Keleti Ujság, 1931. június (14. évfolyam, 121-144. szám)
1931-06-15 / 132. szám
X/F. EVP. 132. SZÁM. HAÍZNAUA A H l RÉS r * * hígéniku* ital Gushn CeűLmei OVAKOŰJON AZ UTÁNZATOKTÓL K0Nyy UNITED STATES .EINES Hamburg-New'York KÜLÖN CSATORNASZOLGÁLAT SOUTHAMPTON - CHERBOURG - QUEENSTOWN LEGKÖZELEBBI INDULÁSOK: President Harding iunius 26. «herbourij-bâl Leviathan . . . junius 25. Southampton«!**»! America .... Julius 2. Hamburg-bo! America .... Julius 4. SauthampSon-böl President EooseTelt jullus 7. Hamburg-foul Németül beszélő személyzet. AMERICAN MERCHANT LINES HETENKÉNT LONDONBÓL NEW-YORKIG. UNITED STATES LINES TIMISOARA Ştrada I. C. Bratianu 4. PMIiinsillillll!ililllil!llllll!llill!liil!ll!!!llilW| Tîyaraljon ^ 1 Tonyóbon ^ | a Sirály szállóban, g J Bala Ion legkiesebb fekvésűhelye. §j| Erdélyi konyha, kitűnő fajborok. SS Saját strand. Gyönyörű kiránduló helyek. Napi penzió elö= és utószezonban 6.ö0 P. Julius 1-töl augusz- \ tus 31-ig szoba 3 P.-iől, napi ellá- ~= I tás 6 P Érdeklődni: Brunner. Ká- =ss I roly Fonyód, Sirály szálló. — =* Íl!!!3!liSliaiiiliíy!l!@lllll!ni!!l@!llin!ll!H@lilI =£3 ZSOLDOS tanintézet Iskolai magánvszsgákra és eretiségira felelősség meitett. Erdélyi Leszámítoló J és Pénzváltóbank I Részvénytársaság I Kolozsvár, 1 Psata Unirii (Főtéri 29. Bánffy palota. Foglalkozik a banküzlcl összes ágaival | Előnyös feltételek mellett kölcsönt nyújt belterületen fekvő városi házakra 1. h. bekebelezés mellett ÍWMZGAZDASAG  részvénytársaságok tartalékának jelentősége ii. Mint említettük, vannak a törvényben előirt, társasági'alapszabályban előirt és önkényes tartalékok. Azon körülménynek, hogy ott, ahol a törvények a tartalékalap képzősét kötelezőleg Írják elő, meg van az a jelentősége, az az előnye, hogy a társaságokat kötelezően tőkék szaporítására szorítja és ezzel a vállalatok rentabilitását automatikusan megerősítve: a hitelezők követeléseinek biztonságát előmozdítja. Tagadhatatlan, hogy ez a kényszer nem egyéb, mint az államhatalom beleavatkozása a társaság magánügyeibe, mégis igen célszerű intézkedés, nemcsak a hitelezők, hanem a társaság szempontjából is, mert általa hitelképessége növekszik, és ezzel könnyebben szerzi meg vállalata részére szükséges ideges tőkéket; azonkívül közérdekből is nagyon hasznos intézkedés, mert ez automatikusan maga után vonja az egész ország közgazdasági viszonyainak a javulását. A társasági alapszabályelőirta tartalékalapnak csak némileg van meg a kényszer- jellege; ugyanis, abban különbözik a törvényes tartalékalaptól, hogy az alapszabályszerü intézkedéseket a társaság tagjai mindenkor megváltoztathatják és a további tartalékalap képzését beszüntethetik, mig a törvényes tartalék- alappal ez nem történhetik meg. A Rehm—Sir priori-féle mérleg jogi teoria a részvénytársasági tartalékokat két kategóriában, a veszteségfedezeti — vagy kiadásfedezeti kategóriába osztályozza; ezen elmélet a veszteségfedezeti osztályhoz sorozza; az értékcsökkenési, - a részesedési, — a delcredere és egyéb, mindazon tartalékokat, melyek felhasználása előre nem várt, meglepctésszerü veszteség beállása esetén történik, az utóbbi kategóriába tartozónak pedig azokat a tartalékokat tekinti, melyek felhasználása, bizonyos előre várt és időközönként meg ismétlődő kiadások fedezésére van szánva, ilyenek: a nyugdíjalapok, megújítási alapok, amortizációs tartalékok és mások. A törvényes tartalékok rendszerint ezen elmélet első kategóriájába tartoznak, mert többnyire arra szolgálnak. hogy tőkeveszteségek esetén ebből pótolják a hiányokat. Az alapszabályok szintén általánosan Írhatják elő a tartalékalap fölhasználását, vagy pedig specifikusan körülírhatják hogy mily célra szolgáinak a tartalékok. így az általános tartalékalap mellett, amelynek célja az esetleges üzleti veszteségekből eredő tőkehiány pótlása, létesíthetők olyan tartalékalapok is. amelyek bizonyos üzletágakból, sőt egyes meghatározott ügyletekből esetleg származó veszteségeket ellensúlyozzák Képezhetők azonkívül olyan