Keleti Ujság, 1931. május (14. évfolyam, 97-120. szám)

1931-05-09 / 103. szám

XIV. ÉVF, 193. SEIM. 1 Nem hiúsult meg a román—magyar kamara terve Ünnepélyei keretek között, előkelő magyar államférfiak jelenlétében történt meg az első lépés Bukarestben a bukaresti és budapesti rolniin—magyar kamara felállítására (Kolozsvár, május 7.) A román-magyar ka­marák felállításával kapcsolatosan úgy a ro­mániai, valamint a magyarországi sajtóban olyan tudósítások jelentek meg, melyek részben tendenciózusak voltak, részben pedig a rossz értesültség bélyegét viselték magukon. Legutóbb egy erdélyi lap arról irt, hogy a román-magyar kamarák felállításának az ügye személyi kér­déseken felborult. A múltban nem szívesen fog­lalkoztunk ezzel a kérdéssel, mert a megindított tárgyalások még bizonytalan mederben folytak és nem akartuk, hogy a még mindig kényes po­litikai atmoszférában ártsunk a két ország kö­zött kiépítendő gazdasági kapcsolatoknak. Ez­úttal azonban befejezett tényekről számolha­tunk be, amelyek a bukaresti és a budapesti ro­mán-magyar, illetve magyar-román kamarák felállításának semmiféle körülmények között nem árthatnak. Jelenthetjük olvasóinknak, hogy április 29-én, Bukarestben C. Cicetínu szövetségi elnök vezetése alatt, dr. Gráz Gusztáv ny. külügyminiszter, dr. Hege­dűs Loránd ny. pénzügyminiszter és dr. Chorin Ferenc és dr. Fuchs Nándor rész­vételével a román-magyar kamaráknak úgy Bukarestben, mint Budapesten még május, vagy junius hónapokban váló fel­állítását határozatüag kimondották- Mindjárt hozzátehetjük, hogy a román-ma-, magyar kamarák alapszabálytervezetének az el készítésénél az április 29-i ülés kimondotta azt is, hogy dr. Biró József, marosvásárhelyi ipar­kamarai főtitkár által készített alapszabályter­vezetet kell alapul venni. A megalakulás ki­mondását természetesen hosszan tartó puhato­lózások, tanácskozások előzték meg. Tény az is, hogy több oldalról a közgazdasági szempontból nagyfontosságu intézmény felállítását el akar­ták gáncsolni, de román részről Manoilescu mi­niszter nagyszerű közgazdasági érzéke, tapinta­tos felépése és körültekintése, amelyet Buda­pesten a legmagasabb közgazdasági körökben méltányoltak, az akadályokat elhárította. A két ország legfontosabb gazdasági ténye­zői felismerték, hogy a mezőgazdasági államok­nak egyformán nehéz és folyton sulyosodó hely­zete csak a gazdasági kapcsolatok kiépítésével enyhíthető. Habár Románia és Magyarország között a politikai atmoszféra még mindig meg­lehetősen feszült, mégis a két ország eminens gazdasági érdeke, hogy a gazdasági kapcsola­tok kiépüljenek. Erre a legfontosabb kezdő lé­pés a román-magyar kamarák felállítása. Ér­dekes, hogy éppen Manoilescu miniszter mon­dotta ki először azt, hogy a romániai magyar kisebbség jelenléte ennél a közös munkánál nem lehet aka­dály, sőt annak fontos tényezője kell, hogy legyen, mert a kamarák felállítása a két ország gazda­sági együttműködésének a célját minden rej­tett és mellékgondolat nélkül magában hordja. Nem éppen véletlen, hogy Csik, Udvarhely. Háromszék és Marosvármegyék területére vo­natkozó marosvásárhelyi kereskedelmi és ipar­kamara vezetőségének jutott először az eszébe, hogy a kamarák felállításával a gazdasági kö­zeledés kezdeményezését a kezébe vegye. Az akció tulajdonképpen a két ország kö zött az 1930. évi budapesti jubeliumi mintává sár alkalmával kezdődött. A mintavásáron való részvétel a legteljesebb siker jegyében zajlott le. A román kamarák kezdeményező lépése a magyar rendezőség részéről szintén méltó és a román delegáció által is elismert kifogástalan és udvarias fogadtatásra talált. Budapest gaz­dasági köreiben Manoilescu Mihálynak, a román Kamarák Uniója akkori elnökének, „Agrárál­lamok tragédiája“ cimü előadása élénk tetszést aratott. A nagyszámú és előkelő hallgatóság, melynek sorában a magyar kormány részéről dr. Kállay Miklós államtitkár is helyet foglalt, nagy figyelemmel hallgatta végig az előadást és Kállay államtitkár vetette fel először azt az ideát, hogy a két ország közös vonatkozású gazda­sági érdekének intenzivebb kapcsolatai érdekében egy román-magyar kereske­delmi és iparkamarát létesítsenek. A román-magyar gazdasági közeledés első lépésének sikere abban is mutatkozott, hogy a nemzetközi közvélemény a nagyobb és kisebb gazdasági konferenciákon Romániát és Magyar- országot a többi mezőgazdasági országgal, te­hát Jugoszláviával, Lengyelországgal és Bulgá­riával egymás mellett láthatták. A marosvásárhelyi kamara kezdeményező lépését az országos szövetség mindenben helye­selte <js maga az akkori kereskedelemügyi mi­niszter 1930. december 22-én a maros vásár helyi kamara