Keleti Ujság, 1931. május (14. évfolyam, 97-120. szám)
1931-05-06 / 100. szám
jur. xrr. sîjm. ■■MM mm TELEGRAMA \|c | o,.... raf a§ence fora. *> \ \ "flSUC ii RESTI /bucureşti but>bnatianu 2246 Stockholm-. 60213 18 -13-29.-15/155 automobilele fopd au succes formidabil la cea mai maré $i §pea cupsâ de iapnâ-ţinută vreodată stop 29 maşini diferite mărci inclusiv 14 ford stop curse de trei categorii ford primul secundul categoria a primul secundul treilea câtegeria b pptmul secundul t-reilea categoria c dama f| §£ fordmotor v.ţ ’l K7 vAtV’*': KfX* n H a Jél és olcsón akar fózni vegye meg az én „Szakácskönyvemet“ irta Dr. Szentpétery Lajesné 300 kipróbált recepttel és igen sok illusztrációval minden háztartásban nélkülözhetetlen. — Fiatal háziasszonyok, gazdaasszonyok és szakácsnők helyes útmutatója ez a könyv a konyhaművészet minden ágában. Tartalmazza a levesek, sültek, főzelékek, tészták, krémek, fagylaltok és minden ételnemüek gazdaságos, kitűnő és könnyű elkészítési médiát. Zöldségfélék, befőttek eltartási és befőzést módját is. — Kapható minden könyvkereskedésben és Tordán a kiadónál: Füssy József k öny vkereskedésé'oen, fűzve lüü Lei. diszkötén- ben 130 Lei D r. Mátyás Ákos rendelőjétátlielyezte Calea Victoriei 34 (volt Kossuth Lajos ucca) alá. Rendel d. u. 2—5. S zígethy fényképészeti műterme, Monostori ut 4, mindennemű fényképeket és nagyításokat készít jutányos áron. Nyilvánosságra hozták Mad- geam és Manoilescu tervét a román tervgazdaságról kényszeríti az előirt minimális tőkével nem rendelkező bankokat. A törvény főbb princípiumai a következők lesznek: a) az alapítási és működési engedélyt egy külön e célra kiküldött bizottság adja, b) minimális részvénytőke, mely arányos lesz a lakosság lélekszámával, c) betétek limitálása, d) a kihelyezések szabályozása a betétek arányában, e) egységes mérlegtipus, f) időszaki ellenőrzés. Ezután foglalkozik a záloghitel intézetek felállításának, illetve átszervezésének kérdésével, majd a szövetkezeti bankokkal. Majd rátér az Ipari Hitelintézetre, melynek működését uj alapokra óhajtja fektetni. Ezzel kapcsolatban egy Kisipari Hitelintézet fléftífíitását jelenti be, melyhez a szükséges tőke 250 millió lejben állapítja meg keretében a községek jelenlegi jogainak fentar- tása mellett. Uj hitelrendszert! A hitelrendszer átszervezését a tervezet a Banca Naţională hitelpolitikájának megváltoztatásával kezdi. A B. N. uj hitelpolitikájának tekintetbe kell vennie az ország mezőgazdasá gi jellegét. Le kell szállítania a hivatalos kamatlábat. Ami pedig a kereskedelmi bankokat illeti, azokról a törvény fog intézkedni, mely megállapítja a működési föltételeket és fnzióra  vasnt és autó konkurenciája A szállítások kérdése egy „nemzeti rendszer“ keretében volna szabályozandó. Ez a rendszer szabályozni fogja a teher, vagy személyautókkal történő szállításokat azzal a céllal, hogy megszüntesse a vasat és az autóközlekedés mai konkurráló viszonyát. Egységes tarifapolitikát vezet be, rendezi a petróleumvezetékek, kikötők és tengeri szállítások kérdését. Az utópités tekintetében minimális programként a bukarest— brassó i országút újjáépítését jelöli meg. Ä measőgazdaság1 íelsegatése A termelés újjászervezése. Az első pont elsősorban a mezőgazdasági és az ipari termelés ujászervezésére vonatkozik. A mezőgazdaság támogatása és irányítása a kö- yetkező főbb intézkedésekben nyilvánulna meg: 1. A földmivelésügyi minisztérium programot dolgoz ki a mezőgazdasági termelés növelésére. 2. Különös védelemben részesülnek azok a parasztgazdaságok, melyek állattenyésztéssel vannak egybekapcsolva. 3. Kedvezményekkel elősegíteni a földnek közös és géperővel történő megművelését. 4. Kedvezményekkel elősegíteni az ipari növények termelését s az állati termékek ipari felhasználását. 