiák ünnep Gyulafehérváron (Gyulafehérvár, julius 16.) Méreteiben sze­rény, de annál bensőségesebb és lelketemelőbb ünnepnek volt színhelye az elmúlt napokban az ősi gyulafehérvári róm. kát. Majláth-fiuli- ceum, ahol haton jelentek meg azok közül, akik ott 1891-ben tettek érettségi vizsgálatot. Reggel fél kilenckor gyűltek össze a tanári szobában Abos József plébános (Deményháza), Bologb Imre bányaigazgató (Alsótelek), Domby Lajos státusi tanár (Brassó), Hanzéros Géza gyógy­szerész (Nagyhalmágy), Knörr Ferenc főügyész (Budapest) és Török Ferenc esperes (Csoma- falva). Az utóbbi, mint korelnök meleg közvet­lenséggel üdvözölte az uj falak között társait, ahol az egykor félelmes tanárok helyén újak vannak, akik nem azt keresik, hogy mit nem tud a tanuló, hanem jóságos szelidséggel veze­tik be tanítványaikat a sokoldalú, modern tu­dás labirintusába. Megköszönte, hogy éppen ab­ban a teremben gyűlhettek össze, ahol régi ké­pek idézik emlékezetükbe a szép múltat: Maj- láth püspök ifjúkori arca, meg a régi jó igaz­gatóé és tanároké. Isten áldását kérte az iskola fontos munkájára és javasolta, hogy a távol­levő püspököt táviratilag üdvözöljék. Kárpiss János igazgató szeretettel üdvözölte a megje­lenteket és rámutatott arra a foutos misszióra, amelyet ez az ősi iskola betölt akkor, amikor Máramarostól—Bukarestig és Bukaresttől— Aradig, meg Temesvárig terjedő területről van­nak kát. magyar tanítványai, 251 tanuló közül 244 róm. kát. és magyar fiú. Kérte az ünneplő­ket, hogy áldozatos szeretettel támogassák a válságos időket élő Alma Matert. Ezután Tö­rök Ferenc megköszönte Hanzéros Géza fárado­zásait, aki a lelke ennek a találkozónak és föl­kérte, hogy ismertesse a kedves múltat s a ta­lálkozó érdekében kifejtett munkásságát. Han- zeros emelkedetthangu, majd mélységes kegye­lettől áthatott, majd szellemességtől sziporkázó beszámolója után üdvözölték Írásban két, még élő tanárukat: Paál István apátplébánost (Szé­kelyudvarhely) és Tnczy Jánost Zalaegersze­gen, valamint elhunyt társaik hozzátartozóit. Azután a székesegyházban három pap, a talál­kozón megjelentek közül mondott szentmisét élő, elhunyt társaik és tanáraik lelkiüdvéért, amit meghatóvá tett az, hogy az egyik misén maga a koros és beteges igazgató minisztrált. Az igazgató vendégszerető hajlékában elköl­tött reggeli után tisztelgés volt Balázs Ferenc pápai prelátus püspökhelyettesnél, ahonnan a temetőbe vonultak és virággal diszitették el­hunyt tanáraik sírját és meleg, kegyeletes sza­vakkal emlékeztek meg róluk. Társas-ebéd és kellemes kirándulás fejezte be családias együtt- vigadásban a szép napot. Egy párizsi koldusasszony port inditott az uralkodónői címért Azzal érvel, hogy csecsemő korában két uralkodó család címeréi tetoválták a testére Nem szoktunk hirdetni, Gís&k ha remiit s- víili£ ttyujtun k t. vewöirtfcssek fi Sok ezer selyem, szövet, zefir, ircnadin és vászon maradók kerül rendkívül ol­csó ároH eladásra. -— Ezenkívül az ösz- szcs raktáron levő áruinkat kivételes alkalmi árakon árusítjuk. — ÁRUHÁZ, Kolozsvár, Reg. Ferdinand 11. (Párizs, julius 16.) Ä párizsi polgári tör­vényszék a maga nemében kétségkívül teljesen egyedül álló port fog rövidesen tárgyalni, amelyben egy 41 éves francia nő annak az elisme­rését követeli, hogy ő tulajdonképpen egy uralkodó herceg és hercegnő gyer­meke. Az a mód, ahogyan ez a koldusszegény párizsi asszony az igazát be akarja bizonyítani, egé­szen