Keleti Ujság, 1931. május (14. évfolyam, 97-120. szám)

1931-05-10 / 104. szám

4 XIV. ÉVF. m. SZ'ÂM, „ MINDIG A KISEBBSÉGEKNEK VAN IGAZUK!“ - ezt mondta Anghelescunak Mihali Tivadar, akii most a legnagyobb tornán érdem­renddel tüntettek ki (Kolozsvár, május 8.) Károly király dr. Mi- hali Tivadart, Kolozsvár polgármesterét a na­pokban tüntette ki Ferdinand király piagy ér­demrendjével. Ezt a kitüntetést Romániában összesen négy ember kapta meg, legelső helyen Mihali polgármester, második helyen Miron Christen, pátriárka, harmadik helyen Suciu me- tropolita, negyedik helyen pedig Titulescu volt miniszterelnök. Meglátogattuk Mihali polgármestert és megkértük arra, beszélje el a kitüntetés körül­ményeit a Keleti Újság olvasóinak. A kedves,' joviális öreg ur hellyel kinál meg és első dolga megmutatni a legnagyobb román érdemrendet. Ferdinand király végrendeletében meghagy­ta, hogy utódja milyen szempontok szerint ado­mányozza az uj rendet, sőt vázlatszeriüeg azt is leírta, milyen legyen a kitüntetés. Erzsébet ki­rálynő, Ferdinand király leánya kapta meg a hagyatéki iratai között az elhunyt király végső hagyakozását és ennek alapján a volt görög ki­rály felesége tervezte és rajzolta meg az érdem­rendet, amelynek kivitele valóban művészi. Mihali Tivadar meghatotta« nézi az érdem­rendet. Csendesen beszélni kezd s szemeiben könnyek csillannak meg. — Nehány nappal ezelőtt voltam Bukarest­ben és a király adjutánsához fordultam: Mikor jelenhetek meg kihallgatáson, hogy megköszön­jem a magas kitünetést? Az adjutáns telefonon kérdezte meg az uralkodót, aki azt válaszolta: „Most. Mihali jöjjön azonnal hozzám.“ — A királyi meghívás zavarba hozott. Egy­szerű uecai ruhában utaztam Bukarestbe, mert azt hittem, hogy későbbi időre tűzi ki a király az audienciát. De a királyi parancs előtt meg kel­lett hajolnom- Uccai ruhában jelentem meg a kihallgatáson. A király nagyon kedves volt. „Azért hivattam most, — mondotta — mert uta­zom Temesvárra és személyesen akartam átad­ni az érdemrendet. Istenben boldogult Ferdi­nand király hagyományaihoz híven azért tüntetem ki Önt először, mert min­dig a megértés és a béke embere volt és hive a nemzeti kormánynak. — A király szavai után éreztem, — mondot­ta meggyőződéssel a hangjában Mihali Tivadar — hogy jót cselekedtem, amikor egész életemen át a népek közötti megértést és a békét hirdet­tem. Tudja mindenki rólam, hogy már a ma­gyar időkben az összekötő, közvetítő politikus szerepét töltöttem be Románia és Magyarország között. Azóta is a kisebbségekkel szemben min­dig megértést tanúsítottam, mert évtizedeken keresztül magam is kisebb­ségi sorsban harcoltam, s hosszú életta­pasztalataim diktálják nekem a békés egyiittmunkálkodás és megértés szelle­mét. Itt egy kissé megáll a beszédben, elgondol­kozik, majd igy folytatja: — Anghelescu közoktatásügyi minisztersé­ge alatt történt, hogy a kisebbségi iskolák ügyében interveniáltam nála. Anghelescu ide­gesen szólt reám: „Mit akar megint tőlem? Ma­ga mindig a kisebbségek védelmében jár el.