Keleti Ujság, 1931. július (14. évfolyam, 145-171. szám)

1931-07-15 / 157. szám

e Ktsjenmur XIV. ÉVF. 157 SZÁM. áp».*» öi*c9*:e,*s*s4 * * * i-crémhea buck, hog Maradjrmk a Simon-cre^ e| fiatalok cs síePjkerc°biztositja a halast, thetetlen világsikere ára/ hanem ki.an Ez a nem zsíros esnem«^vá, gyöngédé ság szerint n|»lekon>c8ZÍJinek fiatalos udeseg teszi a bort »nyújt. simán Szappan használata í Simon Puder es au ^ekében, ^nélkülözhetetlen a siker !^Fme SlMWj Ei'y magyar fiatalember fantasztikws szélhámosságai Amerikába^ Krapp báréként vendégeskedett Ford faágában — Eljegyezte a legnagyobb amerikai konzervgyáron leányát — 45 ezer doliárí csalt ki előkelő bankárokat — Hoover elnök ebédre látta vendégül Gábor Róbert Györgyöt (Xewyork, július 13.) Egy magyar álbáró szenzációs kalandjai és szélhámosságai foglal­koztatják a newyorki szövetségi bíróságot. Gábor Róbert György mindössze huszonöt éves, de már nem először ill Amerikába fl a vád­lottak padján. Háta mögött van már egy más­féléves fegyházbüntetés, deportálás is, előtte pe­dig ötévi fegyház. Amint most szélhámosságai­nak sora napvilágra kerül, kitűnik, hogy a ma­gyar fiatalember nemcsak negyvenötezer dol­lárt vett fel, mint álbáró, majd mint egy néhai amerikai nagykövet fia, hanem becsempészte magát Hoover elnökhöz és családjához is. Henry Fordhoz, az autókirályhoz és a multimil­liomos Du Pont-családhoz, sőt Lammot dn Pont, a vilmingtoni iparmágnás egyik leányának vő­legénye is volt, amig a hatóságok le nem leplez­ték. Gábor Róbert György tizenöt éves kovában, vagyis tíz évvel ezelőtt került ki először az Egyesült Államokba. Miután befejezte középis­kolai tanulmányait, beiratkozott a Columbia- egyetemre, majd a harvardi jogakadémián le­tette a jogi vizsgákat. „Báró Knipp“. Alighogy megszerezte diplomáját, eltűnt ré­gi környezetéből, hogy nemsokára, mint „Báró Krupp“ tűnjön fel a legelőkelőbb amerikai tár­saságokban. Amint most Gábor Róbert György beismerő vallomásában mondotta, fogadásból vette fel a bárói nevet, de nem tudta megnevez­ni azt az állítólagos volt harvardi joghallgató társát, akivel ezt a fogadást kötötte. Mint ..báró Krupp“ furakodott he Henry Ford házába is, aki nagyon meg­szerette a fiatalembert s egy gyönyörű Lincoln-autót adott neki ajándékba, amikor elhagyta a házát, ahol több hétig ven­dégeskedett. Ford házában ismerkedett meg Gá­bor a dúsgazdag Elisabeth du Ponttal, Amerika legnagyobb munició- és konzervgyárosának a leányával, akit néhány hétel később el is jegy­zett. „Báró Krupp“ ettől az időtől kezdve állan­dó vendége volt du Ponték vilmingtoni és flo­ridai kastélyainak. Mint Elisabeth du Pont vő­legénye, 45.000 dollár kölcsönt vett fel különböző bankároktól, akikkel a milliomosok tár­saságában ismerkedett meg. A mecénás. Gábor költekezéseiben nem ismert határt. Még a multimilliomosokat is el akarta kápráz­tatni. Egy alkalommal, amikor autóturát tett társaságával, megismerkedett a dallasi Pan American University egyik tanárával, akinek felajánlotta, hogy az anyagi nehézségek között lévő egyetemet támogatná, J alá esnek tettei. A hamis név használata miatt deportálási eljárás is indult ellene. 1928 tavaszán deportálták Gábort, aki négy hónappal később már más néven mégis vissza­tért az Egyesült Államokba. Visszatérése egész regény, — a szélhámosságok történetében is pá­ratlanul álló eset.- A követ fsa. Miután látta, hogy Budapesten nem tudna amerikai útlevelet szerezni, Párizsba utazott, ahol levelet irt az ottani amerikai nagykövet­nek, a néhai Myron T. Herrieknck. Levelében azt irta, hogy Taft Thew, volt amerikai követ fia, aki tanulmányútra jött Franciaországba, útja közben’' azonban valahogy elvesztette útle­velét s ezért kérte a követet, hogy járjon közbe, hogy a leggyorsabban kaphasson egy uj útle­velet, miután sürgősen vissza kell térnie Wa­shingtonba. Két nappal később már mint Taft Thew jr. amerikai útlevelével a zsebében ha­jóra szállt. Newyorkban szállt partra, de aznap Washingtonba utazott, ahol jelentkezett a Fehér Házban is. Hoover elnök és a felesége ebédre látták ven­dégül „Taft Thew jr.