Keleti Ujság, 1931. július (14. évfolyam, 145-171. szám)
1931-07-12 / 155. szám
-h , < BUDAPEST HtJxX'vohfküTpu^ TITA IN NUMERAR No. 24258—827. Cinj* Kolozsvár, 193t folios 12 tyasâmăp ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre S00 lej, egy hóra 100 lej. Egyes szám ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP í Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. | 1 Telefon : 3-08, 6-94. XIV. évfolyam ‘55-ík szám. ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON i évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedén^ 15 pengő. t Egyes szám ára 20 fillér. Nyugati példa Keleten Nem érdektelen párhuzamot vonni aközött, ami a nyugaton történik és aminek Európa délkeleti csücskében mi vagyunk részben koronatanúi, részben szenvedő alansmi. Kezdődött a dolog az amerikai elnök üzenetével, amely egy kicsit rápiritott Európára. Hoover elnöknek kellett példát mutatnia a megbékülés, a türel- messég szelleméről, hogy Európa is ráébredjen: még sem mehet ez igy tovább és ha élni akarunk, akkor a háború befejezése után tizenhárom évvel próbáljunk segiteni egymáson, mert ezzel magunkon is segítünk. És csodálatosképpen a modern kultúra és civilizáció őshazája sehogy sem akarta elfogadni a segítő kezet. Különösen az az ország kapálózott ellene kézzel- lábbal. amely nemrégiben még Páneurópairól és az összes európai államok együttműködéséről beszélt. Valósággal pressziót kellett gyakorolni Franciaországra, hogy ne játsza tovább a duzzogok cserélje fel az ellenség szerepét, lia nem is a jó barátéval, de az események hideg ésszel gondolkozó, józan szemlélőjével, akinek meg kell azt értenie, hogyha a szomszédban tűz van, nem lehet ölhetett kezekkel kárörvendően mosolyogni, mert a lángok könnyen átcsaphatnak a‘z ő fedelére is Minden jel arra vall azonban, lmev az objektivitás Franciaországban is ie lülkerekedett. Abban, hogy Németország újabb 5^0 millió márkás kölcsönt kapott a külföldi jegybankoktól, a franciáknak is volt némi beleszólásuk és a francia bankkormányzó ezúttal akadékoskodás nélküli hozzájárulása nemcsak Németország gazdasági felsegitését jelentette, hanem a német-francia viszony jelerítös enyhü lését. A nyugati példa azonban nem arra való, hogy Keleten is tanuljanak belőle. Mindaz, ami az utóbbi betekben Romániában történt, igaz. hogy a világpolitika szenzációihoz képest csak bagatell, jelentéktelen belpolitikai mozzanat, de világos jele annak, hogy nálunk eszük-ágába sincs a kormánytényezőknek a konszolidációhoz elengedhetetlenül szükséges belső harmóniát megteremteni. Éppen ellenkezőleg: az ország kisebbségi népeinek elvaditásához és elkeserité- séuez sokkal több érzék mutatkozik a kormány tágjaiban, mint az egymás mellett élő és egy másra nyilván rászorult többségi és kisebbségi nemzetek megbékítésére. Nem beszélünk most a választásokról, látjuk azonban azt, hogy az iskolapolitikában újra feltámadt Anghelescu rajtaütéses gyülölséget lihegő politikája, a parlamentben tumultuózus jelenetek közben akarják lelökni a dobogóról a magyar szenátort, a CFR-nél mindenkit proszkibálnak, aki magyar Mit gondol a kormány? A külföld nem látja mindezt és nem veszi észre azt, hogy a csiki magánjavak kedvező elintézését csak azért Ígérték meg Genfben, hogy itthon jobban letorkolhassák a magyarság delegátusait s a végleges likvidációt újra eltolhassák? Vájjon Románia gazdasági izolálásában nincs-e szerepe annak, hogy a kisebbségi kérdést annyi meg- értetlenséggel intézik? a németek mammut-kölcsöne és Románia gazdasági kanosszajárása között talán mégis meg lehet találni az összefüggést. Az az ország, amely becsületbeli és szerződésekben vállalt kötelezettségeit korrektül teljesiti, amely nem zavarja fel ismételten a polgárok jeleutős részét kitevő kisebbségek lelkét tábornoki drill diktálta kisebbségüídözéssel. amely felemelt fővel hivatkozhatok nemzeti és felekezeti különbségnélküli polgárai megelégedésére, amely nyugodtan mondhatja, hogy a lakosság belső békéjét százszázalékosan biztosította, önérzetesen követelheti a világtól, hogy segítse meg gazdasági bajaiban is. Ha Franciaország ki tud bé- külni Németországgal, Románia is békejobbat nyújthat végre saját állampolgárainak, 21 törvényt szavazott meg hirtelen ötven képviselő egy ülésen  tör vénygyártás rekordját állította £el Jorga, aki tavaly tiltakozott a gyorstalpaló parlamenti rendszer ellen — A kormány erdélyi ülve! nem kapnak miniszteri tárcát, a besszarábiaiaknak bőven juttatnak (Bukarest, julius 10.) A parlament olyan tempóban szavazza meg az uj; nagyfontosságu