Keleti Ujság, 1931. június (14. évfolyam, 121-144. szám)

1931-06-29 / 144. szám

r 5 XIV. ÉVF. Ui. SZÁM. Hogyan akarták Bukarestben Lobié László dr. szeszgyárost három­millió lej erejéig megzsarolni ? Épületes történet, amelynek főszereplői: Lotersohn, Dumit- rescu és egy titokzatos harmadik: Lindenfeld Sándor — Dumitrescu letartóztatása után derült ki, hogy ki adott be feljelentést Lobié László ellen? (Nagyvárad, junius 27. Saját tud.) Pár nap­pal ezelőtt egyes bukaresti lapok foglalkoztak azzal a szenzációs esettel, hogy Lobié László dr. nagyváradi borszeszgyárost, egy előkelő bu­karesti ügyvéd meg akarta zsarolni és a zsa­roló ügyvédet, illetve társát a bukaresti rend­őrség zsarolás közben tettenérte. Lobié dr. teg­nap érkezett haza Bukarestből Nagyváradra és a Keleti Újság munkatársának részletesen el­beszélte a zsarolás egész, szinte izgalmasan ér­dekes históriáját. — Ez év május 13-án délután Bukarestben a Palace Athene szállodai lakásomon felkere­sett egy rosszul öltözött ur, akit soha életem­ben nem láttam. Bemutatkozáskor Lobelsohn Maxnak mondta magát és azt állította, hogy korábban a Norddeutscher Lloyd hajózási tár­sulat reprezentánsa volt. — Mivel szolgálhatok? — kérdezem. — Tudomásomra jutott — szólt erre a jö­vevény, l\ogy a Triton szeszgyár ellen fekete- szeszügyben feljelentés van a minisztériumban. Nekem módomban volna ezt a feljelentést el­tussolni. — Tényleg, én is informálva vagyok — vá­laszolt Lobié, — hogy Nagyváradon vizsgálatot folytatnak a gyár ellen. De a feljelentés alapta­lan hajsza és magam óhajtom, hogy minél ha­marabb kiderüljön a feljelentés alaptalansága. hogy az egész ügy alaptalan. Lobié dr.-t, aki különben igen nyugodt vér­mérsékletű ember, egészen kihozták nyugalmá­ból ezek a szavak és igy fakadt ki: — Nem akarom Önt megsérteni, de azt kell hinnem, hogy azok az „urak“ bolondok, akik azt hiszik, hogy.itt hárommillió lejt kereshetnek. Nem érdekel tovább az ügy. Távozom. — Mielőtt azonban távozott volna, újból fi-, gyelmeztették, hogy jó lesz az ügyet sürgősen elintézni, mert különben meg fogja látni, hogy milyen v.&gy kellemetlenségei lesznek. — Többet nem találkoztam sem Dumitrescu- val, sem Lobelsohnnal — mondja Lobié — de hogy mennyire igazat mondtak, hogy Du- mitrescunak mennyire igaza volt, bizonyítja az, hogy ezalatt Nagyváradon tényleg megkez­dődtek az alaptalan feljelentés folytán a nyo­mozások. Hogyan pattant ki a zsarolási manőver. Lobié László ezután hazautazott Nagyvárad­ra. Itthon már javában folyt akkor a válasz­tási propaganda. Néhány politikus barátja fel­kereste Lobiét, aki egy ilyen látogatás alkal­mával elpanaszolta, hogy mint járt Bukarest­ben. A szereplők neveit azonban nem említette, már csak azért sem, mert már akkor javában folytak a vizsgálatok a nagyváradi ügyészsé­gen, ahol Anghel váminspektor és Dobrota megállapodtak 800.000 lejben, mire Du­mitrescu azt mondta, hogy neki legalább 20.000 lej előleg kell. — Annyi nincs nálam. — Hát nem kell adni az egészet, adjon most 10.000 lejt — Miképpen történjék, a 800.000 lej kifizeté­se — kérdezte Löbló dr. — mert ez igen nagy összeg és csak akkor tudom kifizetni, ha saját szememmel láttam és meggyőződtem róla, hogy, a dolog kedvezően van elintézve: Dumitreseunak könnyű megoldása volt erre. — Két részletbon lesz fizetendő. Az első részlet, a fele, akkor fizetendő, ami­kor az inspektorok beterjesztik raportjukat a pénzügyminisztériumhoz, amely szerint, dacára a hosszas nyomozásnak, semmi olyan adatot nem találtak, amelynek alapján kihágást álla­píthattak volna meg és ezért kérik az ügy be­szüntetését. A másik részlet pedig akkor fizetendő, ami­kor a pénzügyminiszter az inspektorok raport- ját jóváhagyta. — Én csak akkor adhatom ki a pénzt — je­gyezte meg Lobié — ha teljesen biztos vagyok a dologban. — Efelől is megnyugtathatom — szólt erre Dumitrescu — és speciális ügyvédi procurát kért, nehogy kijáróként kezeljék. Azzal váltak el, hogy Dumitrescu megszerkeszti a speciális meghatalmazást és aznap délután átadja. Délután tényleg jött Dumitrescu, hozta alá­írás végett a meghatalmazást, amelyben az volt, hogy meggyőződött róla, miszerint a Tri­ton-gyár ellen a feljelentés alaptalan, elvállalta az ügy képviseletét. Dumitrescu elkövette azt a hibát, hogy ezt a speciális meghatalmazást, sem nem irógépel- tette, sem mással nem Íratta, hanem minden be­tűjét sajátkezüleg irta. Amikor ez a dokumentum Lobié dr.