Keleti Ujság, 1931. június (14. évfolyam, 121-144. szám)

1931-06-28 / 143. szám

era«*® 4 şrrjmwtţx^ XIV. ÉVF. 143. SZÁM. 6=Si 6SÜ u „Mától kezdve ban teljes a jog — hirdette ki Dobrudzsában a prefektus Ahol halálraítéltek a Kádi-intézményt — A dobrtxdzsai tanügyi mánkéban a csendőrök is aktiv részt vesznek — Halálosvégü komftácsí’-összeütközések tartják izgalomban a lakosságot — Kiküldött munkatársunktól — (Copistanţa, junius 26.) Románia tengeri ki­kötő városa érdekes meglepetésekkel szolgál. Az állomásra berobogó vonatról gyönyörű kilá­tás nyilik a tengerre, amelyen egész hajóraj úszik tova. Maga a város épitészetileg nem valami jelentős, de a benne végbemenő élet a legkülönbözőbb színekben tarkáit. Minden egyes lépésre uj fajtipúsokkal találkozunk. A közis­mert fekete négerektől kezdve, egészen a Don mellől elszármazott kozák bérkocsisig minden­féle nemzet képviselve van. Fiakkeresern sze­mélyében történetes törököt fogtam, aki ideig­lenesen az idegenvezető szerepét töltötte be. Csak nehezen beszél románul. A mellette helyet foglaló kollegájával beszélget. Eszmecseréjükr bői csak ennyit sikerült kihámoznunk: — Nincsen többé kádi. Eszünkbe jut, hogy a török igazságszolgál­tatás egyik ága viseli ezt az elnevezést. Ezt a megállapitásumkat az idegenvezetőnk is igazol­ja, aki kérésünkre beszélni kezd és torkából va­lóságos panaszznhatag tör elő. — Kisebb ügyes-bajos dolgainkban nem kel­lett állami bíróság elé mennünk. A kádi dön­tött családi ügyekben is, de most a kormány megszünteti a kádit és ezután sok pénzbe kerül a pereskedés. Politikus kocsissal kerültünk össze. A kö­vetkező pillanatban a dobrudzsai kisebbségek sérelmeiből mutatott be néhány szjmeWétiyt. Az iskola kérdésről megalkotott véleményét a következő mondatban foglalja össze: — Vau kényszeriskola. — Miféle kényszeriskfda ’ . — Ahová csendőrökkel viszik a gyermeke­ket, — állítja határozott hangon. A vármegyeháza előtt megállunk. Fel akar­juk keresni a kormány helybeli exponensét is Török sorstársunk szavai azt engedték sejteni, hogy errefelé különös élei körülmények közé kerültek a kisebbségek, ha már ez az egyszerű ember is átérzi a furcsa bánásmód súlyos kö­vetkezményeit. Az előszoba égjük sarkában bolgár kertész húzódik meg. Piros övé mögött adofogialusi jegyzőkönyv foglal helyet. — Háromezer főnyi karalábémat helyezték z|f alá adóhátralék miatt. «a £ ©írnek ulitáfs kell ^ éspedig román-,német­és magyar nyelvű „Her­mes“ vasúti menetrend! ► ► ► Akár kiest, akár nagy, J ka vonatra ül! de fontos, hogy Hermes legyen a menetrendje Ára: 25 és 50 L. «I < < ◄ ◄ ◄ ◄ AAâĂAAAâAAĂAAĂ4AAg A prefektus udvarias és kitűnő modorú em­ber, aki mellesleg megjegyezve rengeteg idegen előkelő fürdővendéget láthat városában. \ U i ságirók is gyakran látogatják. Mielőtt konkrét kérdésekkel ostromolnánk, már beszél is, mint­ha tudná, mi érdekli a kisebbségi újságírót. — A megye lakosainak 65 százaléka román, a többi, pedig kisebbségi. —A 35 százalékról szeretnénk némi felvilá­gosítást — tesszük fel az első kérdést. — Őszinte leszek, —- hangzik a prefektus szava —. bolgár, török és német kisebbségeim vannak, akik eddig nagyon mostoha bánásmód ban részesültek, de most... — De most? — Megváltozott a helyzet, — vágja ki emel­kedett hangon a kormány helyi képviselője. — Szabad lesz részletek iránt érdeklődnünk? — Nagyon egyszerűi a dolog. Iorga minisz­terelnök ur közismert kisebbség barát, (?) aki kijelentette, hogy a kisebbségek egyenlő jogú állampolgárok a többségi nexusét fiaival. Nem kis maliciával szóltunk közbe: — És a kormányelnök ur irántunk viselte­tett közismert szimpátiájáról értesitették-e a kisebbségeket? — Arról már gondoskodtam. Kihirdettem és személyesen is megmondtam Mauch dívnak, a németek vezérének, hogy mától kezdve Dob­rudzsában is meg van a népek közti teljes jog~ egyenlőség. Tehát hivatalosan is beismerik, hogy tizen­egy évig más volt a helyzet: — Hogj-ha életbelépett az egyenlőségről szóló kormányelnöki „intézkedés“, akkor miért avatkoznak be a csendőrök most is az elemi "ok­tatásba? Értesüléseink szerint, ezek nem ren­delkeznek tani tói oklevéllel. — Azért, mert a bolgár anyák nem engedik gyermekeiket román iskolába küldeni, annak ellenére, hogy nem taníttathatják őket saját anyanyelvükön. Arról suttognak, — szóltunk közben, — bőgj' a bolgár falvakba román ortodox papokat akarnak kinevezni, hogjr az elrománositás több eredményt tudjon felmutatni. — Erről nincs tudomásom. A beszélgetést telefonberregés szakítja fél­be. Hivatalosan jelentik: — A kómitácsik újból átlépték a határt. Az éjszaka folyamán formális harc fejlődött ki a támadók és a granicsárok között. Egy komitácsi már halott. — Borzasztó, — jegyzi meg idegesen a pre­fektus. Szervezett rablóbandák majdnem min­den nap betörnek. Revolverrel támadják meg a határőröket és alig telik el olyan hét, hogy ne lenne egy-két halott. Majd kis szünet után folytatja: — Ez azonban még semmi ahhoz képest, hogy milyen államellenes propagandát fejtenek ki. Röpiratokat osztogatnak iylen tartalommal: „Dobrudzsa a miénk, amelyet visszafogunk csa­tolni az anyaországhoz.“ Demeter Béla. Valutapiac 1931 . junius 26. Kotorni’ í Zürich Berlin Bukarest Budapest 1 Becs Prági Lénája nyitás 1 zárlat • utó Zürich-- I -­— 8164 3265 1110250 1378g 65460 2510 3?7i J Newyorb 51585 i 5152750 ! — 4213 16790 57270 71120 3376 43653 1635) í London 230978 2310*7 a 1 — 20495 816 278550 34607« 15428 — 81371 Fáris 201950 2020 — 16493 65850 2242 278550 13218 12423 66) Tlilauó 270050 ' 270020 i — 2206 880 299350 372475 17676 9294 885 Prága 1528 : 152825 — 12477 498 169650 210675 — 16428 501 Budapest 9006 9006 1 — 7350 2932 — 12413 5392 2787 2955 Belgrád 91225 31278 \ — — 299 1013 12577s 5971 — 301 Bukarest 30725 3u725 — 2309 — 841 um 20107s 81712 — Bécs ?250 7230 . — 6921 2375 8050 — 474575 3412 Benia 12243 : 12245 ,-- . 3992 133325 15378 80 i 20501 4022 Száz lej árfolyama: Zürichben 3Q7‘/t Londonban 81712 Budapesten 341 M *lirie é* sok miyi lázas bejegség csak szőnyeg útján(erjed Évente emberek ezrei halnak Icy meg Öljük meg « gyilkosokat és védjük meg ma­gunkat és gyermekeinket, — perme­tezzünk Fiit rovarirtót. Fist hatására elpusztul tégy, szó-' nyög, bolha, moly, poloska, tető. han­gya. svábbogár ’és mindezek petéi. Fíit-permet megöli a rovarokat, — de emberre ártalmatlan. Könnyen alkal­mazható Nem hagy foltot Fiit nem tévesztendő össze más rovarirtókkal. Követeljük a FIII katonával dUailetl sárga kannát » fekete sávval. Permetezzünk FUT rovarirtót Ptoaiixtfr nu./tanná HtArfs at öténtatot radio Vasárnap, junius 28. BUDAPEST. 10: Ref. istentisztelet. 11: Katolikus istentisztelet, majd az Operaház zenekarának hangver­senye. 14: Gramofonhangversony. 15: A Rádió Elet gyer­mek játszó órája. 15.30: A földmivelésügyi minisztérium rádió előadássorozata. 16.15: Cigányzenekar. 17.45: Ka­tonazenekar. 19.30: Móra Ferenc: Az Aranyszörü bá­rány c. daljátéka a Stúdióból, utána cigányzenekar, BECS. 11.30: Szimfónikuszenekar. 13.35: Cigányzenekar. 17.30: Észak-német est. 19.40: Régi népdalok. 20.18: Operaközvetítés. 21.40: Pascher-zenekar. BERLIN. 16.55: Dalhangverseny. 17.25: Zenekari hangverseny. 19.15: Szórakoztatózene. 20.30: Operettközvetités. BU­KAREST. 10.45: Karének. 11: Rádiózenekar. 12.50: Gramofonhangverseny. 16: Könnyű- és román zene. 19: Gramofonhangverseny. 21: Jazz-band. KATTOVITZ. 19.30: Közzene. 20: Filharmónikushangverseny. 22.30: Énekverseny. 23: Tánczene. LIPCSE. 18.30: Bécsi nép­dalok. 19.30: Rádiózenekar. 21: Müller-dalok. 22: Tánc­zene. MILANO. 16.20: Zenekari verseny. 17.40: Éttermi zene. 20.50: Rossini: Hamupipőke c. operája. MÜN­CHEN. 16.45: Szórakoztatózene. 18.35: Vidámzene. 20: Rádiózenekar, majd gramofon. PRÁGA. 7: Reggeli hangverseny. 9: Egyházi zene. 12.05: Fuvószene. 18.05: Gramofon. 18: Mozart-dalok. 19: Lengyel dalok. 20: Operaáriák. 21: Rádiózenekar. 22.15: Tánczené. RÖMA. 17: Zenekari verseny. 20.10: .Gramofon. 21: Operettköz­vetités. VARSÓ. 12.10: Kávéházi zene. 14: Könnyűzene, 17.20: Rendörzenekar. 19.30: Gramofon. 20.15: Filharmó­nikushangverseny. 22.20: Tenorhangverseny. 23: Tánc­zene. inkáié Sándor: Az orosz iro­dalom tönéiiele. A nagy orosz iroda­lom története a vallási, erkölcsi, politikai és társadalmi eszmék fejlődésének keretében a legújabb korig. 412 oldal. Régi ár 231, uj ár 102 lei. Küldje be bélyegben Lepagenak Ko­lozsvár és portómentesen kapja, — vagy után­véttel portóval. — Kérje az olcsó könyvek jegyzékét.

Next

/
Thumbnails
Contents