problémákban rendelkező törvényeket, hogy az eddigi gyorstalpaló törvénygyártásban most érték el a rekordot. A kormány képviselői szavaznak éjjel-nappal és még csak számon sem tudják tartani, hogy mirş szavaztak. Senki sem tudja, hogy milyen törvényjavaslat mikor hogyan kerül elfogadásra. Egyetlen egy éjjeli ülésen huszonegy törvényt szavaztak meg ti kamarában s még c-sak nyilvántartása sincs meg annak pontosan, hogy melyek azok az uj törvények, amikkel boldogították ilyen bőkezűen a megnyomorított országot. Megszavazták az uj nyugdíjtörvényt is. A kamara éjjeli ülésén több kisebb törvényjavaslatot tárgyaltak, majd a nyugdíjpénztárt módosító javaslatra került sor. Pamfil Seicaru kifogásolja, hogy a kormány a régi rossz szokás szerint ismét bevezette a gyorstalpalást. Naponként 30 törvényjavaslatot nyújtanak be, amelyeknek még elolvasásához sem jut idő, még kevésbé azok szakszerű tanulmányozásához, Megszavazták a nyugdíjtörvény javaslatot is az éjjeli ülésen. 21 törvényt hozott hirtelen 50 képviselő. Nicbifor Graur nemzeti parasztpárti képviselő a kamara péntek délelőtti ülésén tiltakozott az ellen, hogy az Universul a tegnapi interpellációról, amelyet a mozdonyvásárlás? ügyben terjesztettek volt elő, „Hogyan csinált Madgearu 600 milliós üzletet?“ cimü cikkben számolt be. Kéri a Ház elnökét, tegyen megfelelő intézkedéseket a lap ellen. Pompei elnök ígéri, hogy meg fogja .vizsgálni a tényállást. Tranen Iaşi averescanus, panaszolja, hogy a tegnapi éjjeli ülésen 21 törvényjavaslatot szavaztak meg, 50 képviselő jelenlétében, tehát házszabályellenesen. Chemale kvesztor kétségbevonja az utóbbi állítást, szerinte 110-eri voltak jelen az éjjeli ülésen. Jorga, szembekerült Sitma^ával Trancu Iaşi idézi Iorgának a tavaly tartott beszédét, amelyben tiltakozott a nemzeti parasztpárti kormány törvényhalmaza ellen. Xeni liberális teljesen komolytalannak tartja azt a parlamenti munkát, amely csak a parlament lejáratására alkalmas. Iorga kijelenti, hogy rendkívüli ülésszakban rendkívüli módon dolgoznak. Normális körülmények között ő sem helyesli a gyors törvénygyártást, de most rendkivüliek a körülmények. Ha valaki egy rendes tiszta lakásba költözik be, úgy egyszerűen elhelyezi a bútorokat, de egészen más a helyzet, ha egy tüztől megrongált lakásba kell költöznie. A nemzeti parasztpártiak élénken tiltakoznak Iorga hasonlata ellen. Iorga: Nem akarok senkit sem bántani, de annyi tény, hogy igen nehéz körülmények között vettük át a hatalmat és ez okozza a rendkívüli munka szükségességét. Trancu Iaşi kérdezi, mi lesz a „Patenta fixa“-val, amely mellett a kormányblokkban résztvevő érdektestületek lekötötték volt magukat, de most említés sem történik a kereskedőkre nézve oly nagyfontosságu adómegáila- pitásról. D. R Ioanitescu a bortermelés támogatását kéri a borászati illetékek leszállításával. A kamara ezután néhány kisebb törvény- javaslatot szavazott meg. Az erdélyiek követelései a kormánypártban. Amint annakidején jelentettük, egyhónapi gondolkozási időt adott a kormány a Hatiega- uu erdélyi miniszterségének megoldására. Ez a búuap most letelik s nem történik semmi. A Curentul szerint a kormánypárt erdélyi tagjai tegnap értekezletet tartottak a kamara helyiségében. Ez alkalommal a Hatieganu-uggyel foglalkoztak, megállapítva, hogy annak elintézése érdekében semmi sem történik és függőben tovább nem maradhat. Az erdélyieknek nincsenek képviselőik a kormányban, hacsak Brandseb kisebbségi alminisztert nem tekintik annak. Konstatálták, hogy a Mezőgazdasági Hitelintézet igazgatósági tagjai között nincsen más erdélyi, csak Konnertb Frigyes szász. Foglalkoztak az interimáris bizottságok ügyével és háromtagú bizottságot küldtek ki Pop Valér, Tataru Coriolan és Mibali személyében, hogy a miniszterelnök elé tárják az erdélyiek panaszait és tolmácsolják kívánságaikat. Besszarábia fontosabb mint Erdély. Raşcanu besszarábiai miniszter ma délelőtt hosszabb megbeszélést folytatott Argetoianu belügyminiszterrel. Az Adeverul szerint a két miniszter a besszai’ábiai minisztérium megszervezéséről tárgyalt és elhatározták, hogy a minisztérium kebelében két államtitkári állást kreálnak, amelyek közül az egyik Bukarestben, a másik Kisenevbeu fog székelni. Argetioanu közölte Raşcanuval, hogy a legközelebbi napokban elkészül a kommunisták elleni uj törvényjavaslat. Ez lesz a legutolsó javaslat, amelyet a kormány a parlament elé terjeszt a jelenlegi ülésszakban. Ghica külügyminiszter tegnap este külföldre utazott. Távollétében Iorga miniszterelnök belyettesiti. '
