Keleti Ujság, 1931. július (14. évfolyam, 145-171. szám)
1931-07-12 / 155. szám
XIV. ÉVF. 155. SZÁM. \-y 5AK dÖVI D I DEI'S JJJF MINDEN ÜO&OZ COTYPUDER vásórlója egy üveg valódi EMERAUDE deCOTY • PAÍID U M Ö T ofsonyos oroz me lieft- a csodahatäsu COTY CR.EMET használja ERED'ETf TÉGELY LEI 130 M'AGY TUBUS " 85 _ K f 5 T U B U f " 35 I Elindult a prágai oíimpéászra a amelynek Balogh János dr., a kitűnő Csíkszeredái sakkmester beszél a román és magyar csapat esélyeiről és jellemrajzot ad a sakkozás nagymestereiről — Magyarország, Németországv Lengyelország és Ausztria egyenlő esélyekkel harcolnak az elsőségér roman , tagjai közül hárman erdélyi magyarok (Kolozsvár, julius 10.) Ma átutazott Kolozsváron Balogh János dr. Csíkszeredái ügyvéd, aki a romániai sakkvilág egyik világszerte ismert reprezentánsa és most Prágába utazik, mint a sakkolimpiász román csapatának egyik tagja. Hat év óta minden évben megrendezik a sakkolimpiászt, amelyen a román csapat már három Ízben vett részt. Két esztendőn keresztül a világbajnokságot a magyar csapat hódította el magának és csak a mult évben sikerült kiütni a nyeregből a magyarokat, mindössze leipontnyi különbséggel. Balogh János dr., aki több Ízben vett már részt mesterversenyeken és egyikben a kecskeméti nemzetközi versenyen a legkiválóbb külföldi sakkmesterekkel szemben második dijat nyert, rendkívül érdekes dolgokat beszélt el munkatársunknak a prágai verseny várható eredményéről, a nemzetközi versenyek intimitásairól, magukról a champion okról, akiknek sorában a magyarok előkelő helyet foglalnak el. Kik képviselik a román szilieket Prágában? Elmondta Balogh, hogy a romániai sakkélet évek óta szép eredményeket tudott felmutatni a sakkolimpiászokon. Romániában több olyan sakkmester él. akik világviszonylatban is számottevők és megszerezték a „nagymester“ ci met, amely tudvalevőleg csak azoknak jár *ki. akik nemzetközi versenyben első vagy második dijat nyertek. Ilyen elsősorban Bródy Miklós dr., a kiváló muzsikus, aki kétségkívül a legtehetségesebb versenyzők egyike és 1900-ban közvetlenül Maróezy mögött osztozott a bécsi nemzetközi mesterversenyen Schechterrel a második dijon. 1912—1914-ben egy nemzetközi levelezési versenyen orosz, francia és német mesterekkel szemben tizenkilenc pártiból tizennyolc és fél egységet szerzett. Mellette Balogh dr. ért el komoly eredményt mester versenyen. A román csapat összeállításánál azonban mégis mellőzték dr. Bródyt, azzal az indokolással, hogy lehetőleg csak fiatal erőket visznek harcba a prágai sakktornán. A román csapatot ezek szerint a következőképpen állították össze: 1. Baraf, Párizsban élő besszarábiai származású szobrász, aki egyébként román állampolgár. A román csapatnak ő a legnagyobb erőssége, mert többizben nagyszerűen szerepelt nemzetközi versenyeken s pár évvel ezelőtt megnyerte Párizs diját. 2. Erdélyi István, a fiatal magyar mester. Románia sakkbajnoka. 3. Tyroler Sándor szintén temesvári sakkozó, aki egyizben szintén sakkbajnokságot szerzett Romániában. 4. Balogh János dr. Csíkszeredái ügy véd Tartalék: Jón Gudju kpitány. aki egyúttal a román csapat vezetője is. Tyroler résztvétele kétséges és amennyiben ő nem tudna elmenni, Bródy fogja helyettesíteni A helyzet tehát az, hogy az öttagú csapatnak három tagja erdélyi magyar. egy tagja orosz-zsidó, egy tagja pedig román. Megkérdeztük Baloghot, hogy milyen kilátásokkal indul Prágában a román csapat: — Románia egyáltalában nem félhet írttól, hogy szégyent hozunk rá. Tavaly Hamburgban is bejutottunk az első tizenkét csapat közé, előzőleg pedig Hágában még szebb eredményeket értünk el. Jósolni persze nehéz dolog, de én bízom benne, hogy kedvezőbb poziciót fogunk elérni, mint az eddigi