Keleti Ujság, 1931. június (14. évfolyam, 121-144. szám)
1931-06-29 / 144. szám
Mit akar Marosvásárhely? (Marosvásárhely, június 27.). A Keleti Újság 125. számában „Éles vita indult meg az ipartestületi tanács körül” eim alatt cikk jelent meg a napokban. Ebben a cikkben egyik kolozsvári magyar kisiparosnak az volt a véleménye, hogy az a javaslat, amelyet egy marosvásárhelyi iparos tett a kézműipari tanács kibővítésére vonatkozólag, amennyiben megvalósulna, nem szolgálná a kézműipar érdekeit, mivel » kamarák képviselői itt túlsúlyban lennének és minden valószínűség szerint ezekre a helyekre is nagyiparosokat állítanának, akik elsősorban a kereskedelemnek és nagyiparnak az érdekeit tartanák felszínen. Bármennyire is meg vagyunk győződve arról, hogy a kolozsvári magyar iparosnak ez az ellenvéleménye nem egyszerű vitaprovokálás, hanem a kisebbségi kézmü- ipaiosság érdekének megvédése akar lenni, mégis szükségesnek tartjuk, hogy a marosvásárhelyi iparosság álláspontját a javaslattal szemben ezúttal is leszögezzük. A marosvásárhelyi kézmüiparosság úgy látja, hogy Erdély és a Bánság sokezer kézmüiparosát az öt tagból álló ipartanács nem képviselheti úgy, amint azt a körülmények s az iparosság helyzete megkivánná. A terv szerint ugyanis ennek az ipartanáesuak a minisztériummal állandó kontaktusban kellene lennie, mint tanácsadónak. Ezért az egységes ipartörvény megalkotásánál, valamint az ipartestületi intézmény fenntartása és kimélyitése érdekében szükségesnek tartjuk, hogy minden vidék, tekintettel a speciális viszonyokra, helyet nyerjen az ipartanácsban. Ezért kérte az indítványozó azt, hogy az ipartaná- esot egészítsék ki a kamarák által delegált egy-egy kéz- niüiparossal és ne gyárossal. A marosvásárhelyi iparosságnak határozott meggyőződése az, hogy egy tizenöt-tizenhat tagból álló ipartanács mégis csak szélesebb látókörrel rendelkezik, mint a tervben levő öt tagból álló tanács. Különösen azt tartják szokatlannak a marosvásárhelyiek, hogy az ipartanáéból épen az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke maradt ki, aki úgy a minisztériummal, mint más országos érdekképviseletekkel kontaktust tart fenn. Épen ezért méltán elvárják a marosvásárhelyi iparosok a tanács tagjaitól is, hassanak oda, hogy ez a mellőzés a szövetségi elnök megbízásával orvoslást nyerjen. Tódor József. Kisiparos kamarák felállítását sürgették az erdélyi és bánáti A . . .... . . ipartestületi elnökök ülésén Az ipartestuletek 1 és a regátí hreslák nem felelnek meg a hivatásuknak (Kolozsvár, junius 27.). Már e rovatban irtunk arról, hogy a kereskedelmi és iparügyi minisztérium úgy intézkedett, hogy az erdélyi és bánáti nagyobb ipartestületek elnökeiből egy választmányt "hívjanak össze azzal a célzattal, hogy az ipari ügyeket érdeklő dolgokban a minisztériumnak egy tanácsadó és közvetítő szerv álljon rendelkezésére. A miniszteri intézkedés a választmány összehívásával és vezetéseved Viţiu loan, nagy- enyedi iparügyi vezérfelügyelőt bizta meg, aki junius 19-re hívta össze ezt az ülést. Ennek az ülésnek a lefolyása az egész kézműiparra rendkívül nagyjelentőségű kérdésekkel foglalkozik. A Keleti Újságnak módjában van a választmányi ülés jegyzőkönyve alapján teljes pontossággal és precizitással beszámolni annak a lefolyásáról ás az ott elhangzott beszédekről és javaslatokról. Az egész iparosságot érdeklő, nagyjelentőségű ügyekről folytak itt a tanácskozások, tehát folytatásokban azért is közöljük az ülés jegyzőkönyvének a tartalmát, hogy ahhoz az iparos vezető emberek, akiknek nem állt módjában a választmányi ülésen részt vqpni, lapunk hasábjain hozzászólhassanak. Az ülésen a következők vettek részt: Viţiu loan mérnök, iparügyi vezérf el ügyelő, loan Olaru, á temesvári ipartestület elnöke, dr. Vidor Veterani, a temesvári ipartestület jogtanácsosa, Iustin Olaru, az aradi ipartestület elnöke. Mircea Dolga, az aradi ipartestület titkára, Monns Sándor, a nagyváradi ipartestület elnöke, Pátcas loan, a nagyváradi ipartestület titkára, Königer Alexandru, a nagyszebeni ipartestület elnöke, Osvald Sehúszter, a nagyszebeni ipartestület titkára, Szabó Béni képviselő, a bra-sói ipartestület elnöke, loan Tordache- Mailat, a brassói iparteetülct titkára, Anton Moldovan, a kolozsvári ipartestület elnöke, és Valér Sercdan, a kolozsvári ipartestület titkára. A választmányi ülést Vitiu loan délelőtt 10 órakor nyitotta meg. Üdvözölte a megjelenteket és röviden vázolta a választmányi ülés összehívásának a jelentőségét. Azután Anton Moldovan a vezérfelügyelő jóakaratáért köszönetét mond, hangsúlyozva, hogy mindig a kisiparosság érdekeit védte.