Keleti Ujság, 1931. június (14. évfolyam, 121-144. szám)
1931-06-01 / 121. szám
17 XIV. ÉVF. Ut SZÁM, f i^i5éB3BaasBEsaBsa«aae i«BSMUMawa«MiMiia A székely kapu veszedelme Irta: NYÍRÖ JÓZSEF Lelkes nők és férfiak kitartó és önzetlen munkájának eredményeképpen az erdélyi magyar népművészet reneszánszát éli. A már-már haldokló nagy nemzeti kincset sikerült a végleges elmúlástól megmenteni. Amit Székelyföld, Kalotaszeg és Toroczkó ezen a téren nyújt világrelációkban is megállja a helyét. Az erdélyi magyar népművészet a budapesti nemzetközi vásáron is olyan méltó feltűnést keltett, hogy rövid ülőn belül valósággal szétkapkodták a bemutatóit tárgyakat és a külföld élénk érdeklődését is sikerült felkeltenie. Kétségtelen, hogy előbb-utóbb ez a művészeti ág is elindul külföldi diadalutra, mint a székely népballadák. Vagy a zene. Igazi, öntudatos kultúrpolitika mellett magának az országnak is érdekében állana, hogy a népművészetet istápolja* védelemben és kedvezményekben részesítse. Szomorú volna, ha az illetékeseknek meg kellene magyaráznunk, hogy miért. Védelem helyett azonban a jelek szerint tudatos akció indult meg, éppen a magyar népművészet ellen. Előbb Kalotaszegen próbálták a múltban többszőr is különböző intézkedésekkel megfojtani. Végül is Mária királynőnek kellett a kalotaszegi himes, iraton, szépséges népművészetet védelmébe vennie. Újabban Székelyföldön ütötte fel a fejét az elvakult sovinizmustól fűtött népmüveszetellenes gyűlölködés. Élt Utáni természetesen nem. léket, de még van a módjuk hozzá, hogy egyéb eszközökkel üssék ki a míves szerszámot a kezűidből. Olyan súlyos adókkal és illetékekkel rójják meg, hogy a szegény. keresetnélküli embernek tönkre kell mennie miatta. Így járt az udVarhelymeaj/ei F<z< >u'd köznépben lakó Dávid Móz'si, fa f'-înmii rész is, aki az egész megyéken úgyszólván egyedül csinálta még a már-már ritkaságszám- bamenő székely kaput. Iparengedély, adó, betegségéi yző és Isten tudja még milyen címeken olyan alaposan elintézték, hogy még a pillanatot is megátkozta, amelyikben vésőt vett á kezébe. A megtorpant és művészetétől erőszakosan elriasztott ember, hozzáértők véleménye szerint csodálatosan szép dolgokat alkotott formában. tervezésben, kivitelben. Igazi östehet- seg, aki művészétével bámulatba ejtette, a kulturált. neves művészeket is. Ez a tehetség elveszett a művészet számára, vagy legalább is rendkívül nehéz lesz régi világába visszavezetni. A csodálatos szépségű, különös, keleti irfí, minden irmaidban, felépít csőben, díszítésében nagy crt ékeket reprezentáló székely kapuk utolsó mívesének letörésével ez a művészeti ág is vira fog szűnni legalább is messzi vidéken. A sah munkát igénylő, dr minden izükben művészi alkotásaiból igy is alig maradt Valami 'jóformán az egész Székelyföldön. Egyre-másra dűlnek ki és kerülnek fűzre. Helyüket elfoglal ja az otrombán összeácsolt., kietlen, borzas deszkákból összeszögezett nyomorult holmi. A székely ház és otthon jellegzetes architektúrájú fnüvessefe bnidOs'ásnák húTúTt. lekopik, lassan megszűnik. Fának, kőnek művészei elkedvetlenednek, elkallódnak, a gazdásági helyzet egyébként, is megöli a népet, nem telik művészetre is. Eddig is csak a lélek kényszere vitte rá, hogy a komor követ és kopár fát, ha szűkösen is'díszítsek, formába törjék, poezist, gondolatokat kényszerítsenek bele. Ezután még inkább el fog vadulni á háztáj. És hogy lelkileg, szellemileg mennyit árt ez egy népnek, azt mondanunk sem kell. A művészet halála az élet halála. Derű. szépség, megnyugtató bennső