Keleti Ujság, 1931. május (14. évfolyam, 97-120. szám)
1931-05-06 / 100. szám
bud*; «n. ífl î AXA POŞTALA FLA* ITTA IN irTMERAR I No. 24356—*27. 1. r • # .3 Cluj-Kolotsvit, 1931 mi jus 6 Sz(3?dh& j ELOi LZ JSTJES BELFÖLDÖN : irre 1200 lej, félévre 60CK lej, negyed évre 300 laţ egy bóra 100 lej. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP, Ccerkcsxtöség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) l Telefon: 6-1», 6-9*. ELŐFIZETÉS MAGYAKOESZAGON : 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedév?» 15 pengő. Ára 5 lej. XIV« évfolyam íOQ-ik szám Egyes szám ára 20 fillér. Isméi beszélünk a paktumokról A lapok kisebbségi blokkról, választási megegyezésről Írnak. Elméleti elképzelés szerint kézenfekvő is volna egy ilyen kisebbségi választási biok, azonban kisebbségi pártok megegyezése fennállhat akkor is, ha nincsen általános és minden megyére közös jelölés. Mert a választójog mai gyakorlati rendszere paktumra kényszeríti azokat a pártokat, amelyeknek nincsen meg a biztos két százalékos szavazatuk az ország összes szavazatainak végösszegéből így ezek mindenáron kénytelenek paktumot kötni, ha van kivel. Viszont a többi pártokra nem előnyös az általános paktum. Például a Magyar Párt közös listára nem köthet általános paktumot, csak esetleg részleges megegyezéseket helyenkénti kölcsönös támogatásra. De kivel! Másik kisebbségi párttal? Tudvalevő dolog, hogy a pré- iniumos rendszernél, ami voltaképpen burkolt plurális választójog a kisebbségiek rovására, a vegyes lakosságú megyékben csak a listavezetők kaphatnak mandátumot. Ha a kisebbségi pártok ilyen megyékben közös listával indulnak, csak abban az" esetben számíthatnak egynél több mandátumra, ha az abszolút többséget megszerezhetik. Ellenkező esetben csak egy mandátumuk lehetséges, tehát az egyik párt javára már eleve le kell mondania a kartelltársnak, vagy társaknak. Poklául Brassó és Kiskiiküllő- megyékben ha a magyarok és németek közös listát állítanak és az abszolút többséget nem érik el a megyei viszonylatban, akkor csak egy-egy jelölt kerülhet be mindkét megyében, összesen pedig kettő. Viszont ha a magyarok is és a németek is önálló listákkal indulnak s a mandá- íumszerzési jogosultságot az országos átlagban elérik, akkor mindkét megyében két-két, összesen négy mandátumot kapnak és egyik párt sem mondott le mandátumról a másiknak a javára. Ugyanez az eset például abban a kérdésben, hogy a Magyar Párt tud-e választási egyezményt kötni a szociáldemokratákkal, vagy valamelyik zsidó alakulattal. A Magyar Párt abban a helyzetben van, hogy a mandátumszerzési joga biztosítottnak látszik, hacsak valami világraszóló, előre nem látható és el nem képzelhető terror, vagy esendőrerőszak el nem lopja az urnák nagy részét. A liberálisok borzalmas urnalopási gálád manővere sem tudott annyi magyar szavazatot ellopni — pedig ezrével lopták a szavazatokat mindenütt — hogy a két százalékot a párt el ne érte volna. A legutolsó választáson például a Magyar Párt önálló listával szerezte meg a mandátumait s a barátságos német párt kénytelen volt a nemzeti parasztpárttal kartelt kötni, mert a kétszázalékot nem látta a maga számára biztosítottnak. A magyar-német kisebbségi csoport ilyen külön utón együtt jóval több mandátumot ért el, mint amennyit úgynevezett kisebbségi választási biokban megszerezhettek volna s a Magyar Pártnak ez biztosította a legkedve zőbb eshetőséget. A hozzá nem értők, a kávéházi piccolo-politikusok és zuglapok akkor mind a Maniu-kormány megváltókénti üdvözlésével voltak eltelve s különböző meséket találtak ki annak az elhitétésére, hogyan maradt ki a nagy Maniu-párti paktumból s kényszerült önálló listára a Magyar Párt. Pedig nem kényszerült, mert nem is akart mást csinálni, mint amit csinált. Pár hétig Írtak pártellenes magyar nyelven megjelenő lapok abszurd meséket arról, hogy Bethlen grófnak nem volt türelme várakozni a Maniu előszobájában, vagy hogy Bethlen gróf túlsókat kért s Maniu pedig igen kevésre becsülte a Magyar Pártot. Voltak akik újságcikkeket irtak arról, hogy a Magyar Párt elnöke igen későn jelentkezett és egyszerűen lekésett a nagy osztozkodásról. Mások pedig pártKároly király váratlanul Orsován Sándor szerb királlyal találkozott és a két uralkodó hosszabb tárgyalást folytatott