Keleti Ujság, 1931. június (14. évfolyam, 121-144. szám)

1931-06-11 / 128. szám

* • . r taxa poştala pia­\ ­TTTA IN irrMERAR No. 24256—927. • CinfKolozsvár, 1931 június 11 CtSÜtŐTÍÖk J tn* EEOifIZEl'ES BEIJFÖLDON ; 1200 le), félévre 600' lej, negyed évre 300 egy bóra 100 lej. Ára 5 lei ORSZÁGOS MAG YARPAKTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Pótért t, Telefon. 5-08, 6-84, XIV. évfolyam 123-ák szán» Németország végnapjai A külpolitika homlokterében e pillanatban kétségtelenül Németország áll. Az érdeklődés­nek egyik forrása Brüning és Curtius chequersi látogatása, ez a történelmi veekend, amelytől európai jelentőségű fordulatot vártak. A má­sik: az állitólagos német forradalom, amelynek vészhireivel tele volt tegnap egész Románia, bizonyára a többi országok is. Az igazságnak megfelelő tény, hogy Né­metországban tegnap, tegnapelőtt sem baloldali, sem jobboldali „forradalmi“ előtörés nem volt észlelhető és azok az éhség tüntetéssel kevert kommunista uccai agitációk, amelyekről a mult hét végén számoltunk be, helyi jelentőségűek voltak és lecsendesedtek. Ami pedig a Chequers- ben történt dolgokat illeti, idevonatkozólag érthető bizonytalanságban vagyunk. A német kommüniké csak annyit árul el, hogy az éhező Németország államférfiaí elsirták bajaikat Macdonald-nak és Henderson-nak, akik mély részvéttel hallgatták őket és kijelentették, hogy amennyire módjukban áll, nemzetközileg segít­ségére lesznek Németországnak. ‘Ismerve az európai vezetőpolitikusoknak tiz év óta állan­dóan hangoztatott, de eddig még be nem vál­tott „nemzetközi segítségét“, semmi okunk sines optimistábbaknak lenni most sem, mint más alkalommal. Forradalom tehát nem volt és hogy mi lesz, azt nem tudjuk. Azt azonban könnyen elhisz- szük, mi kívülállók is, Németország kormányá­nak, hogy kiáltványában foglalt állításai vég­zetesen igazak. A német kormányzat elérkezett fizetőképességének a legvégső határáig. Dacára a múltkori szükségrendeletnek, az állam jöve­delmei nem elégségesek a tartozások kifizeté­sére, ez évben az adójövedelmekből várható hiány 940 millió márka, közel negyven milliárd­nyi lej, amelynek fedezéséről csupán a lehető legradikálisabb megszorításokkal tudnak gon­doskodni. A köztisztviselői fizetéseket négy­nyolc százalékkal ismét leszállítják, a bérszer­ződésért alkalmazott munkások fizetését csök­kentik. a nyugdijaknál csökkentik a gyermek­pótlékot, a lakbérpótlékot, átcsoportosítják a for­galmi adót, felemelik a fogyasztási adót és Európa egyik legjobban megadóztatott népét, amely már az utóbbi két esztendőben három adóoffenziván esett keresztül, most negyedíz­ben is uj adókkal sújtják. Az említett adókat kiegészíti a „nyomoradó“, amelynek fizetését másfél évre irányozták elő. A jövedelemadó után ezenkívül még külön válságadót is vetnek ki. szóval akarva, nem akarva, olyan helyzet teremtődött meg Németországban, amely vég­zetesen mutat rá az ottani pénzügyi helyzet tarthatatlanságára. Ez az. ami egyedül pozitiv a Németország­ra vonatkozó hírek között: a német pénzügyi helyzet tartnatatlansága. Már pedig ha egy ország végleg elérte fizetőképességének felső határát, úgy a forradalmi megrázkódtatás nincs messze és igy a forradalom kitöréséről szóló tegnpi hírek a „si non e verő, beue trovato“ jegyében könyvelendök el. Mert miről van szó voltaképen? Németországnak ötmillió munkanélkülije van. akik csak úgy tarthatók vissza a desperált lépéstől, ha az állam részé­ről munkanélküli segélyben részesülnek. De ha az állam képtelen előteremteni a munkanélkü­liek segélyezésére szánt milliárdokat. ha a munkanélküliség, amelynek fedezetére irányu­ló összeget az ötmillió számnak megfelelően kalkulálták ki, tovább nő — és a jelek szerint a válság természeténél fogva csak nőni fog, nem pedig apadni — úgy a német, polgárhábo­rú a minden mindegy foradalom pokoli caval eade-ja emberi számítások szerint valószínűsít- hető. A német forradalomnak megakadályozása nemcsak általános emberi szempontból fontos, de a nemzetek önös félelme miatt is, hiszen a tűz nem nagyon ismer országhatárokat és egy német éhségforadalom, amely mögött Moszkva mohón áll lesben, bármelyik pillanatban át­csaphat más országokra. Minden európai ál­lamnak leglogikusabb nemzeti érdeke volna, hogy segítsen Németország talpraállásábau. Ezzel szemben az a tény, hogy Franciaország­ban örülnek a chequersi tanácskozás tétova akkordjainak, Amerikában pedig nem hiszik el egyáltalában, hogy Németországnak tényleg szüksége van moratóriumra és tényleg szüksé­ges a jóvátételi összegek revíziója. Helyes, megértjük Amerikát is: ragaszkodik, a eent­£XÖ FIZETÉS MAGYAKQBSZAG^N s ívre 56 pengő, félévre 29 pengő, 15 pengő. Egyes szám ára 29 