Keleti Ujság, 1931. május (14. évfolyam, 97-120. szám)

1931-05-08 / 102. szám

XIV. ÉVF. 102. SZÁM. MQßumssfcsaßf A Jorga-kormány mindazokat meg­fosztotta a szavazás jogától, akiket 1930 után vettek fel a választói névjegyzékbe A szavazó igazolványok szétosztását a jövő héten megkezdik Az idén is a bíróságok állítják ki a szavazójegyeket (Kolozsvár, május 6.) A politikai események zajlásában észre sem vesszük és máris benne vagyunk a választási előmunkálatokban. Ko­lozsváron már meg is kezdődtek a választási előcsatározások s a törvényszék elnökénél mai napig öt párt benyújtotta a jelölőlistát. A listák ugyan még kitöltetlenek, illetve csak a listavezetők neve szerepel azokon, majd ké­sőbb kerülnek fel a többi jelöltek nevei. Gyor­saságban minden pártot megelőzött a régi libe­rális párt, az úgynevezett ducisták, akik már nehány nappal ezelőtt Lapedatu, volt miniszter­rel az élén, benyújtották a választási listát. A jelentkezés sorrendjében második helyen áll a Iorga-párt, vagyis a kormány listája, amelyet a nemzeti egység hangzatos címmel jelöltek meg. Ezen a listán a vezető Sergescu, kolozsvá­ri egyetemi tanár. Utána következik a másik liberális frakció, a gheorghisták. Itt a listave­zető Fabius ügyvéd. Negyedik helyen állnak az averescanusok. Listavezetőjük Goga öetavian, volt belügyminiszter. A mai nap folyamán pe dig a nemzeti parasztpárt Hatieganu Eihil, volt miniszterrel a lista élén, szintén benyújtották Választási listájukat. A Keleti Újság munkatársa felkereste An­drei törvényszéki elnököt, aki a válaratöi tör­vény alapján a választással kapcsolatos ügyek­ben irányitó szerepet tölt be. A választói igazol­ványokra, illetve azoknak a kibocsátására és szétosztására vonatkozólag kérdést intéztünk hozzá. A nyilatkozatból két rendkívül érdekes momentumot emelünk ki. A Iorga-kormány ni az uj közigazgatási törvényben le- .•kt etett elvek, hanem, a választói tör­vény alapján ejti meg a választást. Ugyanis a közigazgatási törvény értelmé­ben a választói igazolványokat a községi elöl­járóságok, illetve városi tanácsok állítják ki és osztják szét. A Iorga-kormány azonban ennek a törvénynek az intézkedéseit nem vette figye­lembe és a szavazói igazolványok kiállításával és szétosztásával továbbra is a bíróságokat bízta meg. Egy másik érdekes és egyben megdöbbentő kijelentés, hogy a mostani választásoknál nem szavaz­hatnak azok, akiket 1931. év folyamán vettek fel a választói névjegyzékekbe, mert az időközben benyújtott felebbezé- sek részben nem nyertek elintézést, rész­ben pedig a törvényes határidő nem járt le. A választások előkészítésével kapcsolatban különben Andrei törvényszéki elnök á követke­zőket mondotta: — A magam részéről minden intézkedési' megtettem, hogy a választói igazolványokat el­készítsék. Csak Kolozsmegyében körülbelül nyolcvanötezer választói iga­zolványt kell kiállítani, ami olyan hor­Ha bútort altar vásárolni, ne sajnálja az utat Marosvásárhely- Brassó-, Szebenbe, és tekintse meg SZEKELY&RETI 5EŢ NAGY ÁRLESZÁLLÍTÁS! KEDVEZŐ FIZETÉSI FELTÉTELEK í ribilis munka,, hogy a bíróság csak a legnagyobb erőfeszítéssel tudja elvégezni. — Már intézkedtem aziránt, hogy a válasz­táshoz szükséges nyomtatványokat előállítsák, néhány napon belül a nyomtatványok elkészül­nek és a szavazati igazolványok szétosztása ai kolozsvári járásbíróságnál már a jövő héten meg fog kezdődni. — A szétosztás úgy fog történni, mint a legutóbbi választásoknál. A. B. C. sorrendben lesznek felosztva a szavazók és egy-egy biró ve­zetése alatt öt-bat irodában fogják szétosztani az igazolványokat. — Már most figyelmeztetem a szavazó pol­gárokat, hogy az igazolványok kiváltásánál csak azok jelentkezzenek, akiket 1930. év végéig felvettek a választói névjegyzékbe. Azok pedig, akiket 1931. évben vettek fel, kormányintézke­dés következtében, a mostani választá­sokban nem vehetnek részt, mert a fe- lebbezések határideje még nem járt le és igy választási jogosultságuk még nem érvényes■ — A magam részéről ezúttal is, mint a múltban is történt, a legnagyobb gondossággal és pontossággal fogok eljárni a választói iga­zolványok szétosztásának az irányításánál. Bár­kinek sérelme, vagy panasza lesz, teljes biza­lommal forduljon hozzám, mert én minden jo­gos panaszt el fogok intézni. Ugyanakkor pedig arra kérem a választó polgárokat, hogy a vá­lasztási igazolványok határidejének a megálla­pítása és a lapokban való közzététele után min­denki igyekezzék minél előbb a választói iga­zolványát kiváltani, hogy a mult választások­nál tapasztalt torlódások ne ismétlődjenek meg. Május 15-től közel