egymással (Bukarest, május 4 ) Politikai körökben igen nagy meglepetést keltett, hogy Őfelsége Orsován váratlanul találkozott Sándor szerb király- lyal és hosszas tanácskozásokat folytatott vele. Amint ismeretes, Károly király Iorga miniszterelnöknek kíséretében Temesváron tartózkodott és Temesvárról jövet útba ejtette Orsovát. A tanácskozásoknak az a körülmény ad különös jelentőséget, hogy a királytalálkozóval egyidejűleg a bukaresti kisantantkonfereneia is folyik, amely tudvalevőleg fontos külpolitikai orientációk kérdésében van hivatva dönteni. Az orsovai találkozást a budapesti sajtó szélesen kommentálja és annak a felfogásának ad kifejezést, hogy a két uralkodó döntő tanácskozást folytatott abban az irányban, hogy Jugoszlávia és Románia a francia vagy a német orientáció mellett kössék le magukat. Megszakadtak a magyar cseh tárgyalások, (Budapest, május 4.) Az Est értesülése szerint a cseh-magyar tárgyalások nem vezettek a kívánt eredményre. Csehszlovákia nem akar érdemi engedményeket tenni és ugylátszik, ebben az elhatározásában befolyásolja, hogy a németosztrák vámunió, valamint a Briand páneurópai terve még nem nyert nemzetközi tisztázást. ÖlíaÖK A Magyar Pártnak nyílegyenes az útja — A vidéki tagozatoknál megkezdődtek a jelölések — A jövő héten íil össze az elnöki tanács és az I Mandátumvásár indult Bukarestben A választások kiírásával ismét küzdelmi helyzetet teremtettek a magyar lakosság, a magyar polgárság számára. Magyarok életéért, megélhetéséért, a magyar kisebbségi életgyökerek megvódelmezéséért kell síkra szállani és e küzdelmes erőkifejtés sikere érdekében megfontolandó minden ténykedésünk és e siker kivívásának kötelességszerü szempontjaiból kell mérlegelnünk és megítélnünk mindazokat az eseményeket, mozgalmakat, amelyek körülöttünk az elkövetkezendő napokban, hetekben le zajlanak. A kisebbségi sorsnak tizenhárom keserves esztendeje szomorú, de mély tapasztalatokat irt be minden magyar embernek a leikébe és mindenkinek megmutatta, hogy egyetlen biztos erő, amiben megkapaszkodhatunk, az önmagunk ereje. A súlyos gazdasági krízisnek legkínosabb gyötrelmeit a kisebbségiek hordozzák s mi nem várhatunk idegen jóakarók segitőke- f ire, hanem a magunk követeléseit kell acélkeménységgel sorompóba állítani. Harci front e a miénk, amelynek kitaposottak már az ntjai s nem ismeretlenek a fegyverei, de a nehézsé gei sem. Kiállunk az első vonalba, mert elhangzott a vallomástétel felhívása. Ha akadnának még most is megfutamodok, hamis jelszavakkal félrevezettettek, kalandba rohannak, amivel nem az öntudat egységébe ková- csolódott magyarságnak ártanak, hanem önmaguknak. A magyarság megindul a becsületnek az utján s nem fél az apró becstelenségektől. Nem téved tekervényes fondorlatoknak kétes ösvényeire, hanem megy a maga egyenes nyílt utján és megfogja állani a helyét, bárkivel találkozzék szembe. Ha akadna, aki még most is megtagadja lelkének a magyarságát, az már nem érték a mi számunkra, hogy elveszítését fájlalni kellene. Még nem bontakozott ki tisztultan e választásra felvonuló párterőknek a képe, de minden valószínűség szerint a választás lezajlása sem fogja a zavart eltüntetni, inkább csak növelni. Megrajzolta azonban a sors bölcsessége a magyarság számára az egyetlen igaz utat, Készüljünk fel a vallomástételre! Jelölések a Magyar Pártban (Kolozsvár, május 4.) A Magyar Párt or-j szágos vezetőségének és parlamenti csoportja-1 nak elnöke, Bethlen György gróf is hazaérkezett Bukarestből s a párt központi irodájában megtette a szükséges intézkedéseket a választási felkészülődésre. Ez intézkedések közé tartozik az intézőbizottság ülésének az előkészítése. Az intézőbizottság illetékes arra, hogy a magatartásra a döntő szót hivatalosan és alkotmányosan kimondja s a központi intézőbizottság elé terjeszti a párt jelöltjeinek névsorát is. Az ülés a jövő hét folyamán lesz Kolozsváron. (Folytatása a második oldalon.) ütőket akartak összebarátkoztatni Maniuval. A Magyar Párt vezetősége nagyon jól tudta, hogy mit csinál s a magyar polgárság öntudatossága nem volt megszédithetö. A Magyar Párt útja ma is nyílegyenesen áll előttünk s a magyar választóközönség nagyon jól tudja, hogy az egyetlen helyes magatartás az összetartásnak minél impozánsabb erősítése és emelése,