-nak a ke­zei között volt, nyomban a vezetőügyészhez sietett vele és átadta. Az ügyész érintkezésbe lépett a rendőrkvesz­torral és utasítást adott neki, hogy másnap, amikor Dumitrescu megbízottja megjelenik Lobié szállodai lakásán a 10.000 lejért, a rendőr­ség emberei legyenek a szomszédos szállodai Cinema Mozgó Világattrakció! A világ legnagyobb filmje! Nagyvárosi fények Nagyvárosi fények CHARLIE CHAPLIN Nagyvárosi fények Nagyvárosi fények Julius 2-Íg bezárólag minden nap 3, 5, 7 és 9 órás előadásban. HELYÁRAK: Páholyülés- - 40 lei Földszint- - - 30 lei Erkély--------20 lei A látogató erre eltávozott, majd másnap egy másik urat jelentett be. „Aki keresni akar, az alaptalanból is alaposat tud csinálni...“ — Jonel Dumitrescu ügyvéd vagyok — mondta az idegen — hajlandó vagyok az ön- ügyét elintézni. Es fel is olvasta a Triton szesz­gyár elleni feljelentés szövegét, de hogy ki a feljelentő, azt ismételt kérés dacára sem volt hajlandó elárulni. — Kik azok az urak? Miért fújják fel a dol­got? — kérdezte Lobié dr. — hisz a feljelentés alaptalan. — Lehet, hogy alaptalan a feljelentés, — jegyezte meg erre Dumitrescu — de ezek keresni akarnak és aki keresni akar, az az alaptalanból is tud alaposat csinálni. — Hát miért nem jött hozzám maga a fel­jelentő? — Azért — válaszolta Dumitrescu, — mert tudja, hogy a feljelentés nem alapos, de ismeri az én befolyásomat és tu,l,ia, hogy ezek a zsi­dók fizetni fognak, csakhogy mentesüljenek a feljelentés alól. — Hátha igy áll a dolog — jegyezte meg erre Löblé dr. — halljuk a feltételeket, mit akarnak keresni: Erre Dumitrescu azt kérte, hogy este újból találkozzanak, addig beszél az inspektorokkal és a feljelentővel, tőlük megtudja mennyit akarnak. — Este újból találkozott velem, Dumitrescu közölt«, hogy tárgyalt az „urakkal“ és amennyiben azonnal lefizetek 3 millió lejt, úgy az urak ki fogják jelenteni, igazságügyi inspektor végez'ték a kihallgatáso­kat, annak dacára, hogy az egész ügynek sem­miféle bűnügyi karaktere nincs. A választások lezajlása után Löblé dr. újból Bukarestbe utazott s ott magának Hamangianu úgazságügyminiszternek terjesztette elő az egész esetet. A miniszter felháborodásában nyomban utasítást adott Praporgescu táblai fő­ügyésznek, hogy azonnal lépjen érintkezésbe a gyárossal és a zsarolást leplezze le. Junius S-án, Löblé dr. Bukarestbe érkezése után Praporgescu táblai főügyész magához ké­rette Löblé dr.-t, hogy megbeszélje vele a le­leplezést és abban állapodtak meg, hogy egye­lőre bevárják, amig Dumitrescu újból jelent­kezik. ■ Elég lesz másfélmillió lej is már. Nem kellett soká várni. Másnap, tényleg je­lentkezett Löblé dr.-nál Lobelsohn ur, az ügy­nök és pedig azzal az ajánlattal, hogy — tekin­tettel arra, miszerint a feljelentő őket is félre­vezette — most már nem hajlandó neki semmit sem adni, azért nézete szerint a féle összeggel, vagyis másfélmillió lejjel is be lehet fejezni az ügyet. — Másfélmillióért sem érdekel az ügy — mondta a gyáros. — ha olcsóbb lesz. akkor jöj­jön. Másnap csakugyan jelentkezett Dumitrescu megmutatta a feljelentővel kötött szerződést és kijelentette, hogy az érdekelt hivatalnokoknak 500,000 lejt kell fizetnie. Hosszú alkudozás és kalkuláció után , szobában, hallgassák ki a beszélgetéseket és leplezzék le a zsarolási manővert. Másnap tényleg megjelent a szállodában egy rendőrségi főtisztviselő két komiszárral, akik a Löblé dr.-éval szomszédos szállodai szo­bában, közvetlen az átjáró ajtó mellett helyez­kedtek el, úgy, hogy közte és a Lobelsohn kö­zött lefolyt beszélgetést kihallgathatták. A 10 darab ezres, úgyszintén a boríték, az ügyész ál­tal már titkos jellel volt ellátva, Lobelson át is vette az összeget, alig hagyta el azonban a szál­loda épületét, a lesben álló detektívek (22-en voltak) nyomban letartóztatták, aki a rendőr­ségi kihallgatáson be is vallotta a zsarolást. Nyomban ezután az ügyész a vizsgálóbíró­val együtt házkutatást tartott Dumitrescu la­kásán, ahol elsősorban megtalálták a feljelentő és Dumitrescu között kötött vér szerződést. A feljelentő személye, amint ebből a vér- szerződésből kiderült, külön nagyváradi szen­záció. Élt Nagyváradon éveken át egy vörösarcu ember, aki terménykereskedéssel foglalkozott. Neve: Lindenfeld Sándor, aki az elmúlt évben tömérdek adósság hátrahagyásával és he­tes üzletkötésekből származó kellemet­lenségek elkerülése végett megszökött Nagyváradról és Bukarestbe költözött Ezt a Lindenfeld Sán­dort pénteken Váradon is letartóztatták Ez a Lindenfeld Sándor volt a feljelentő. Az ügyész­ség Dumitrescu és társai ellen is megindította az eljárást. ö. b. ;

Next

/
Thumbnails
Contents