harmónia, illúzió nélkül nem érdemes élni. Egy népet tesznek tönkre, amikor indokolatlan rendeletekkel egy népnek egyetlen vigaszát, erejének forrását, energiáinak, lelkének melegét veszik el. Nemcsak az erdélyi magyarság, hanem az emberiség nevében kell tiltakoznunk minden ilyen eljárás ellen, ami megakadályozza, vagy lehetetlenné teszi a nép művészetének megnyilvánulását, vagy kiteljesülését. ZSOLDOS flÉfeí Budapesti VII. Dbliány u. S4. Telefon: 42-1—47. Magyarország legrégibb és legjobb előkészítő tanintézete (24. tanév). — Előkészít közép» Iskolai magánvizsgákra és érettségire felelősség mellett. mmt Világhírű siker! Hogy házát a nyiroktól, nedvességtől megszabadítsa, nincs szüksége nagy építési munkálatok keresztülvitelére, hanem egyedül biztosan es gyorsan a „BUER“ készítménnyel száríthatja, bárminő helyen es állapotban is volna, kgy doboz ára 200-— lei, mely elegendő 8 m--hez. Mindén dobozhoz használati utasítás mellékelve. — Kapható minden szakmabeli üzletben. — FőSarakái: „BUSH“ Bucureşti, Strada Mesei Nu. 33 Kapható: Segesvár^ & Co.-náS CluMtolozsvâr. Bifay Árpád még csak a címét kapta meg, munkaköréről senki sem gondoskodott „Majd a választások után!“ — Biiay professzor gywiafehérvárí otthonában (Gyulafehérvár, május 27). Amióta a kisebbségi sors magyar referense lett Bukarestben, most találkozóin először Bitay Árpáddal. Mosolyogva mondja, dhűkor újságok iránt érdeklődöm : — Ami újság volt, mindent elmondtam. Igazán semmi küíühös nincsen. — Jorga miniszterelnök Gyulafehérváron volt, s úgy értesültem, hogy tanár ur kalauzolta — ostromoltam tovább a professzor urat. — Igaza van. Autóval érkezett s megtekintette a Baítyány könyvtárat, ahogy hívják: a Battyáneumot, ahol ugyan már több Ízben járt, de most egy négyszázévés kép iránt érdeklődött. Rév községből való ez a román kép, amelyet Rév püspöke, Anastáziusz görög keléti püspök festett, illetve készített, mert a Szent Miklóst ábrázoló kép arca és kézé van csak festve, á vállakat s a test többi részét ezüstből verték ki. Művészi szempontból azonban most már nincs nagy értéke, mert egy kontár ezelőtt 120—13t) évvel retusálta az arcvonásokat. Jorga miniszterelnök ur, mint történész érdeklődött a kép iránt. — S Majláth püspök urat nem kereste fel* — Csak akarta, de a kegyelmes ur beteg s a miniszterelnök ur sajnálkozását fejezte ki, hogy betegsége miatt nem keresheti fél. — Különben — folytatja — megírhatja, hogy Jorga miniszterelnök urnák mennyi ideje van ebben a nagy munkában is, hiszen Majláth püspök urnák, amióta miniszterelnök, három levelet irt. í)ö, nehogy azt higyjé, hogy a levél géppel, vagy másnak a kezével van Írva, első betűtől az aláírásig a saját kézével írja a leveleit. Ezután rátérünk az igazi témára, a kisebbségi magyar szaktanácsosi (consilier technic) állásra és azt kérdjük, hogy mi a hatásköre tulajdonképen s itt a felelet előtt igy beszélünk: — Az én véleményem az, hogy minden kisebbségi magyar ügynek a tanár nr kezén kell majd átniennife. — Valahogy igy vau — feléli Bîtây Árpád, — de munkaköröm még nincsen kialakulva s a választások végéig nem is készítik el munkaköröm szabályzatát. A magyar vonatkozású kérések elbírálása... — Es eddig milyen ügyeket intézett? — vetjük közbe. — Áthelyezési és nyugdíj-panaszokkal jöttek hozzám. Mivel a szabályzat még nincs készen, természetesen csak szóval, de, minden esetben intézkedtem és eredménnyel... — Szóval — folytatjuk — a kisebbségi sors töviskoszoruját fogja megismerni a tanár ur. Azután Jorgával való megismerkedéséről ésik