-Utána Moldovan Antal, a kolozsvári ipartestület elnöke az ipartörvény egységesítéséről tart felolvasást, illetve teszi meg jelentését. Hangsúlyozza, hogy a kisiparosság részére egy külön szervezetet, az úgynevezett kisiparosok kamaráját állítsák fel, amelyet az egész országban megyénként kellene létesíteni, egy központi 'szervvel Bukarestben. A javaslatát azzal indokolja, hogy a kisiparosság egyet len-egy szervezetben sincs képviselve, mert a jelenlegi szervezetek, mint a regáti hreslák, Erdélyben és Bukovinában pedig az ipartestületek, már nem felelnek meg az iparosság érdekeinek. Hogy ezen kamarák nehogy nehézségekbe ütközzenek a kormány takarékossági törekvéseivel szemben, azt javasolja, hogy a jelenleg fennálló szervezeteket alakítsák át kisiparos kamarákká. Azután áttért az iparostanoneók képesítésére. Kimutatja, hogy a jelenlegi törvények nem állapítják meg B tanoncoktatási idő legrövidebb tartamát. Szerinte az volna a helyes, ha a tanoncidőt három évben állapítanák meg. A legkevesebb tanoncoktatási idő egy és félév legyen, mig a legtöbb a munkaszerződések törvényében előirt négy év. Ami a tanoncoktatási illeti, javasolja, hogy az több gyakorlati jelentőséggel bírjon, az elméleti részből k: kell törölni mindazt, amit az elemi iskolában' tanultak. Be kell vezetni a segédvizsgáztatást, amelynek eredményét vezessék be a munkakönyvbe is, ami buzdításul szolgálna a tanoneokra. A segédek képzettségét illetőleg azt javasolja, hogy a minősítéshez kötött iparoknál a segédi minőségben eltöltött idő két év legyen, mig a minősítéshez és engedélyhez kötött iparágaknál három év, vagy három idény. Azután javasolja egy gyakorlati mesteri vizsga letételét, s a jövőben csak azok alkalmazhatnak tanoneokat, akiknek meg van a mesteri vizsgájuk. Az építőiparok szabályozását illetőleg azt javasolja, fogadják el az egész országra nézve az Erdélyben jelenleg érvényben, levő rendelkezéseket, melyek szerint a* építőmesteri képesitéshez vizsgát kell letenni, amely csak a rátermettség és előzetesen megszerzett gyakorlati tudás mellett érhető el. A kőmivesimiester, ácsmester és kőfaragó mester képesitéshez hasonlóképpen vizsgát kell tenni, amely csak három évi segédidő igazolása mellett történhetik meg. A harmadik kategória a kőműves iparos, ácsiparos és kőfaragó iparosi minősítés, amelyhez csak az előirt segédidő igazolása kell vizsga nélkül. A hatáskör természetesen a minősítés fokához vart mérve, tehát az építőn »ester minden korlátozás nélkül mindenféle munkát vállalhat az építkezési iparban, a kőmivesmcslerck csak földszintes és földszint alatti építkezéseket, mig a kőmives iparos csak kisebb házak földszintjét és javítását vállalhatja. A büntetések fejezeténél az előadó kimutatja, hogy az államnak óriási károkat okoznak a kontárok, akik engedély nélkül munkákat vállalnak és végeznek, tehát a közterhek alól kivonják magukat. Javasolja, hogy üldözzék és büntessék a kontárokat és ha :> pénzbírságok nem hajthatók be, akkor a kontárokat elzárással kell büntetni. Pallér főink minden arcot vonzóvá és széppé tsssnek, gyakran már a pompásán üdítő Chlorodont* fogpaszta egyszeri használata után. A fogak rövid használat után gyönyörű elefántcsont* fényben ragyognak, különösen ha »tisztításból e külön erre a célra készített fogazató* BÖrtéjü Chlorcdont-fogkeféí használjuk. A fogak közé szorult rothadó ételmaradékok, melyek a kellemetlen szájszagot okozzák, «zel a fogkefével alaposan eítávolitha’ók. Kísérelje meg egy tubus fogkrémmel. Chloro* dont-fogpaszta. -fogkefe és -szájvíz mindenütt kapható. Csak kék-fehér-zölci színű csomagé* fásban aCUJorodoni* felirattal valódi. Fürdöutazás helyett a gyógyfürdő otthon ez könnyen és olcsón készíthető a következő készítmények a fürdővízben való feloldása áital: 1. Báznai jödsá (1 kgára 45 lei). Reuma, köszvény, i s c h i á s, skroíülozis és női bajok gyors és teljes gyógyítására szolgál. 