egy órával előbb fog indulni a kolozsvári állomásról a budapesti gyorsvonat \ kolozsvári menetrendi ankét teljesítette a marosvidéki érdé" kéltségek kívánságát — Hajnali öt óra helyett negyed nyoickor ;ndui Kolozsvár felé a marosvásárhelyi vonat és közvetlen kap" csoiatot kap a nemzetközi gyorsvonathoz (Kolozsvár, május 6.) Fontos menetrendi értekezlet volt ma a. kolozsvári vasúti gazgató- ságnál. Mint ismeretes, május 15-én életbelép az uj vasúti menetrend, amelynek uj intézke­dései sok kritikára adtak alkalmat. Különösen a Marosvölgyében levő városok és községek ér­dekeltségei kifogásolták, hogy az nj menetrend nem vette tekintetbe ennek a környéknek szem­pontjait, sőt egyenesen kifejezetten mellőzte azokat. A legfőbb sérelem az volt, hogy Maros- vásárhelyről Kolozsvár felé hajnali öt órakor indult a vonat, Kolozsvárra reggel 8 óra táj­ban érkezik és az utasok itt aztán meg is re­kedtek, mert egyik fontos vonal felé sem kap­tak csatlakozást. Eredeménytelen intervenciók után Biró József dr., a marosvásárhelyi keres­kedelmi és iparkamara főtitkára, felutazott Bu­karestbe és Ionescu tábornok vezérigazgatót kérte meg a hibás menetrendi intézkedés korri­gálására. A vezérigazgató előzékenyen meg­hallgatta a panaszt és utasította Buradescu ko­lozsvári forgalmi osztályfőnököt, ankét összehí­vására és a sérelem lehető megszüntetésére. Mára hivták össze az ankétot, amelyen Biró dr. főtitkár is megjelent és részletesen előadta a marosvidéki érdekeltségek álláspontját. Végül is sikerült kielégítő megoldást elérnie, ameny- nyiben a beállított uj vonat mellett egy másik vonatot is menetrendbe illesztettek, amely 7 óra 18 p. indul Vásárhelyről, csatlakozást kap a nemzetközi gyorshoz Székelykocsárdon, amely 1 Ara 21 perckor Kolozsvárra érkezik. A nemzetközi gyors tehát május 15-től kezdve nem háromnegyed egykor, hanem már 12 óra­kor indul tovább Nagyvárad és Budapest felé. Ny, ankét eredményét felterjesztik a bukaresti vezérigazgatósághoz s remélhető, hogy Ionescu igazgató hozzá fog járulni az uj marosvásárhe­lyi vonat beállításához, annál is inkább, mert Biró főtitkár javaslatát ő maga is helyénvaló­nak találta. „Éppen szövetségeseink, a szerbek zárják be azokat a román iskolákat, melyeket a „kevéssé türelmes“ magyar közigazgatás meghagyott“ (Bukarest, május 6.) Az Adeverul a kisan- tantkonferenciával kapcsolatban felhívja a fi­gyelmet a jugoszláviai románság súlyos hely­zetére. — Azok között a kérdések között, — írja — amelyek évek sora óta várnak megoldásra s amely megoldásnak halogatása hozzájárul egy nem kívánatos légkör fentartásához, kétségte­lenül a jugoszláviai románok iskolai, egyházi és politikai jogainak kérdése az, amelyről nem szabad megfeledkezni. Ezeket a románokat a törvények, az igazság és méltányosság minden jogától megfosztották. Nem mélyen elszomoritó-e, hogy éppen szövetségeseink, a jugoszlávok, zárják be államukban a románoknak azokat az iskoláit és templomait, ame­lyek felett ezek szabadon rendelkeztek — Torontálbrrn — a kevéssé türelmes magyar közigazgatás alatt, Macedóniában pedig a török közigazgatás alatt. A jugoszlávok ezeket a területeket a na­gyobb és az igazibb szabadság nevében csatol­ták országukhoz. Magakadályozták a románokat a román könyvből való tanulásban és abban, hogy ro­mánul imádkozzanak az Istenhez, éppen ok akik jól tudják, hogy a mi Bánságunkban lakó szerb kisebbség ebben a tekintetben az összes jogokat és szabadságokat élvezi. Egyetlen egy román kormány sem gondolt arra, hogy egyet­len szerb iskolát vagy templomot bezárjon vagy hogy akadályokat gördítsen utjukba és kelle­metlenkedjék nekik­A kérdés nem hagyható függőben a végte­lenségig. Egyrészről lázitó igazságtalanság ez, amelyet x-eparálni kell, másrészről azonban fontos feltétel a köztünk és szövetsége­seink közötti jó kapcsolatok erősítése te­kintetében. Ezeket az igazságokat Ghica uj külügymi­niszterünk komoly figyelmébe ajánljuk, az ő figyelmébe,.ő, akinek mély belátásáról és haza­fias érzelmeiről meg vagyunk győződve, annak idején Románia macedóniai konzulja volt s hosszú, szép diplomáciai pályafutása során al­kalma volt közelről megismerni a Balkán fél­sziget államaiban élő románság helyzetét. Ezeket irja az Adeverul, amelynek leleple- zésszerii közlése egyben önheismerés is. A „ke­véssé türelmes“ magyar rezsim nem bántotta a román iskolákat, az „igazságos“ jugoszlávok azonban igy értelmezik a felszabadítást. Az Adeverul leckéjét azonban olvassák el a mi névvegyelemző, magyar gyermekeket csendőr­rel rekrutáló iskolainspektoraink is.'

Next

/
Thumbnails
Contents