sakkolimpiászokon. A magyar csapat esélyei, Azt már említettük, hogy Magyarország két, egymásután következő évben megnyerte a sakkolimpiász első diját. Balogh szerint a magyar csapat most is komoly aspiránsa az elsőségnek. Egyetlen ország sem tud ugyanis femutatni öt, majdnem egyenlő játékerősségü sakkozót, csak Magyarország. A magyar csapat összeállítása ez évben a következő: 1. Steiner Lajos, 2. Steiner Endre, 3. Havasi Kornél, 4. Vajda Árpád, 5. Sterk Károly. Maróezy ezúttal nem indul. A zseinális magyar mester hatvanegy éves már, a sakk története pedig ebben a korban nem ismer aktiv nemzetközi versenyzőt. Maróezy Géza igy is valósággal csodát müveit, mert ötven éves korában élte reneszánszát és mutatta a leggyönyörűbb formát. A magyar csapat legnagyobb reménysége Steiner Lajos, aki mostanig Amerikában élt és amerikai állampolgár is volt, nemrég azonban visszaköltözött Magyarországra és felvette a magyar állampolgárságot. Magyar színekben először indul. — Magyarország mellett — folytatta Balogh dr. — a német, osztrák és lengyel csapatok jöhetnek számba az elsőséget illetőleg. Németország kilátásai különösen emelkedtek az által, hogy Boguljobov, az orosz mester, német állampolgár lett, viszont Ausztria csapatában a Csehországból Ausztriába költözött Spielmann képvisel jelentős játékerőt. A zseniális Lasker, a szolid Maróezy és a könyelmü Boguljobov. Megkértük Balogh dr.-t arra, hogy beszéljen el cgyetmást a nemzetközi versenyeken szerzett impresszióiról és arról, lehet-e a sakkjáték fejlődéséről beszélni? — A sakknál is vannak irányok és érvényesül a divat, — mondotta Balogh dr. Ezidősze- rint a helyzet az, hogy a pozieiójáték helyét a kombinativ játék reneszánsza foglalta el. Nekem az a megfigyelésem, hogy a sakkozók játéka hűen visszatükrözi az illetők egyéniségét. Amikor Maróczyt látom játszani, az ő higgadt, meggondolt és kilengéseket nem ismerő játékát ügyelve, mindig az az érzésem, hogy Maróezy mellett szélhámos vagyok. A szolidság ós következetesség éppen úgy jellemzi Maróczyt a sakkozót, mint Maróczyt, az embert. Boguljobov ezzel szemben szertelen, néha meggondolatlan is. Optimizmusa egy pillanatig sem hagyja oserben és még akkor is tovább játszik, amikor mindenki előtt világos, hogy a játszmát elvesztette. A mai világmesterek között kétségkívül Lasker a legzserfiálisabb. ö is túlhaladta azonban már a sakkozók átlagos korát. Bizonyára tudna még sikereket elérni, de ugylátszik, világbajnoki nimbuszát nem akarja feláldozni közepes eredményekért. Capablanca úgyszólván ideg nélküli játékos, olyan pontosan és precizen teszi meg lépéseit, mintha nem ember, hanem gép volna. — Hogy fejlődött-e idők folyamán a sakk, erre azt felelhetem, hogy nem sokat. Az a véleményem, hogy minden átlagos intelligenciájú ember jó sakkozó lehet, ha komolyan foglalkozik a dologgal és jó a memóriája. Aki az agyában pontosan el tudja raktározni a különböző megnyitásokat, cseleket és játékokat s van any- nyi talpraesettsége, hogy tudását a maga idejében értékesíteni tudja, az produkálni is tud. A sakktudásban lietven százalék jut a szorgalomnak és memóriának cs csak harminc-negyven százalék a született hajlamnak és tehetségnek. Érdekes megfigyelésem egyébként, bogy a sakkolimpiászokon a játékosok hatvan százaléka zsidó szokott lenni. A zsidó spekulátiv elme, sok közöttük a jó matematikus, aminek pedig a sakkozásban nagy szerepe van. A magyar csapatban például a két Steiner, a román csapatban Baraf és Tyroler. De ugyanez a helyzet a többi országok reprezentátiv csapatainál is. Az arány rendszerint az, hogy öt játékos közül három zsidó. Balogh dr. különben ma este már el is utazott Prágába, ahol julius 12-én kezdődnek a ► . ki ol’ ;- márkőiü. :i.
