Keleti Ujság, 1931. június (14. évfolyam, 121-144. szám)
1931-06-29 / 144. szám
XIV. ÉVF. 144, SZÁM. KbamWtát 17 A drámaíró utópiája — Jegyzek Lengyel Menyhért uj regényéhez — Lengyel Menyhért utópiát irt, szabályos I államregényt, amelyet Plato, Thomas Morus és Campanella óta szívesen írnak mindazok, akik nem érzik jól magukat földtekénken és helyébe egy uj és tökéletesebb világot próbálnak felépíteni. Tulajdonképen: minden Írónak hivatása, hogy a saját világát megteremtse, hogy megrendezze maga'körül a nagy mindenséget, de a tankönyv szerinti utópia kollektív érzésből fakad, Lengyel Menyhérté nem különben. Persze, hogy érdekel bennünket, hogy a tiszta és érett gondolatsorok végére járó Lengyel Menyhért, mi mondanivalót tartogat számunkra az emberiség jövőbeli államrendszerérői, az emberiség uj társas együttéléséről, hiszen ez a probléma benne van a levegőben és úgy ahogy, már montírozzák is egyes forradalom sodrásába került államokban. De ezt megelőzőleg az atalier-kérdés, az irói megcsinálás kérdése foglalkoztat bennünket: a sajátosan drámairó hogy vergődik célhoz a neki idegen regény, az epika munkaterületén? Mert az utópia, mint olyan, másodrendű kérdés. Utópiákat nem lehet megvalósítani; Cabet ikariai utazása éppen annyira egy sui generis elképzelés, mint Besenyői Tarimenese, vagy Karinthy Capel- láriája és e miifaj a balletrista csak kollektívámba helyezett, saját intellektuális kiélésének formája, nem több. Nos, Lengyel Menyhért első regénye értékes,bölcs könyv, nem áll alatta drámaírói bravúrjainak. A drámairó pszihikai tulajdonságait, amelyek jelenléte szükségszerűen befolyásolja a mű alkatát és menettempóját, csak inkább belesejditjük a regény egy-egy részletébe, egy hasonlatába; inkább a lírikussal találkozunk benne, a privát Lengyel Menyhérttel, aki itt-ott valósággal sóvárog, hogy leplezetlen önéletrajzot is nyújtson, igy támasztva alá forró vágyát, az őt is annyira érintő társadalmi átalakulás elodáhatatlan szükségességének. • Wells egyik utópisztikus regényében megbotlik az autó és utasaival egy uj dimenzióba téved, ahol minden más, tökéletesebb, ember'és környezet. Lengyel Menyhért Newyorkból Hollywoodba készül, Kalifornia egyik feltételes megállóhelyén a kibontakozó tavasz hangulatában le kívánkozik, de beleesik egy mély, mérges gázakkal teli szakadékba, amely földrengés következtében keletkezett. Túlsó oldalról kimentik onnan és lakójává válik egy másfélmilliós város-államnak, amelynek legszembetűnőbb sajátja, hogy pontosan az ellenkező társadalmi törvények szerint élnek az emberek, mint „odaát . Itt kezdődik a regény. A boldog város lakói, akik husz-husz ház munkaközösségében szervezkedtek meg, nem ismerik a halál és megöregedés félelmét, mert mái azon az utón vannak, hogy ,,generál repa- ratur“-ok után akár kétszáz évig is eléllhetnek. i\em ismerik a fegyvert, erőszakot, a nemtelen indulatokat, Nincsenek gondjaik, csak mohó lelkesedéssel az élet célját keresik .amely nem egyeli, mint az élet értelmének megfejtése. Gondolkodásban egyformák, ami nem csoda, mert a kujonfele világnézet csak különféle nevelésből különböző környezet-háttérből keletkezhetik. A munka természetesen nem kényszer náluk, szívesen dolgozik minden ember három-négy órát naponta — a közösség érdekében. A Boldo" város lakói, miután nyomorúságos kenyérgondjaik nincsenek, a technikai haladás legtökéletesebb eszközeit valósítják meg, anélkül, hogy el- mehanizálódott gépemberekké válnának. Vallásosak is a maguk módja szerint és amiként minden mozdulatuk, egész munkaerkölcsük a magasabbrendüség tartalmával van tele, úgy érzelmi életük sem földhöz tapadó és hinni tudnak, az elveszített paradicsom visszaszerzésének gondolatában. Ha a gyakorlati munkát befejezték, elméleti oktatásra gyűlnek össze és buzgón tanulmányozzák az europológiát, amely megtanítja őket, hogyan nem szabad cselekedni. Téziseket adnak fel egymásnak (például a szerző az uj „tanya“ neofitája, ezt a témát dől gozta ki — rendkívül szellemesen: „A legjobban felfegyverkezett államnak van a legtöbb esélye arra, hogy a háborút elveszítse“). Sportünnepélyeiket is az eszme szolgálatába állítják, legnagyobb sportünnepük az aratőverseny, amikor vetésérés idején az északiak versenyt kaszálnak a déliekkel. Szerelmi életük őszinte és emberséges, gyermeknevelésük mintaszerű. A legcsekélyebb részletben is kiépítették már maguknak az uj, osztálynélküli társadalmat, nem- ortodox marxista elvek és dogmák alapján, hanem kiki józan eszére, közös érdekére és ösztönös sugallatára hallgatva és most „Olyan boldogan és csendesen élnek, mint a növények“. Irigylésre méltó világ! • Mondom, ez a regény idillikus háttere, de