szó. Bitay elmondja, hogy 1922-ben megírta a román irodalom összefoglaló áttekintését magyarul. Éri-e Jorgától levelet kapott, hogy nágvon sajnálja, hogy nem tud magyarul, de gratulál a munkához, mert felesége, Bogdán Katica, ismertette, aki ismeri a magyar nyelvet. A nyári egyetemen aztán úgy emlékezett meg Bitay munkájáról, mint a legjobb román irodalomtörténetről, amelyet egy fiatal magyar tanár irt. S felkérte, hogy a nyári egyetemen adjon elő a magyar irodalomról. — Azóta — mondja Bitay — minden évben megtartom az előadásomat. Az idén Kazinczy Ferencről fogok elbeszélni, annál is inkább, mivel most van halálának százéves fordulója. Ka- zinczynak á románsággal is kapcsolatai vannak. 1816-ban béütaztá Erdélyt és többször is megemlékezik a románokról. Egy Kiadók Antal nevű festő lefestette Kazihezyt Pesten s éz a Kladek azután beköltözött a Havasalföldre, a mostani Múht'éüiába s ott élt 90 éves koráig. Élete vége felé BrAurestben a Pitarmos uccá- ban lévő angol kisasszonyok kolostorában rajztanár volt s a leghíresebb román festőnek, Gri- goréscúnak, a román Munkácsynak volt a mestere. Kladek a Kazinczy képet a bukaresti Magyar egyletnek ajándékozta. Ismét visszatérünk Jorgára. — Nagyon szép és érdekes olvasmány Jorga „Memorii“ cimti 2 kötetes munkája, amely 1917 májusától 1920 márciusáig terjedő napló- jegyzeteit tartalmazza. Egy kötet 370 oldal. A mai román politikának majdnem minden egyénisége szerepel beüne s nagyszerű képet lehet róluk kapni a Jorga egyéni és érdekes megvilágításában. Aki a román közélet iránt érdeklődik s meg akar tanulni románul, az okvetlenül olvassa el ezeket a jegyzeteket. Az igaz, hogy a stílusa egy kissé nehéz. Kiváncsiak vagyunk a könyv tartalmára. Megkérjük, ismertessen belőle valamit. Bitay azzal tér ki, hogy nem lehet kiragadni abból egy-két momentumot, mert minden egyformán érdekes, de azért igy folytatja: — Mihalacheról van benne egy igen kedves részlet. Mihalache ugyanis azt mondja, hogy islneri a román parasztot, amire Jorga ezzel válaszol : — Ön ismeri a rómáü parasztot, amióta ön van, de én ismerem, amióta Ö van (már tudniillik a paraszt). Gyengébbek kedvéért: Jorga ismeri a történelemből. Bitay legújabb munkái után érdeklődünk. — Ha már munkáról van szó, itt van egy kis magyar ii-odalomtörténetirás-ismertetés — mondja — s égy kis füzetet ad át. Beírja a nevét a kérésünkre. Tudja — folytatja — ez „Az irodalomtörténet barátai“ cimü egyesület első nagy könyve, egyik fejezetének különlenyomata. Ismerteti a románsággal a magyar irodáiéin il-óit. Mért az a célom, kögy a román nemzet megismerje a magyar nemzet kincseit. A Magyar széliéin terjesztése a románság kóréhén, hogy megismerjük egymást... Igaza van Bitayriak. A consilier technic állásában is ez lesz a hivatása: megismertetni h sorsintézőkkel, hogy a magyarságnak mi a buja és a bánata, mi az igazi sérelme, miért kéll Baka restbe hiéhíiie, miért kell felebbeznie és Aliért kell elbuknia. A kísébbségi sors töviskoszorujá- vnl fog megismerkedni Bitay Árpád, aki gyulafehérvári otthonában tölti a hétnek egy-két napját, hogy a többi napökön Bukarestben vegye Sbrrá a itiagyár testvérek kéréseit cs esen- géseit. Kovács Károly. HltlIliffiliSIIBlSfflllilllllíllMllfflllBISIlUll! s fenyődön a Sirály szállóban, Â Falaton legjelesebb fekvésű helye. Erdélyi konyha, kitűnő, tájborok. Saját strand. Gyönyörű kiránduló helyek. Napi penzió elő* és utószezonban O.öO P. Julius 1-től augusztus 31-ig szoba 3 P.-iöl, napi ellátás 6 P Érdeklődni: Brunner Károly Fonyód, Sirály szálló. —