Keleti Ujság, 1931. május (14. évfolyam, 97-120. szám)

1931-05-10 / 104. szám

mv, ar*. m. szám. 7 ßGsamms^ A magfar parlament knlügfi vitájá­ban a reviziá kérdésével foglalkoztak és kifogásolták, kegy az utódállamok kormányai semmit sem tesznek a kisebbségi kérdés megoldásáért Briand Magyarország és Ausztria között szorosak!» kapcsolatot akar, hogy meggátol ja Ausztria germán orientációját — Döntő szakaszka jutottak az ősz« trák—magyar kereskedelmi tárgyalások (Badapest, május 8.) A magyar képviselő­ház külügyi vitája kapcsán Kornis Gyula dr., a szovjet problémáról tartott nagy beszédet és hangoztatta európai összefogásnak a szükséges­ségét. Kornis szerint a szovjet elleni védekezés­nek egyetlen hatásos eszköze a világbojkott. Előadását közbeszólások zavarták meg, amely­nek lecsillapultával Kornis hangoztatta, hogy a tizenkét évvel ezelőtti kommunista szenvedéseken átesett Magyarországnak minden jogcíme meg van arra, hogy a szovjetellenes nemzetközi összefogás ér­dekében iniciativát kezdjen és kérje a külügyi kormányt, hogy a külföldön adjon hangot ennek a magyar részről kiinduló törekvésnek. TVolff Károly a békeszerződések revíziója érde­kében szólalt fel, Pakots József pedig hangoz­tatja, hogy a külpolitika tekintetében teljesen egyet ért a magyar kormányzattal, de megálla­pítja, hogy Csehország állandóan fegyvert szállít Romániának és Jugoszláviának és hogy az utódállamok a kisebbségi kérdésben vállalt kötelezettségeiket nem teljesítik. Romániában megvonták az egyházak és isko­lák államsegélyét, magyar nyugdíjasok pedig nem kapják nyugdijaikat. Kéri a külügymi­nisztert, hogy adjon hangot külföldön az utód­államok magyarsága keserűségének. Láng Boldizsár, a revízió szükségességét emeli ki, hangoztatva, hogy, az uj Európa nem épülhet fel erőszakon. Lukács György szerint a háborús kon- flagrációknak a jövőben nem a revízió lesz az oka, hanem éppen a revizió el­maradása. Peyer Károly ismerteti a békeszerződések igaz­ságtalanságait és azt mondja, hogy minden nemzetközi sérelem között legnyugtalanítóbb a danzigi corridornak a kérdése és elsősorban ezt kell megoldani. Az osztrák-német vámunióról és a kisantant konferencia döntvényéről a magyar parlament külügyi vitájában nem volt szó, de a magyar politikai életet főképpen ezek érdeklik. A lapok szélesen kommentálják Sauerwein-nak buda­pesti útját, aki mint Briand házi ujságirója, Briand páneurópai tervét lanszirozza a közép­Legszebb a tavasz a pesti korzón... az itt lévő BRISTOL —£__SvSv£>\ '-«'-e'a/ţo/ SZÁLLODA uj rendszere a közönség tetszését megnyerte. Napi 12'— P.-ért kaphat — a szoba fek­vésétől függőleg — lakást és elsőrendű teljes ellátást. - Jöjjön, próbálja meg és mindig csak hozzánk fog szállni, BRISTOL SZÁLLODA BUDAPEST - DUMAKOR ZÓ. európai államokban. Sauerwein utazása egybe­esik Sixtus pármai herceg Budapestre érkezté- vel is, akinek szintén politikai missziója van. Sixtus nemrégiben Zita ex-királynőt látogatta meg és hosszas tárgyalásokat folytatott vele. Végül harmadik érdekes külpolitikai látogatás minőségileg utánozhatatlan, teljes garanciát nyújt. az olasz Tribuna főszerkesztője, Puttiontié, aki szintén tájékozódást akar szerezni Magyaror­szág külpolitikai orientációjáról. Mind e láto­gatások mögött a budapesti sajtó felfogása szerint az a francia terv húzódik meg, hogy Magyarország Ausztriával lépjen köze­lebbi vonatkozásba és így Ausztria kap­csolódjék ki a német-osztrák vámunióból. Budapesti jelentés szerint egyébként Heidl, osz­trák kereskedelmi miniszter ma Budapestre ér­kezett, hogy részt vegyen az osztrák-magyar kereskedelmi tárgyalásokon, amelyek a kontin- gentális rendszer alapján folynak és hihetőleg pár napon belül befejeződnek. hőnapi Sorházra ítéltek eg^y fendapesti banktisztviselőt, mert magyar állampolgár téré a román hadseregben szolgált (Budapest, május 8.) Érdekes per zajlott le a budapesti törvényszék