a cselekmény másfelé visz. A cselekmény hordozója három ember: Marjorie, Ben, az autokton tanya-lakók és a betoppant idegen, a szerző. Marjorie és Ben Szerették egymást, anlig fel nem tűnt a láthatáron a harmadik. Marjorie nehezen határozza el magát, hogy szakítson Ben- nel és Ben hiába ismeri el magában a tanya törvényét, a szabad párválasztás jogát, nem tud lemondani szerelméről. Osztozkodni egyik sem bir, kitör a konfliktus, amely, mint egy soha nem észlelt betegség kórokozó baktériuma, az egész várost megfertőzéssel fenyegeti. Ben szerelmi indulatában hátulról leszúrja vetélytár- sát. de már annak előtte a nagytanácsban javaslatot tesz. hogy fel kell készülni az idegenek ellen való védekezésre, olyan javaslat ez, mely nek puszta felvetése nyugtalanitólag hat a közösségre. Egyszóval: meginog a Boldog város harmóniája. Itt még sohasem használt senki sem fegyvert, mi lesz, ha majd holnap valaki más is az erőszakra esküszik? Itt még senki- sem érezte a fájdalmat, mi lesz, ha ez a bacillus más szervezetbe is bekerül? Ttt még senki- sem gondolt komolyan kividről okozható veszedelemre és most ennek harangját is kongatják... „Végül, miután semmi járható utat nem találtak, az ősz elnök szólalt meg, áhitatos csendben: — Eddig felmentettünk benneteket, testvéreim, — mondotta — hogy ami boldog városunk ezzel a kérdésével sokat foglalkozzatok, nem akartunk aggódást kelteni s gondokat okozni mindaddig, amig számításunk szerint meg volt a lehetősége annak, hogy mi mindent megtudjunk a világról s a világ semmit ne Tudjon rólunk. Most azonban magam is úgy látom, hogy el kell készülnünk arra, hogy nem tudjuk tovább kikerülni a világgal való közvetlen érintkezés veszélyét“. A megoldás? A baj elhárítása? Meg kell könnv:feni a Boldog városunk a folyamatot, hóm a külső világ is megérlelje az üdvözítő eszméket, magáévá tegye az itt uralkodó törveCARMEN SYLVA MOVILA TEKERGHIOL világhírű tengeri fürdő és üdülőhely. Szezon junius Möl október 1-ig. Keletleié néző, széltől védett stranddal; tó olyan Iszappal, mint Daoxban, Pöstyénben, stb. Iszapfürdők, tengerifürdők, súsfürdök. Gyógyít: reumát, isiászt, köszvényt, csont- sérülést, nyiít sebet, női ba.okat, stb. — Elsőrangú szállodák és penziók - modern fürdő- telepek, napSiirdök, rádium, laborátorfum, stb----Felvilágosítás és prospektus kapható az Oficiul de' Informaţiuni Carmen Sylva, Judeţul Constanţa. Önm a&á n ak életj árad ókot, leányának hozományt, fiának tőkét gyűjtsön és biztosítson csekély havidij ellenében a magyar egyházak biztosító- társulatánál, a „MINERVA“ BIZTOSÍTÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁGNÁL, Kolozsvár, Galea Reg,Ferdinand (Ferencz József ut) o7. Telefon 12—57. Fiatal Kis gyermekéi az első naptól kezdve fényképeznie kellene ! Már ez sok örömet fog Önnek okozni, de képzelje el, hogy mily öröme lesz ezen képekben gyermekének tiz, vagy húsz év múlva. Vásároljon gépet i Bár olcsó, mindig szép képeket ad! Minden fényképüket ingyenesen ad képes ZKISS-IKON árjegyzékeket. — Ne feiedje : Gép és film (Minden jó lenyképüzletben kapható). — Zeiss-Ikon képviselet: James B» Gsbsoia Bucureşti SIL Strada G- G. Casitacuzlsao No. 74, Sürgönyeim. Gibson Bucureşti. jyeket és igy a Boldog város barátjaivá váljanak. ne pedig ellenségeivé. A nagytanács önként jelentkező követeket küld a külső világba és az önként jelentkezők között ott van a szerelem első ütött.je, Ben is. De a vetélytárs, akit Marjórie hajlandó követni mindenhová, vállalkozik, hogy ö megy el Ben helyett és itthagyja mindkettőjüket, mert sajnálja, hogy megismerkedjenek a boldogtalan világgal. Ö megteheti: amabból való. így kerül vissza a szerző ugyanazon az utón, ahogy jött, a magányos kaliforniai állomásra. Mint idegkimeriiltet felveszik a vonatra és mig a kaland hatása alatt érzése visszajár a boldog városba, már él az elhatározás benne, hogy valóban hírnöke lesz az uj emberi összefogásnak és ott a vasúti kocsiban körülnézve, egyik-másik arcon felfedezni véli a hasonló küldetés jeleit. A két férfi és nő szembekerülése, az intel- lektuáli tásnak a magasabbrendiisége, ez az a pont, amely Lengyel regényének kulminációs pontja és egyben pompás magja egy külön pszihológiai drámán.ak is. Emberek, 'hősök, akikben a kollektiv érzés és a magas hőfokra! temperált individualitás egyenlő erőséggel iz< zik fel. hogy kiutat, megoldást találjanak. rAz utópia dús képzeletanyaga és e három figura^ emberiességének intenzív valóságtartalma kot rank betegségének hiánytalan diagnózisé és a finom érzések költészete szerencsésen forranak össze egésszé és megadják a miinek azt a biz- tos szövedékét, amely eltépketetlenné teszi. 4 Ligeti Ernő,
