Keleti Ujság, 1931. június (14. évfolyam, 121-144. szám)
1931-06-26 / 141. szám
SIV. ÉVF.Ul. SZJSt. rcutfnmxtfc JOBb.«Ti£Rsnci* A sétatéri kettős traqédia utón Csoda történt Ujfalvy Margitkával, orvosi jelentés szerint biztosan fel fog épülni Nemcsak koponyaalapi törés, valósággal széttört a koponya és mégis... - Látogatás Margitka betegágyánál (Kolozsvár, június 24.) Kedden délután tízezer ember zokogott Lakatos Árpád frissen hántolt sirja fölött. A sétatéri szivettépő tragédia másik áldozata, Ujfalvy Margit, akiről még legutoljára is azt irtuk, hogy élet-halál között vivődik, éppen a temetés pillanatában eszméletre tért. Halkan, elhaló hangon, fájdalomba torzult mosoly- lyal megszólalt: — Hol van Árpád? Miért nem jön hozzám? Az a tömegszuggesztió, amely a legbensőbb megdöbbenés és fájdalom hangján nyilatkozott meg Lakatos Árpád ravatalánál, behatolt a betegszoba lefüggönyözött és elzárt ablakán és eszméletre téritette a halállal viaskodó fiatal leányt. Csoda történt, A halál küszöbén álló leány visszafordult s bizonytalan léptekkel meg indult az élet felé... A borzalmas tragédia árnyékából nemcsak fájdalmas könnyek fakadtak, hanem a remény biztató fénye is kiesillant. Ha az orvosi tudomány is azt mondja, hogy csoda történt, akkor az újságíró a csoda felé fordul, mert egész Kolozsvár meleg és részvétteljes érdeklődéssel tekint a sebészeti klinika betegszobája felé. Margitka megszólal.... A kapus szigorúan jelenti ki: Ujfalvy Mar- gitot a legközelebbi hozzátartozókon kivid senkinek sem szabad meglátogatni. Dr. Pop Alexandru tanár ur azonban nem ilyen szigorú. Az újságíró előtt megnyílik a betegszoba ajtaja. A közös kórteremből a 41-es számú szó bába helyezték át Ujfalvy Margitot. Amikor kopogtatunk a betegszoba ajtaján, ijedtarcu, fáradt tekintetű leány jelenik meg az ajtóban. Ujfalvy Ida, a beteg nővére. — Nem szabad bemenni a búgomhoz. Félré- beszél, még nagyon rosszul van. ( A tanár ur azonban jóságosán int s már bent vagyok Ujfalvy Margit betegszobájában. A lefüggönyözött szoba ablakán alig tör át a napsugár. Szemben velem, fehér ágyon, láztól kipirult arccal fekszik Margitka. Öntudatánál van. Végigmér a tekintetével. A leányos szemérmet azonban elnyomja a fájdalom s az öntudat lá- cas homálya. — Ki ez az ur? — fordul a nővére felé. De a kérdésre nem várja a feleletet. Idegein megmozdul és látszik rajta, hogy a fájdalomcsillapító injekciók ellenére is nagyon szenved. Nem a fejét fajtatja, hanem a hátát és balkarját, amelyek szintén súlyos zuzódásokat szenvedtek. — Melyik oldalamra fordulhatok dr. ur? —- fordul felém. Az öntudata már elhomályosodott. Az újságírót orvosnak nézi. Közben csöndesen kinyílik az ajtó és megjelenik Pop Alexandru tanár ur. Halkan beszél az orvosi tudomány legnagyobb csodájáról: A legnagyobb csoda történt... — Margitka jobban lesz Soha se hittük volna. Merem állítani hogy az orvosi tudomány egyik legnagyobb csodájával állunk szemben — Úgy tudjuk tanár ur hogy a koponya alapi törés a legtöbb esetben halálos de a be tegek néhány százaléka megmenthető az élet nek... Az orvosprofesszor meglepődve fordul fe / lém cs azt mondja: — Itt nemcsak koponyaalapi töréssé! állottunk szemben hanem a Margitka koponyája a koponyaalapi törésen túl teljese» össze roll zúzva. A koponya a homlokon, halántékon o! dalt, össze-vissza repedezett Hogy szemléltetően fejezzem ki magamat és a laikusok is megért, sék, egy szokatlan hasonlattal kell élnem: A koQQpya UOU nézett ki, mintha egy fazekai oj£ földre ejtettek volna és az nemcsak eltört, hanem valósággal össze-vissza tört volna. A súlyosan sérült koponyát össze kellett kötöznünk s csak egy ideálisan erős és viruló fiatal szervezet ereje és élniakarása teremthette meg a csodát. — Margitka már túl van a veszélyen. Csaknem biztosan állíthatom, hogy felépül és egészségesen hagyja el a sebészeti klinikát. Orvosi praxisomban még nem történt meg, hogy ilyen súlyos koponyaalapi törés és koponyarepedések, szakadások után a beteg harmadnapra eszrné letre térjen és a legcsodálatosabb módon, a szervezet folytonos javulást mutasson. Csak az isteni gondviselés teremthet ilyen csodát... Mi történt Árpáddal? Pillanatnyi csönd, egy fáradt napsugár* vetődik a fiatal arcra, kél ibolyaszem nyilik ki és ismét halkan megszólal Margitka: — Doktor ur, melyik oldalamra szabad fordulnom? Nagyon fáj... Itt szúrást érzek... És