Keleti Ujság, 1931. május (14. évfolyam, 97-120. szám)
1931-05-09 / 103. szám
XIV. ÉVF, 193. SEIM. 1 Nem hiúsult meg a román—magyar kamara terve Ünnepélyei keretek között, előkelő magyar államférfiak jelenlétében történt meg az első lépés Bukarestben a bukaresti és budapesti rolniin—magyar kamara felállítására (Kolozsvár, május 7.) A román-magyar kamarák felállításával kapcsolatosan úgy a romániai, valamint a magyarországi sajtóban olyan tudósítások jelentek meg, melyek részben tendenciózusak voltak, részben pedig a rossz értesültség bélyegét viselték magukon. Legutóbb egy erdélyi lap arról irt, hogy a román-magyar kamarák felállításának az ügye személyi kérdéseken felborult. A múltban nem szívesen foglalkoztunk ezzel a kérdéssel, mert a megindított tárgyalások még bizonytalan mederben folytak és nem akartuk, hogy a még mindig kényes politikai atmoszférában ártsunk a két ország között kiépítendő gazdasági kapcsolatoknak. Ezúttal azonban befejezett tényekről számolhatunk be, amelyek a bukaresti és a budapesti román-magyar, illetve magyar-román kamarák felállításának semmiféle körülmények között nem árthatnak. Jelenthetjük olvasóinknak, hogy április 29-én, Bukarestben C. Cicetínu szövetségi elnök vezetése alatt, dr. Gráz Gusztáv ny. külügyminiszter, dr. Hegedűs Loránd ny. pénzügyminiszter és dr. Chorin Ferenc és dr. Fuchs Nándor részvételével a román-magyar kamaráknak úgy Bukarestben, mint Budapesten még május, vagy junius hónapokban váló felállítását határozatüag kimondották- Mindjárt hozzátehetjük, hogy a román-ma-, magyar kamarák alapszabálytervezetének az el készítésénél az április 29-i ülés kimondotta azt is, hogy dr. Biró József, marosvásárhelyi iparkamarai főtitkár által készített alapszabálytervezetet kell alapul venni. A megalakulás kimondását természetesen hosszan tartó puhatolózások, tanácskozások előzték meg. Tény az is, hogy több oldalról a közgazdasági szempontból nagyfontosságu intézmény felállítását el akarták gáncsolni, de román részről Manoilescu miniszter nagyszerű közgazdasági érzéke, tapintatos felépése és körültekintése, amelyet Budapesten a legmagasabb közgazdasági körökben méltányoltak, az akadályokat elhárította. A két ország legfontosabb gazdasági tényezői felismerték, hogy a mezőgazdasági államoknak egyformán nehéz és folyton sulyosodó helyzete csak a gazdasági kapcsolatok kiépítésével enyhíthető. Habár Románia és Magyarország között a politikai atmoszféra még mindig meglehetősen feszült, mégis a két ország eminens gazdasági érdeke, hogy a gazdasági kapcsolatok kiépüljenek. Erre a legfontosabb kezdő lépés a román-magyar kamarák felállítása. Érdekes, hogy éppen Manoilescu miniszter mondotta ki először azt, hogy a romániai magyar kisebbség jelenléte ennél a közös munkánál nem lehet akadály, sőt annak fontos tényezője kell, hogy legyen, mert a kamarák felállítása a két ország gazdasági együttműködésének a célját minden rejtett és mellékgondolat nélkül magában hordja. Nem éppen véletlen, hogy Csik, Udvarhely. Háromszék és Marosvármegyék területére vonatkozó marosvásárhelyi kereskedelmi és iparkamara vezetőségének jutott először az eszébe, hogy a kamarák felállításával a gazdasági közeledés kezdeményezését a kezébe vegye. Az akció tulajdonképpen a két ország kö zött az 1930. évi budapesti jubeliumi mintává sár alkalmával kezdődött. A mintavásáron való részvétel a legteljesebb siker jegyében zajlott le. A román kamarák kezdeményező lépése a magyar rendezőség részéről szintén méltó és a román delegáció által is elismert kifogástalan és udvarias fogadtatásra talált. Budapest gazdasági köreiben Manoilescu Mihálynak, a román Kamarák Uniója akkori elnökének, „Agrárállamok tragédiája“ cimü előadása élénk tetszést aratott. A nagyszámú és előkelő hallgatóság, melynek sorában a magyar kormány részéről dr. Kállay Miklós államtitkár is helyet foglalt, nagy figyelemmel hallgatta végig az előadást és Kállay államtitkár vetette fel először azt az ideát, hogy a két ország közös vonatkozású gazdasági érdekének intenzivebb kapcsolatai érdekében egy román-magyar kereskedelmi és iparkamarát létesítsenek. A román-magyar gazdasági közeledés első lépésének sikere abban is mutatkozott, hogy a nemzetközi közvélemény a nagyobb és kisebb gazdasági konferenciákon Romániát és Magyar- országot a többi mezőgazdasági országgal, tehát Jugoszláviával, Lengyelországgal és Bulgáriával egymás mellett láthatták. A marosvásárhelyi kamara kezdeményező lépését az országos szövetség mindenben helyeselte <js maga az akkori kereskedelemügyi miniszter 1930. december 22-én a maros vásár