2. Szésssatras fürdő „(arbadd" fi csomag 1 fürdőhöz 45 lei). Szívbajt, érelmeszesedést. női- c s idegbánta! makat gyógyít. 3. Oxigénfürdő „Oxigéna“ (1 csomag 1 fürdőhöz 5(1 lei). Női- és idegbajt, szív- ős véredény bántalmakat teljesen gyógyit. Prospektust díjtalanul küld. Kapható gyógyszer- tárakban és drogériákban, vagy közvetlenül a fő!erakatná<: Gir. Oberfh J,"'Korona gyógyszertár, Mediaş- Medgyes. iparos hírek A kézműipari választottbiróságok megkezdték működésüket. Már ismertettük a kézműipari választottbi- róságoknak az ügyét. Itt csak azt írjuk meg, hogy a választott bíróságok, amelyek a kézmüiparosok által készített munkák után járó fizettsegek biztosítását célozzák, illetve ellenőrzik, már Bukarestben is megkezdték működésüket. Minden egyes ügyben gyorsított eljárással hozzák meg határozataikat. Az első tárgyalást c hónap 20-án tartották m.eg a bukaresti 8-as számú járásbíróságnál. A felperes egy Liea Panaitescu nevű szálló volt, aki az egyik rendelője ellen eljárást indított. A bíróság az alperest elmarasztalta, az egész követelés és a költségek erejéig. Alperes a tárgyaláson nem jelent meg. Ipartestületi székek feláUitása Magyarországon. Magyarországon hivatalos körök az ipartestületek törvényének a módosításával foglalkoznak s már egy hivatalos tervezet készen is áll. A tervezet több újítás között az úgynevezett ipartestületi székek felállítását akarja megvalósítani. A megoldás ellen azonban a szaklapok már előre is tiltakozásukat jelentik be. A hivatalos terv «zerint minden ipartestület mellett egy ipartestületi szék működne azzal a céllal, hogy az iparosok közötti ellentéteket békés utón egyenlítse ki, egy másik célja az volna, hogy azokat az iparosokat, akik az iparűzésben nem járnak cl tisztességesen, figyelmeztesse és 'esetleg a bíróságnál beperelje. Egyes iparosok véleménye szerint az nj intézményre a kontárok elleni harcban volna szükség. A kontárok elleni panaszokat az iparhatóságok már nem tudják elvégezni, tehát az uj intézmény a kontárok elleni kampányt sokkal eredményesebben tudná vezetni. Az amnesztia pénzbüntetésekre is vonatkozik. II. Károly király egy éves trónralépése alkalmából kormánya utján amnesztiát adott ki, mely Vonatkozik elsősorban a börtön és elzárásra ítéltek megkegyelmezésére, de a pénzbüntetéseknek egy részét is elengedte. A hivatalos lap 134. számában megjelent az aranesztiarendelpt, amelynek (i-ik bekezdése a pénzbüntetésekkel foglalkozik. Eszerint teljesen elengedett pénzbüntetéseket a következő kivételekkel: A 10.000 lejen felüli pénzbüntetéseket, melyek a vámtörvény, erdőtörvény s a többi erdészeti törvénye- rendelkezésekből folyó büntetések és a szesztörvény elleni kihágásokra vonatkozó törvényellenes cselekedetekben merül ki. Tekintettel arra, hogy a kézmü- ipárosok között is nagyon sokan esnek amnesztia alá, különösen a vasárnapi munka szünet és a záróra rendelkezésekre vonatkozó kihágásoknál, valamint az ipari kihágásoknál, tehát ezúton is felhívjuk az iparosok figyelmét, hogy a pénzbüntetések, amelyek ebbe a kategóriába tartoznak, amnesztia alá esnek. ^ Külföldi állampolgárok ellenőrzése. A munkaügyi minisztérium elrendelte, hogy minden munkaügyi in- spektorátus mellett az idegen állampolgárok ellenőrzése céljából egy ellenőrző bizottság fog működni. Az okmányok beterjesztésének határidejét 1931. junius 10— 20-áig állapítja meg. F.zok a bizottságok a már előbb megállapított rendelkezések szerint fognak most is működni. Szőlő», vagy gyíímoics- ielepliok figyelmébe! Ha éih-'j útinknak megfelelő, kiprj i.ilt é? egét:- séges szőlő, vagy gyü ti í os'.'aoltvánvt aktrtuk ii- tetni, kérjenek árjegyzéket és tájékoztatót Tóth- falusi és Pirsa oltvánvteljpáről Tárgu- viurea—Marosvásárhely, Sir. Sít. Giteorgae (Sze’utgyörgy u,j 3.