előtt. Sztroján Béla banktisztviselő ellen hűtlenség cimén emeltek vádat. A vádirat szerint Sztroján Béla 1919-ben olasz hadifogságból hazaérkezve, Szolnokon te­lepedett le. Miután a vörösek egyik bátyját ha­lálra gyötörték, Sztroján a román hadseregbe kérte felvételét és a Budapestre bevonuló had­sereg kötelékében ő is megjelent, mint alhad­nagy. Ezután még három évig szolgált a román hadseregben, majd leszerelt, Budapestre költö­zött, alfol mint magántisztviselő helyezkedett el. Pár héttel ezelőtt Sztroján Béla idézést ka­pott a vizsgálóbiróhoz. Itt megtudta, hogy hűt­lenség! pert indítottak ellene, amelyben tegnap volt a főtárgyalás. Sztroján azzal védekezett, hogy azért lépett be a román hadseregbe, mert csak igy vélt bosszút állani a bátyjáért. A bíró­ság tekintetbe véve végső elkeseredését, a leg­enyhébb büntetéssel, egyhónapi fogházzal súj­totta. Az elitéit barátai kegyelmi kérvényt szer­kesztettek, amelyet Horthy kormányzóhoz jut­tatnak el.. B francia jobboldaliak accal ián** teliseket rendeztek Briand ellen A külpolitika! interpellációk vihara a kamarában — Briand nagy expozéját, amely beszámol az áimódositoii páneurópai gazdasági tervről, előreláthatólag ma Sogja elmondani (Párizs, május 8.) A francia kamara izgal­mas napokat élt keresztül. Amint ismeretes, a költségvetés elfogadtatása után a képviselőket többhetes szünetre küldték. A parlament meg­nyitása tegnapelőtt történt, amikor is öt súlyos jelentőségű külpolitikai interpellációt szegeztek Briand mellének. Részint a német-osztrák vám­unió, részint a közelgő elnökválasztás miatt a nacionalisták éles harcba kezdettek Briand po­litikája ellen. ft A nacionalista tábor Párizs minden neca- sarkán felállította a nemzetiszinü zász­lót és jelzőtáblácskákat, amelyek Brian- dot becsmérelik. A külügyi vita lefolyása alatt a nacionalis­ták a kamara elé nagy tömegeket verbuváltak össze, akik tüntetést rendeztek Briand ellen, úgy annyira, hogy a parlamenti munkát nem lehe­tett folytatni és karhatalmat kellett elrendelni, amely azután szét kergette a tömeget. A bejelentett interpellációk közül eddig Ne­gare radikál szociálista interpellációja hangzott el, aki a német-osztrák vámunió egyezmény tervét kritizálta. A szélsőséges Marin-csoport egyik tagja a vámegyezményt a legyőzőiteknek a győ­zők elleni kihívásának minősítette és cso­dálkozásának adott kifejezést, hogy Franciaország berlini és bécsi követeit még mindig nem küldték nyugdíjba. Ez az interpelláció azt állította, hogy amióta felmerült a germán gazdasági terv, Anglia és Olaszország rideg állást foglalnak el Francia­országgal szemben. Két képviselő, De Monsie és Bergery, Orosz­ország és Franciaország politikai viszonyát fog­ják interpelláció tárgyává tenni. Az interpellá­ciók elhangzása után Briand ismét kifejti kül­politikai álláspontját a páneurópai kérdésben és ezt a beszédet nemcsak Párizsban várják a legnagyobb érdekfeszültséggel, de Európa minden nagyobb fővárosában, mert állítólag Briand teljesen átdolgozott és a helyzetnek megfelelő tervvel fog majd előállani. Briand győzelme az eddigi jelek szerint való­színűsíthető és győzelme esetén Briand e tervét a Népszövetség előtt is fel fogja tárni. Ugyanakkor a parlamenti körök lázasan ké­szülnek az elnökválasztásra. Amennyiben Briand győztesen kerül ki a május 13-iki elnök- választáson, külügyminiszteri állásáról csak a genfi tanácskozások után mond le, mert nem akarja veszélyeztetni páneurópai tervét azáltal, hogy nem ő személyesen fogja majd megvédel­mezni. ttESNYBLT a MEGNYKLT „Libró“ kölcsönbönyofár Unió utca 6 szám. {Udvar&an) Önmagának életjáradékot, leányának hozományt, fiának tokét gyűjtsön és biztosítson csekély havidij ellenében a magyar egyházak biztosító- társulatánál. a ..MINERVA“ BIZTOSÍTÓ , RÉSZVÉNY­TÁRSASÁGNÁL, Kolozsvár, Calea Reg. Ferdinand (Ferencz József ut) 37. Telefon 12—57.

Next

/
Thumbnails
Contents