helyi kamara főtitkárát felhívta, hogy a román-magyar együttműködés konkretizálása, illetve román-magyar kamara létesítésének előkészítése érdekében vegye fel a magyarországi érdekelt körökkel az érintkezést Ezután nemsokára Osiceanu mérnöknek, a kamarák szövetsége elnökének és dr. Grátz Gusztáv, volt magyar külügyminiszternek a vezetésével megalakították a romániai, illetve a magyarországi román-magyar kamarát előkészítő bizottságot. A kamarák ügye azután rohamos tempóban haladt előre s már folyó év április 29-én Bukarestbe\n a kamarák szövetségének a helyiségében el is határozták a román-magyar kamarának úgy Bukarestben, mint Budapesten minél előbb való felállítását. A román-magyar kamarának az a célja, hogy a két ország kereskedelme, ipara és mező- gazdasága terén mindennemű gazdasági összeköttetést meg lehessen teremteni, fen tartani és előmozdítani. A kamara mindennemű kedeske- delem, vám és egyéb gazdasági és pénzügyi szerződések előkészitő munkálataiban közre fog működni. Ilyen és más természetű ügyekben a két kormánynak véleményt ad. Közreműködik a két ország közti jó közlekedés előkészítésében, békét teremt a cégek közti vitás ügyekben, kiállításokat rendez, mintavásárokat készit elő, stb. Tagadhatatlan, hogy a román-magyar kamarák még egyelőre bizonyos fokig akadémikus hatáskörrel fognak dolgozni, de megvan a remény arra, hogy nemsokára gyakorlati jelentőséget is fognak majd kapui. Amint értesülünk, a kamara elnökéül Bibescu herceget, aki nemrégen repülő- katasztrófán esett át, fogják felkérni. Azok a hiradások, amelyek a román-magyar kereskedelmi kamarák felállításának a meghiúsulásával kapcsolatosan nyilvánosságra kerültek, tendenciózusak és nem felelnek meg a valóságnak. Véres merénylet egy ügyvéd ellen a foglalás miatt Bánsági tudósítónk jelentése: Megdöbbentő véres jelenet színhelye volt a napokban a bánsági Panyova község, ahol hitelezői végrehajtást vezettek Fagom István panyovai gazda ellen. A rékási járásbirósági végrehajtó kíséretében megjelent Fagomék házánál a hitelezők képviseletében dr. László Jenő ügyvéd, aki a gazdasági udvaron kezdte meg a foglalást. Amikor az ügyvéd a sertésól felé közeledett, hogy az ott levő bízókat lefoglalja, Fagoumé fejszét ragadott és az ügyvédre rontott. A kétségbeesett asszony hatalmas csapást mért az ügyvéd fejére, akinek balarcán a fejszecsapás veszedelmes sebet vágott. A véres incidens következtében a foglalást felfüggesztették, Fa- gomnét pedig letartóztatták. A berlini pénzeslevélhordó gyilkosa Svájcba szökött (Berlin, május 7.) Schwan Gusztáv pénzeslevélhordó gyilkosa, a nyomozás legújabb megállapítása szerint, Dél-Svájcban „üdül“. Rheins Ernő harmincegyéves kömüvesle- gény, aki május elsején lakására csalta a pénzeslevél hordót, leütötte és tizezer márkát rabolt tőle, a gyilkosság után két húgával együtt nyomtalanul eltűnt és a rendőrség most a véletlen segítségével megállapította, hogy május 4-én Lu- ganóban tartózkodott. A kőmüveslegény és két buga május 4-iki dátummal levelet Írtak anyjuknak Luganóból, a levélre azonban nem írtak pontos címet, úgy, hogy a posta a rendőrség bejelentő hivatalába küldte, hogy nyomozzák ki a lelyes címet. A bejelentő hivatalban természetesen rögtön figyelmessé lettek a névre és hamarosan megállapították, hogy a levelet a körözött gyilkos irta. Miután a levél alapján úgy látszik, hogy a kőmüveslegény anyjának is része volt a gyilkos megszökteíésében, a berlini rendőrség szerdán délután őrizetbe vette az asszonyt. A svájci rendőrségnek rádiótávirat ment és a környező államok rendőrségét is megkérték, hogy nyomozzák ki és tartóztassák le a három testvért. Rheins Ernő hangulatára jellemző, hogy a levélben ilyesmiket irt négy nappal a borzalmas rablógyilkosság után: „Mindnyájan jói vagyunk. Nagyszerű olasz társasággal akadValutapiac 1931. május 7. SüiOZSYÚ Zürich : Bukarest Budapest Bécs 1 ! Prága í Löiídjí nyitás zárlat utó Zürich _ _ — 80895 3210 11045 13691 65040 25251 3273 Newyork 5191250 519 — 41985 16790 57320 71050 3376 48645 16850 l.oncion 252525 2525 — 2942-1 81630 278875 3457 1642450 •— 81875 Pária 2í 2925 202925 — 16111 653 224075 277750 13196 12444 665 Milánó 2718 271750 — 21985 881 3001 3721 17680 9291 386 Prága 153750 153775 — 12437 493 1698 210487 16414 501 Budapest 9Q53H0 305350 — 7320 2934 12390 588675 2789 2955 Belgrad 91340 91350 — 293 1009 123037 5942 — 301 Bukarest 309 3 9 — 2193 — 31125 42312 2010 817 — Becs 7305 7303 _. 59365 2368 8065 475 3456 2380 Berlin 12.65 4005 13655 16925 60405 20423 4022 Száz lej árfolyama: Zürichben 309 Londonban 817 Budapesten 341V«