5. A program életbeléptetésével megkezdődik az ország kataszteri íolosztása. Az iparra nézve: 1. A belföldi ipar támogatásban részesít, azzal a legfőbb céllal, hogy a belföldi fogyasztást kielégítse. Ha az ipar és a mezőgazdaság között konfliktus áll elő, úgy az állam annak a termelési ágnak a javára dönt, mely az állam szempontjából a nagyobb jövedelmet jelenti. 2. Az ipari politikának legfőbb célja a nemzeti jőve delem növelése. A tőke eredete másodrendű fontossággal bir, ha az adókban és személyzeti fizetésekben konkretizált jövedelem jelentős. Ilyen esetekben a nemzeti munka a nemzeti tőkével szemben előnyöket fog élvezni. 3. Két iparág között levő konfliktus esetében támogatást az élvez, mely a nagyobb nemzeti jövedelmet képviseli. 4. Az ipar jelenlegi szociális terhei nem növelhetők. 5. Végrehajtandó az ipari termelés összpontosítása, racionalizálás, szindi- kálizálás által, vagy bármilyen más formában, mely lehetővé teszi az egyes termelési ágak gyárainak kollaborálását a termelés növelése és olcsóbbá tétele céljából. A kedvezmények megadása egy minimális racionalizálási programhoz lesz kötve. 6. A bánya- és kémiai ipar átszervezése olyan módon történik, hogy háború esetén a nemzetvédelem szolgálatába lehesse;: állítani. 7. A földgáz az ipar szolgálatába állítandó előnyös árak és hosszúlejáratú szerződé sek mellett. 8- A villamositás kérdése egy külön program alapján nyer megoldást koncessziók A mezőgazdasági beruházások fejezete alatt a gabonanemüek minőségének feljavítására szubvenciók formájában 700 millió lejt.' adna az állam. Ez az összeg egy ötéves programnak ké* pezné anyagi alapját, melyből az első évre 218 millió lej esne. A szőlő- és gyümölcsgazdaság támogatása két éve,n keresztül történne 32. ii tetve 25 millió lej szubvencióval. Az állattenyésztés 10 év alatt 626 millió lej szubvenciói kapna az államtól, melyből az első «évre 136 iflillió lej esne. Tenyészállatokra (2 év) 94 mii lió lejt és tudományos mezőgazdasági kisérle- tekre (3 év) 105 millió lejt. Hitelintézetek felállítására: 1. Mezőgazdasági Záloghitelintőzét 1500 millió lej. 2. Román Mezőgazdasági Bank 350!) millió lej. 3. Központi Szövetkezeti Bank 100 millió lej. 4. Mezőgazdasági Hitelintézet 500 millió lej. 5. Ipar, Kis- és Háziipari Hitelintézetek 1000 millió lej. összesen 6.600 millió lej. A vasúti élelmiszerszállítások technikai berendezésének kicserélésére, illetve pótlására (2—5) év alatt: 827 millió lej, melynek első részlete 250 millió lej lenne. A vasút teljes átszervezésére előirányzott összeg: 57.110 millió lej. Ebből uj vonalak építése és a jelenlegiek kijavítása 44.900 millió leji kötne le. Az állami költségvetés konszolidálása a tervezet szerint csak egy nagyszabású pénzügyi reformmal érhető el, mely megszüntetné mindazokat az intézkedéseket, melyek a belföldi termelésre ma ballasztként, nehezednek. A beruházási program finanszírozására a tervezet három formát jelöl meg: 1. Külföldi kölcsönök. 2. K:ücessziók. 3- Költségvetési fölöslegek A küliöidi kölcsönök tekintetében helytelennek tartja az apró-cseprő kölesönökkel való kísérletezést és éppen ezért intézkedik egy hatalmas pénzintézet felállításáról, mely finanszírozná az állami monopóliumokat s egy nagy külföldi kölcsön megkötésénél képes lenne a kellő garanciákkal szolgálni. Ami a koncessziókat illeti, itt elsősorban a szesz, a cukor és petróleum jöhetnek számításba. A gabonaárak esése következtében megbomlott egyensúly helyreállítására úgy a kenyér, mint a belföldi gabona árát egységesen rendezik egy e célra felállítandó gabonaszindikátus segítségével. Szabályozza ezenkívül az ipari cikkek árát és intézkedéseket tartalmaz a kereskedelmi nyereségekre nézve is. A főbb behozatali cikkek tekintetében a kontingentálás rendszerét vezeti be. Tömören összefoglalva igy néz ki a tervezet, mely az uj kormány előtt fekszik. Politikai körökben valószínűnek tartják, hogy a Iorga-kor- mány magáévá fogja tenni e hatalmas gazdasági mü főbb elveit, úgy hogy még ebben az évben megkezdődne a fent vázolt nagy program alkalmazása. A tervezet taglalására visszatérünk.