“-t, akinek ez a meghívás termé­szetesen csak arra kellett, hogy újabb szélhá­mosságokat kövessen el. Washingtonban rövid idő alatt annyi pénzt szerzett, hogy Calíforniá- ba utazhatott, ahol megint sikerült nagyobb összegeket kicsalnia jóhiszemű emberektől. Ca­li formában azonban egy régi ismerőse megismerte, lelep­lezte, mire másfélévi börtönt kapott. Me Neill Islandon töltötte ki büntetését, amely után szövetségi detektívek Newyorkba hozták, ahol most újra Knox szövetségi bíró elé állí­tották azon a címen, hogy deportálása ellenére is visszatért az országba. Gábor kijelentette, bogy «.iucs ügyvédre szüksége, ő maga akarja védeni magát. Amikor kihallgatásra került a sor, a szélhámos beis­merte összes felsorolt bűneit. Miután Gábor azzal, hogy deportálása elle­nére is visszatért, alkalmat adott arra, hogy fel­függesztett ötévi fegyházbüntetését végrehajt­sák, öt esztendőre az atlanti fegyházba fog kerülni. Büntetésének kitöltése után pedig újra vissza­deportálják Magyarországba a szélhámost. >»VV^A^^|<WVW</WWWVVWWVWVVVVVVVWWVVVVVW»<VVIVVVV>|VWVWVVWV 2500 dollar! ajándékozott Gábor az egye­temnek, mire az tiszteletbeli alelnökévé választotta meg. Ebben az időben történt, hogy Gábor hirtelen megszorult és egy fedezetnélküli százdollárös csekkel fizetett egy szállodában. A szállodás feljelentésére indult meg a vizsgálat, amely ki­derítette, hogy Krupp báró nem más, mint Gá­bor Róbert György, akinek jogi diplomáján kí­vül egyebe sincs. A szövetségi bíróság elé ke­rült az ügy és Knox bíró ötévi fegyházbüntetéssel sújtotta a fia­tal szélhámost, súlyosbító körülménynek véve, hogy jogot vég­zett s igy nagyon is jól tudta, hogy minősítés Felsésofalva öászsiz hajléktalanja A. f'elsősőfalvi lelkész megható levélben hívja fel az erdélyi magyarok figyelmét a tiizkárosultak kétségbeejtő helyzetére füddig mindö^ize háromszázezer lei folyt he Minden kommentár nélkül közöljük az aláb­bi levelet, mely bizonyára megtalálja az utat a magyar szivekhez : 500 hajléktalan magyar testvérem nevében mondok köszönőszavakat a könyörületes szí­veknek, akik áldozatkészségükkel enyhíteni igyekeztek a rettentő nagy nyomort. Azonban a fájdalmas és reménytelen helyzet, meg a sok szomorú adat arra késztetnek, hogy ismét kö­nyörögjek. „Mi hír van tiszteles ur, vájjon mi lesz ve­lünk?...“ Mindennapos kérdés ez, amelyre vi­gasztaló szó is kevés van már: 330.000 lei segély, tehát 3000 lej egynek, mert 103 a leégett gazdák száma. Hát ezzel mit csináljunk tiszteletes ur, mit kezdjünk vele? Bár a Biztosító is adna már legalább 5 ezeret, hogy a gazdasághoz szükséges felszereléseket megvásárolhassam. De van más hang is: méterfa vágni voltam Szovátán, de csak 400 lejt hozhattam haza 2 heti keserves munkám után — a többi élelemre ment; hattagú családom idegen portán és idegen ke­nyéren. — Most még van úgy, ahogy van, de mi lesz velünk a télen, tiszteletes ur?.... Hajlék nélkül megfagyunk mi is és állataink is. írjon vala­hová! , Mások ruhája és kalapja által tarkára öltöz­tetett székely testvéreim képe: milyen szomorú látvány; bár minden magyar testvérünk láthat­ná és hallhatná őket — jobban jönne a segély. Milyen gyönyörűen folyt a segélyezés Szent­tamásért — felekezetkülöubség nélkül —, ve­gyük csak elé az akkori napilapokat s szálljunk magunkba: vájjon mindnyájan meghoztuk-e a kellő áldozatot, vájjon mindenféle gazdasági összeroppanás melett is nem tudnánk-e felépíte­ni ezt a székely falut? Hiszen az intézmények és erkölcsi testületek segélyt nyújtása után már csak 1 lejt- kérünk minden tehetős magyar testvérünktől. Kérem: az egyházakat, jótékonycélu egye­sületeket, bankokat, hitel- és fogyasztási szövet­kezeteket és az 1 lejes magyar testvéreimet... segítsenek!! Ahol pedig van már valamennyi segély összegyűlve, kérem, postázzák. 500 tüzkárosult nevében mondok köszöne­tét a magyar sajtóorgánumoknak az eddigi és további támogatásért. Isten gazdag áldása kisérje az adakozók életét. Magyar testvéri köszöntéssel: Felsősófalva, 1931 julius 10. Fekete János, lelkipásztor. A { miLA; LEGMEGBÍZHATÓBB ÓVSZERE

Next

/
Thumbnails
Contents