főtitkárát felhívta, hogy a román-ma­gyar együttműködés konkretizálása, illetve román-magyar kamara létesítésének előkészíté­se érdekében vegye fel a magyarországi érde­kelt körökkel az érintkezést Ezután nemsokára Osiceanu mérnöknek, a kamarák szövetsége elnökének és dr. Grátz Gusztáv, volt magyar külügyminiszternek a vezetésével megalakították a romániai, illetve a ma­gyarországi román-magyar kamarát elő­készítő bizottságot. A kamarák ügye azután rohamos tempóban ha­ladt előre s már folyó év április 29-én Bukarestbe\n a ka­marák szövetségének a helyiségében el is határozták a román-magyar kamará­nak úgy Bukarestben, mint Budapesten minél előbb való felállítását. A román-magyar kamarának az a célja, hogy a két ország kereskedelme, ipara és mező- gazdasága terén mindennemű gazdasági össze­köttetést meg lehessen teremteni, fen tartani és előmozdítani. A kamara mindennemű kedeske- delem, vám és egyéb gazdasági és pénzügyi szerződések előkészitő munkálataiban közre fog működni. Ilyen és más természetű ügyekben a két kormánynak véleményt ad. Közreműködik a két ország közti jó közlekedés előkészítésében, békét teremt a cégek közti vitás ügyekben, ki­állításokat rendez, mintavásárokat készit elő, stb. Tagadhatatlan, hogy a román-magyar ka­marák még egyelőre bizonyos fokig akadémikus hatáskörrel fognak dolgozni, de megvan a re­mény arra, hogy nemsokára gyakorlati jelen­tőséget is fognak majd kapui. Amint értesülünk, a kamara elnökéül Bibescu herceget, aki nemrégen repülő- katasztrófán esett át, fogják felkérni. Azok a hiradások, amelyek a román-ma­gyar kereskedelmi kamarák felállításának a meghiúsulásával kapcsolatosan nyilvánosságra kerültek, tendenciózusak és nem felelnek meg a valóságnak. Véres merénylet egy ügyvéd ellen a foglalás miatt Bánsági tudósítónk jelentése: Megdöbbentő véres jelenet színhelye volt a napokban a bán­sági Panyova község, ahol hitelezői végrehaj­tást vezettek Fagom István panyovai gazda el­len. A rékási járásbirósági végrehajtó kísére­tében megjelent Fagomék házánál a hitelezők képviseletében dr. László Jenő ügyvéd, aki a gazdasági udvaron kezdte meg a foglalást. Amikor az ügyvéd a sertésól felé közeledett, hogy az ott levő bízókat lefoglalja, Fagoumé fejszét ragadott és az ügyvédre rontott. A két­ségbeesett asszony hatalmas csapást mért az ügyvéd fejére, akinek balarcán a fejszecsapás veszedelmes sebet vágott. A véres incidens kö­vetkeztében a foglalást felfüggesztették, Fa- gomnét pedig letartóztatták. A berlini pénzeslevélhordó gyilkosa Svájcba szökött (Berlin, május 7.) Schwan Gusztáv pénzes­levélhordó gyilkosa, a nyomozás legújabb meg­állapítása szerint, Dél-Svájcban „üdül“. Rheins Ernő harmincegyéves kömüvesle- gény, aki május elsején lakására csalta a pénzes­levél hordót, leütötte és tizezer márkát rabolt tőle, a gyilkosság után két húgával együtt nyomta­lanul eltűnt és a rendőrség most a véletlen se­gítségével megállapította, hogy május 4-én Lu- ganóban tartózkodott. A kőmüveslegény és két buga május 4-iki dátummal levelet Írtak any­juknak Luganóból, a levélre azonban nem írtak pontos címet, úgy, hogy a posta a rendőrség be­jelentő hivatalába küldte, hogy nyomozzák ki a lelyes címet. A bejelentő hivatalban természe­tesen rögtön figyelmessé lettek a névre és ha­marosan megállapították, hogy a levelet a körö­zött gyilkos irta. Miután a levél alapján úgy látszik, hogy a kőmüveslegény anyjának is része volt a gyilkos megszökteíésében, a berlini rendőrség szerdán délután őrizetbe vette az asszonyt. A svájci rendőrségnek rádiótávirat ment és a környező államok rendőrségét is megkérték, hogy nyomozzák ki és tartóztassák le a három testvért. Rheins Ernő hangulatára jellemző, hogy a levélben ilyesmiket irt négy nappal a borzalmas rablógyilkosság után: „Mindnyájan jói vagyunk. Nagyszerű olasz társasággal akad­Valutapiac 1931. május 7. SüiOZSYÚ Zürich : Bukarest Budapest Bécs 1 ! Prága í Löiídjí nyitás zárlat utó Zürich _ _ — 80895 3210 11045 13691 65040 25251 3273 Newyork 5191250 519 — 41985 16790 57320 71050 3376 48645 16850 l.oncion 252525 2525 — 2942-1 81630 278875 3457 1642450 •— 81875 Pária 2í 2925 202925 — 16111 653 224075 277750 13196 12444 665 Milánó 2718 271750 — 21985 881 3001 3721 17680 9291 386 Prága 153750 153775 — 12437 493 1698 210487 16414 501 Budapest 9Q53H0 305350 — 7320 2934 12390 588675 2789 2955 Belgrad 91340 91350 — 293 1009 123037 5942 — 301 Bukarest 309 3 9 — 2193 — 31125 42312 2010 817 — Becs 7305 7303 _. 59365 2368 8065 475 3456 2380 Berlin 12.65 4005 13655 16925 60405 20423 4022 Száz lej árfolyama: Zürichben 309 Londonban 817 Budapesten 341V«

Next

/
Thumbnails
Contents