rendkívüli. Bizonyítékul ugyanis arra hi­vatkozik, hogy testére 16 címert tetováltak még csecse­mő korában, de később, amikor három­éves volt, a tetoválás nyomait erőszak­kal el akarták tüntetni testéről. A szerencsétlen asszony, aki egész életét a legnagyobb nélkülözések közepette töltötte, el­sősorban arra hivatkozik, hogy már az anya­könyvben is szabálytalanul van bejegyezve a születése. Tényleg meg is állapították, hogy a párizsi első kerület elöljáróságán az anyaköny­vi bejegyzés nem teljes és nem felel meg a tör­vényes formáknak sem, amennyiben csupán az anyakönyv margójára jegyezték fel ezt a szü­letést és a tinta nyilvánvalóan mutatja, hogy ez a bejegyzés sokkal később történt, mint az előtte és utána levő anyakönyvi bejegyzések. Hosszú és fáradságos nyomozás után a sze­rencsétlen asszony, akinek nincs is vezetékne­ve, miután az anyakönyvben csak a keresztne­ve szerepel, megállapította, hogy mint egészen kis gyermeket Párizsból Normandiába vitték, ahol először mint pásztorleány dolgozott meg a kenyeréért, később pedig koldulásból tengette életét. A hatóságok maguk is elismerték a sze­rencsétlen leány nyomorát, mert koldulási en­gedélyt adtak neki. de hallatlan szorgalommal később sikerült helyzetén javítania, legalább annyira, hogy koldulás helyett két keze mun­kájából élhetett meg. A szerencsétlen nő teljesen véleilenül fedezte fel születése ti (kát. Öt évvel ezelőtt megbetegedett és az az orvos, aki kezelte, a testén tizenhat különös sebhelyet fedezett fel. Ezek pontosan egyforma nagyok voltak és az orvos tüzetes vizsgálat ntän meg­állapította róluk, hogy — tetoválásból származ­nak, egyben pedig rögtön látta azt is, hogy eze­ket a tetovált jeleket később tüzes vassal meg akarták semmisíteni. Az eset tudományos szem­pontból nagyon érdekelte az orvost és megmu­tatta különös páciensét több tetoválási szakér­tőnek is, akik azután felderítették azt is, hogy. mit ábrázoltak ezek a tetovált jelek. A szakértők először nagyitóval vizsgálták meg a tizenhat forradást az asszony testén 8 már akor is rögtön látták, hogy a tetovációk címereket ábrázolnak. Pusztán nagyitó segítségével nem tudták még megállapítani, hogy milyen címerek van­nak az asszony testére tetoválva, de most pár segítségül hívták a modern technika legújabb' eszközeit is és speciális fényképeket készítettek a tetováeiókról, amelyeket azután sokszorosan megnagyitottak. Elképzelhető a szakértők meg­lepetése, amikor kiderült, hogy mind a tizenhat tetovált jel két egyesí­tett címert ábrázol, amelyet Igazán na­gyon sok ágn korona fűzött össze. Most már a tetoválási szakértő kezéből 8 heraldikai tudósok kezébe ment át a nyomozás, akik rögtön tudták, hogy milyen két család cí­merét tetoválták az asszony testére még cse­csemő korában. Anglia és Németország heral- dikusai határozottan ki is jelentették, hogy semmi kétség nem lehet: a névtelen asszony testén talált tetová­lások pontosan olyanok, amilyeneket előkelő fejedelmi családok tagjai szok­tak használni, ha házasságra lépnek egymással. Egyelőre nem hozták még nyilvánosságra, hogy melyik az a királyi vérből származó her­ceg, akinek címerét, az asszony testére teto­válva találtak, sőt még csak a hercegnő nevét sem közölték. Hir szerint az asszony tulajdon­képpen uralkodónői címre tarthatna igényt, de mindaddig, míg a pör el nem dől, a nyilvános­ságnak tiirelmeseu várakozuia kell a kétségkí­vül szenzációs meglepetésre.

Next

/
Thumbnails
Contents