“ Nyugodtan, csak annyit válaszoltam: „Magam is évtizedekig kisebbségi sorban harcoltam és meggyőződtem arról, hogy mindig a ki­sebbségeknek van igazuk. —Anghelescu elmosolyodott és teljesítette a kérésemet. A megboldogult I Károly királyra került a beszéd sora. — A magyar impérium idején huszonkét ízben voltam Károly királynál kihallgatáson. Tisza Istvánnál is nagyon sokszor fordultam meg. Nem csinálok titkot belőle, Tisza Istvánt nagyrabecsíiltem és ő is szeretett engem. Ter­mészetesen ő is tudott közvetítő szerepemről és bukaresti útjaimról. Ezután a nemzeti egység kormányára ke­rült a szó. Mihalinak itt is akadt érdekes mon­danivalója. — Éppen most mondtam el fiatal királyunk­nak, Hogy annakidején Ferdinand király engem bízott meg a nemzeti egység kormányának a létrehozásával. Sajnos, nem sikerült. Szomo­rúan jelentettem Ferdinand királynak a kudar­cot és a királyi ebéd alkalmával tréfás meg­jegyzést kockáztattam meg: „Felséges uram, van egy propozieióm. Ez legyen az utolsó kísér­let.. Hívja meg ebédre az összes pártvezéreket. Dusán teritett asztal mellett sok-sok üveg pezs­gőt bontsanak ki. Mikor aztán a hangulat emel­kedett, akkor a felséges ur távozzék és a párt­vezérekre zárja rá az ajtót. Addig ne engedje ki őket, amig nem békülnek ki...“ Végül arra kértem meg az öreg politikust, beszéljen valamit életpályájáról. — Kolozsváron végeztem egyetemi tanulmú­(Kolozsvár, május 8.) Egy bírósági tárgya­lás alkalmával újból folszinre került a Savu- tigy, amely már-már feledésbe kezd merülni, pedig annakidején, mikor az ügy kipattant és Savu Józsefet, az ismert kolozsvári társasági embert, aki majdnem mindenkivel jóban volt, letartóztatták, mindenki csak erről beszélt a városban és sokáig tárgyalták az elegáns em­ber esetét a vízmüvek négymilliójával, amely négymillió semmiképpen sem akart megkerülni. Tekintve, hogy eltűnésének ideje éppen a Savu- rezsimmel esett össze, könnyű volt a következ­tetés, hogy mindon bizonnyal Savu volt az, aki­nek tudnia kell róla. Savu ur aztán fogházba került, ahol hosszabb ideig tartózkodott, de ter­mészetesen nem saját jóakaratából. A törvényszék előtt bizonyos okmányokkal próbálta bizonyítani ártatlanságát, ez azonban igen csekély mértékben sikerült neki, úgy hogy bizony kél évi börtönbüntetésre Ítélték. Savu ártatlansága tudatában a táblához felebbezett, amely azonban nem tárgyalta érdemben az ügyet, mivel egy formai hibát fedezett fel a törvényszék ítéletén s emiatt meg kellett sem­misítenie. Az ügyet visszaküldték a törvény­székre, újabb Ítélethozatalra, s itt élőiről leper­gett megint az egész eset, megismétlődött az el­ső tárgyalás. Megismétlődött teljes pontosság­gal, mert ez alkalommal is két évet kapott Sa­vu József a négymillióért, tehát a törvényszék számítása szerint kétmillió megért egy évet. Ez tehát már a harmadik tárgyalása volt az esetnek s eddig még Savunak, habár rendszere­sen és kitartóan bizonyítgatta ártatlanságát, sőt saját ügyiratgyüjteményét is bemutatta, melyből azután valóban meg is lehetett volna RAB (ARBE) SZIGET DALMÁCIA Palace Hotel PRAHA •• Hotal BRISTOL 3S» Teljes penzió (az összes illetményekkel és kiszolgá­lással együtt) a szobák fekvése szerint Lei 250-től 390-ig. — Kérjenek ill. prospektusokat. nyaimat. Mint pénzügyi dijnok kezdtem a pá­lyámat. Később kineveztek gyakornokká. Egy hónapra harminc pengőt kaptam, utólag. Mi­dőn gyakornokká neveztek ki, ugyancsak har­minc pengő volt a fizetésem, viszont ezt előre fizették ki. A kinevezésemkor egyszerre kaptam kézhez hatvan pengőt. Nábobnak éreztem ína­gam. Sürgönyöztem édesanyámnak, hogy jöjjön be Kolozsvárra. Ezzel fogadtam: „Édesanyám, — nagyon gazdag vagyok. Hatvan pengőm van. Megveszem, amit szive, lelke kivan!