egy halk mozdulattal jelzi, hogy hol fáj és hol érzi a szúrást. Megszólítom: — Margitka édes, emlékszik, hogy mi történt magával? Kissé zavartan, a szavakat folyton ismételve, azt mondja: — Nem, nem, én nem emlékszem semmire. •Jaj, hogy fáj! Nem emlékszem. Igen, valami leesett. Mi történt Árpáddal?... Aztán csöndesen behunyja a szemét, ismét elveszítette eszméletét. Nővére szeretettel hajol fölé. Egy kövér könnycsepp gördül le az arcán. Halkan, sóhajszerüen röppen el ajakáról: — Szegény Árpád... Ezt a megható pillanatot használom fel arra, hogy a Margitka nővéréhez egy kérdést kockáztassak meg: — Jegyben voltak, amint Írták a lapok? A nővér szemeiből kitörli a könnyet, tiszta tekintettel néz rám és őszintén, közvetlenül mondja: — Még hivatalosan nem voltak jegyesek, de lélekben... Itt egy kissé megáll, szemérmesen lesüti a szemeit, de mégis kimondja a határozott választ: — Igen, már régóta szerették egymást... Fiatalok voltak és boldogok. Csak a körülmények nem engedték meg, hogy hivatalosan is vőlegény és menyasszonyként szerepeljenek... Istenem, szegény Árpád és szegény Margitka... Vájjon a szív kibirja-e? Maghatódva állunk Margitka fehér ágya mellett, csak az orvosprofesszor biztató hangja töri meg a csendet: — Hála az Istennek, hogy a Margitka jobban lesz. Ez is a legnagyobb csoda. A beteg leány nővérét azonban nem nyugtatják meg ezek a biztató szavak. Az ablakon kinéz, az ai*cán látszik, hogy a jövőre gondol. A Margitka jövőjére. És mintha magának mondaná, mormolja a szavakat csöndesen: — Igen csoda történt. Margitka jobban lesz. Az első borzalmas katasztrófán átesett. De mi fog történni akkor, ha megtudja, hogy Árpád meghalt?... Az utolsó szó úgy koppan a mély csöndben, mintha a felgyógyulás öröme nem volna teljes. Margitkának nemcsak testi, hanem lelki katasztrófán is át kell még esnie. A koponya és az agy erősnek bizonyult, de a szív, a szív. vájjon kibirja-e a katasztrófát?... Olajos Domokos. Hat hónapi fogházat kapott a hitelezési csalással vádolt uriasszony (Kolozsvár, junius 24.) Egy ismert kolozsvári uriasszony, aki különben éppen annyira közismert üzleti hajlamairól is, állott a napokban vádlottként a törvényszék előtt, hitelezési csalással vádolva s az ügy rosszul ütött ki számára, mivel a törvényszék ma délben bebizonyítva látva a vádat, hathónapi fogházra Ítélte. Az ügy meglehetős régóta folyik már és szálai is messzire nyúlnak vissza. 1925 szeptemberében özv. Ostian Sándorné — a jelenlegi vádlottnő — átvette az addig Landesmann és Weisz cég alatt működő textilvállalatot, illetőleg társ- tagnak lépett lie abba, azzal a magáravállalt kötelezettséggel, hogy a hitelezők egymillió lej követelését garantálja, a maga részéről. Ostián- nónak az üzlethez kötött reményei azonban nem teljesedtek be és ezért azon próbálkozott, hogy valamiképpen kikerüljön az obligóból. Rövidesen két házat, vett, amelyeket azonban leánya nevére Íratott és a cég már előrelátott csődbejutása után megtagadta a hitelezők követeléseinek kiegyenlítését, iyenképpen néhány millió lejjel károsítván meg a hitelezőket, akiknek legtöbbje külföldi volt, különösen olaszországiak Az olaszországi károsultak, számszeriut hét cég, dr. Bartha Ignác utján bűnvádi eljárás megindítását kérte az ügyészségen Ostiánné ellen. Az eljárás lefolyt, a bírósági fórumok azonban nem láttak Ostiánné részéről rosszakaratot és ezért jogerősen felmentették. Erre Bartha újabb feljelentést adott be, szintén az olasz cégek képviseletében és ebben a második ügyben azután már nem sikerült Ostiánnénak ártatlanságát bizonyítania. Különösen az ügyész kért súlyos büntetést ellene, arra hivatkozván, hogy a kis lopások és betörésok tetteseit súlyosan elitéli a bíróság, ellenben a milliós ügyek vádlottjai csekély büntetéssel menekülnek. Saragea dr. védőügyvéd a cégtársakra próbálja hárítani az ügy ódiumát, arra hivatkozván, hogy azok óriási veszteségekkel hagyták ott a vállalatot. Ha ő bűnös, úgy éppen annyira bűnösök azok is —• mondta az ügyvéd. A törvényszék tegnap hirdette ki Ítéletét, amely szerint Ostiánnét hitelezési csalás bűntettében találta vétkesnek és hathónapi fogházra Ítélte. Az ítélet ellen az ügyész súlyosbításért, a védelem pedig felmentésért fellebbezett. Wff sâoa B ón Készüljön, mert vasárnap délelőtt Ön is ott lesz a szenzációs divatrevün a Magyar Színházban Jegyek elővételben az Ellenzéknél