fillér. *­jeihez. és hisz a nagy távolság, az óceát dalmakat izolálni tudó erejében. De (■■nem, fogadják el a kölcsönnyujtó állam«k.Sr ó j terv revízióját, igazán tudniok Ktíller^, /I5ol_ Németország csak kiviteli fölöslegeiből Képes valaha is fizetni. A külföld azonban még imá­dig kínai falakkal veszi magát körül a német áruk behozatala ellen. A tőkeszegény Németor­szágnak szüksége van külföldi pénzre és nem kap. Németországnak azt a kísérletét, hogy Ausztriával kötendő vámunió utján teremtsen magának újabb elhelyezkedési piacot, Francia- ország teljes erejével meggátolja. Ezek után mi sem logikusabb, mint a német jóvátételek revíziójának a hangoztatása és mi sem illogi­kusabb, mint ezt a megoldást is visszautasítva, ölhetett kezekkel várni, amíg egy ország való­ban beleesik egy rettenetes forradalom kar­jaiba. A központi választási iroda végleges döntése szerint elveszett a második három széki mandátum Törd amegy e is kapott magyar képviselőt — Kitört a konfliktus a kamarai elnökség körül a kormány és a liberálisok közölt (Bukarest, junius 9.) A központi választási iroda ratifikálta a választások eredményeit, amelyek ezzel hivatalos jelleget kaptak. A vá­lasztási eredmények megegyeznek a legutóbb közölt hivatalos kimutatással, azzal a változta­tással, hogy a Magyar Párt háromszéki abszo­lút többségét leredukálták 49 és egy néhány ti­zed százalékra, ezzel szemben viszont Tordábau adtak egy mandátumot a magyarságnak. Diktátorát jósol a Le Temps. A Le Temps, a francia kormány félhivata­los lapja vezércikkben foglalkozik a romániai politikai helyzettel. A cikket az összes buka­resti lapok vezetőhelyen reprodukálják. A Le Temps szerint a Iorga-koxmánnyal egyáltalá­ban nincs elérve az a cél, amelyről annak ide­jén annyi szó esett és amely a belpolitikai pár­tok uniója lett volna. A Iorga-kormánynak lát­szólag talán sikerült a nemzeti unió, belső ösz- szetételében azonban egyáltalában nem az. Nem egyéb belpolitikai kompromisszumnál és nagyon távol van attól, hogy a helyzetet tisz­tázta volna. Ha a Iorga-rezsim nem állhat fenn, úgy — irja a Temps — minden valószínűség szerint diktatúra következik Romániában. Bukarestben érthető megdöbbenést keltett a cikk. Nem lehet tudni, hogy a párizsi lap hon­nan vette a maga értesüléseit, megjegyzései azonban mindenesetre nagyon jelentőségtelje­sek a külföld véleménye szempontjából. Dúcát ajánlják a liberálisok a kamara elnökévé. Az ellenzéki lapok értesülése szerint a libe­rálisok azt szeretnék, hogy az újonnan összeülő kamara elnökévé Dúcát válasszák meg. A libe­rálisok véleménye szerint Dúcát az ellenzékiek is támogatnák szavazataikkal a iorgisták el­leni demonstrációképpen. Különben is, mond­ják, a kormányt támogató csoportok közül a li­berálisoké a legszámosabb. Egyébként Argetoia- nu ugyancsak az ellenzéki sajtó szerint sze­retné megkentem a maga számára a liberális párt elnökségét. Ez a törekvése egyáltalában nem talál azonban megértésre éppen magában a liberális pártban, ahol azért haragusznak reá, mivel a választásokon állítólag a gheorgkistá- kat is támogatta. Az Universul úgy értesül, hogy a juníus- bau benyújtandó törvényjavaslatok között a kormány elő fogja terjeszteni az egyetemi ok­tatás szervezetére és a bakkalaureátusi vizsgák uj rendjére vonatkozó javaslatait. Ismét kísért a felirati vita elhalasztása. Puca, a liberális párt elnöke szombaton dél­előttre hívta össze értekezletre pártjának par­lamenti csoportját. Az értekezleten beszámol a politikai helyzetről és a jelenlevők megszövege­zik azt a nyilatkozatot, amelyet a parlament­ben fognak felolvasni. Politikai körökben arról beszélnek, hogy a kormány javasolni fogja a felirati vitának az őszi ülésszakra való elhalasztását, hogy gyor­san végezhessenek a már készenievő törvényja­vaslatokkal. Kétséges azonban, hogy az ellen­zék s főként a nemzeti parasztpárt hozzájárul-e ehhez a tervhez, mivel a nemzeti parasztpár­tiak széles vitát akarnak provokálni a válasa- tások validálása körül. Az utolsó választási nap. Hétfőn ejtették meg az egész országban az ipar- és kereskedelmi, továbbá a mezőgazdasági kamarák, valamint az egyetemek szenátorvá­lasztásait a következő eredményekkel: Bukarest: Ipari szekció: Costinescu mérnök, liberális. Kereskedelmi szekció: Orghidan, kor­mánypárti. Mezőgazdasági kamara: Virgil Po- tarca, nemzeti parasztpárti. Iaşi Ipari szekció: Dinermann, kormány- párti. Kereskedelmi szekció: Botez liberális. Mezőgazdasági kamara: Moldovan nemzeti pa­rasztpárti. Galae: Ipari szekció: Ausschnitt nemzeti parasztpárti. Kereskedelmi szekció: Apostol Popa, kormánypárti. Mezőgazdasági kamara. Lupescu, nemzeti parasztpárti. (Fofyíatása a második oldalon,)

Next

/
Thumbnails
Contents