tartalékalapok, amelynek az a célja, hogy bizonyos előre nem látható események bekövetkezése alkalmával a szükséges töke rendelkezésre álljon, avagy bizonyos üzleti befektetések, berendezések céljaira ne legyen a társaság kénytelen a törzstőkét vagy eselleg hitelt igénybe venni. A tartalékalapnak lehet azonkívül szociális és jótékonysági jeliege is, do számos egyéb célra is alakítható a tartalékalap Bármi legyen a létesítendő tartalékalap célja az a'apszabályelő- irta tartalékoknál jogi szempontból közömbös, mert a társaságnak jogában ál! az önmaga által meghatározott tartalékalapok célját is megváltoztatni és alapszabályaiban kimondani, hogy a már gyűjtött és még gyűjtendő tartalékok más. mint a megállapított vagy még előre meg sem határozott célra is használhatók fel, csak a törvényeiöirta tartalékoknál, melyek célját is a törvény írja elő: nincs a társaságnak módjában ezen változtatásokat eszközölni, hanem ezek csak a meghatározott célra Hasznát-* hatók fel. Ezért tehát bármilyen logikusnak is látsszék a mérlegjogi teoria osztályozása: gya-1 korlati értéke igen kicsi, mert a társasági alap-* szabályok nemcsak a rendes és rendkívüli tarta- lékok felhasználási eseteinek előírásától tartózkodnak legnagyobbrészt, hanem rendszerint nem is létesítenek olyan úgynevezett „névhats kötött“ külön tartalékokat, amelyek gyakorlat* felhasználhatósága elé a „névhezkötöttség“ esetleges akadályokat gördíthet. Igaz ugyan, hogy; a „helyes rendszer“ érdekében, a társaság nor- mális üzleti életének fejlődésében az egyes veszteségek és kiadások a nevüknek megfelelő rendeltetésű tartalékokból kellene, hogy fedeztessenek; — mihelyt azonban, depressziós időkben különösen, a társaságnak valóban rendkívüli veszteségei támadnak, annyira, hogy a részvénytársaság üzleti élete komoly gazdasági krízisnek van kitéve és a tartalékforrások intenzív igénybevétele mutatkozik szükségesnek: a külön tartalékok speciális rendeltetése, a „névhezkötöttség“ megszűnik, a tartaléknak eredeti veszteség vagy kiadásfedezeti célja illuzóriussa válik, sőt: a gyakorlatban a speciális tartalékok vétetnek előbb igénybe a gazdasági hiány, fedezésére, mint a rendes és rendkívüli jelzőt viselő tartalékalapok. A nyilvános tartalékok nyilvántartására 3 társaság könyveiben számlákat nyitnak, mégpedig mindegyik célt szolgáló tartalékalap számára külön-külön számla nyitandó, amely, számlák a tőkeszámla -kiegészítő részét képezvén, épp úgy kezelendők, mint maga a tőkeszámla. vagyis, a materális kétszámlasoros elmélet szerint, minthogy tiszta vagyonszámla: növekedése alkalmával a számla elismerendő csökkenése alkalmával megterhelendő. Az úgynevezett titkos tartalékok a könyvekben . nem jutnak külön kifejezésre és ennélfogva nem is vezethetnek róluk külön számlákat; ide tartoznak a már megkeresett, de számszerűleg még meg nem állapítható és ennélfogva a mérlegkészítés alkalmával nem konzumáit nyereségek. Ide tartoznak azok az értékkülönbözetek, amelyek abból származnak, hogy az aktívákat a ténylegesnél nagyobb értékben állítottuk be a mérlegbe. Ilyen eljárással mesterségesen kisebb nyereséget mutatunk ki: ezen valóságos és kisebbített nyereségközti differenciát nevezzük titkos tartaléknak Titkos tartaléknak tekinthetjük továbbá, azokat a nyereségeket is, amelyeket a társaság már végérvényesen megkeresett és valóságos jövedelemnek ki is mutathatná. de osztalék-politikai vagy más okból kifolyólag. átmenetileg a következő évre viszi át, oly formán, hogy a közzétett mérlegből nem tűnik ki. fr. 8. i  pénzügyminiszter kísérletet tesz a brassói Banca Cetatea csődjének elkerülésére Bukaresti tudósítónk jelenti: Stefan Mathe? intervenciójára a pénzügyminiszter haj- landónak mutatkozik a brassói Banca Cetatea szanálására. A pénzügyminiszter az állam, illetve aa autonom utpénztár részére megvásárolná a bánit egyetlen aktívumát, a kavicsbányát, amelynett kitermelése a deficitet lényegesen csökkentené, a vételár a legsürgősebb kifizetéseket fedezni és igy a pénzintézet elkerülhetné a csődöt,