“ Bemen­tünk egy főtéri üzletbe és édesanyám egy há­romágú gyertyatartó mellett döntött. Ti* pen­gő volt az ára. Ez a háromágú gyertyatartó ott van ma is szülőfalum templomában, szimbólum­ként. A szeretet, béke és vallásosság szimbólu­maként. Mint politikus és mint Kolozsvár pol­gármestere mindig ehhez a hármas szimbólum­hoz alkalmazkodtam... saját iratait. Pénteken a II. számú törvényszéki ítélet került megfelebbezve a tábla elé s most már formahibátlanul. A tárgyaláson megjelent a jelenleg szabadlábon levő Savu, igen elegán­san, jó testi kondícióban s hóna alatt az elma­radhatatlan iratcsomóval, melyet a tábla elé is magával hozott. A tárgyalásra újabb tanukat nem kért sem a vád, sem a védelem s igy tekintve, hogy az összes szükséges felek, a vádlott és védője, úr. Fabius jelen voltak, meg lehetett volna tartani az ügy sorrendben negyedik főtárgyalását. Dr. Fabius azonban azzal az indokolással, hogy ép­pen nemrég tért haza egy hosszabb útról és igy kifáradva igen nehezére esne a nehéz tárgyalá­son résztvennie, kérte az elhalasztást. A bíró­ság tekintetbe vette indokait s május 19-ére ha­lasztotta a tárgyalást. TíwEu” grandiózus, örökértékü müve: a VILÁGTÖRTÉNET alapvonalai. — Propaganda kiadás. 800 oldal, 300 képpel, 18 lh X 27 Va nagyságban í£©© les SÄ2400 & Vidékre utánvéttel frankó küldi: Lemagre, Kolozsvár állapítani büntetlenségét. Nem sikerült az el­lenbizonyítás. Ugyanis nem vették tekintetbe Az „ANKE általános fámára Biztosító Társaság Bucureşti, Cal. Victoriei No. 1* — Alapítva 1920 évhrm. ­Teljesen befizetett alaptőke: 5,000.000 Lei. Összes aktívák az 1929 évi mérleg szerint: 148,437.287 Lei. T. biztositotlaiaak tudomására hozza, hogy az 1931. évi május hó 1-én az ANKER Általános Román Biztosító Társaság Bukarest, Calea Victoriei No. 1., az Ipar és Kereskedelemügyi minisztérium kiküldöt­teinek és a Társaság biztositottainak jelenlétében sorsolás utján amortizálta a következő népblztositási kötvényeket, amelyeket a feleknek készpénzben azonnal ki is fizetett. — i Pol. No. 74390 Annie Marcus Bucureşti, Bul Basarab No 98. . . . . . . . Lei 50.000 Pol No, 52755 Maria 1 Lădaru Craiova, Str. Pastor No. 8 ........Lei 20.000 Pci. No. 58157 Dorothea Schäfler Cernăuţi, Sir. Ion Grămadă No. 12. . ■ . Lei 20.000 összesen-------Lei 90.000 Az eddig kisorsolt amortizált kötvények------Lei 6.900.000 összesen------Lei 6,990.000 A népbiztositásra felvilágosítást ad az Intézet Cluji-Koiozsvári Vezérügynöksége Cluj- Kolózsvár, Sír. Universităţii No 3, Telefon 4—52, valamint az ország minden 'részében, lévő intézetünk képviselői. A vízvezetéki igazgatóság eltűnt négymilliója Már negyedszer v kerül főtárgyalásra a volt vízvezetéki igazgató pere

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents