Keleti Ujság, 1931. május (14. évfolyam, 97-120. szám)
1931-05-29 / 118. szám
xrr. trw. m. szám. Szatmár a terror ellenére is kitart a magyar egység mellett Engedély néffsu! tartotték meg a szatmári nagygyűlést, amely lelkes .nagy»«- manHesxtáciévá s*«ese.t«tt - JakabBy program. beszed® (Szatmár, május.27. A Keleti Újság munkatársától.), Az Országos Magyar Párt Szatmár városi és megyei tagozata pünkösd másodnapján tartotta meg a választásokkal kapcsolatos nagygyűlését az Iparos Otthon ksrthciyiségé- ben. A gyűlést megelőzőleg a városi tagozat elnöki tanácsa délelőtt 10 órakor tanácsülést tartott, melyen dr. Weiss Sándor ügyvezető elnök bejelentette, hogy . tiz napos kísérletezés után sem sikerült a gyűlés megtartására Puskás János vármegyei prefektustól engedélyt szerezni. Hiábavaló volt az engedély megszerzésével megbízott dr. Siidy Tibor minden kísérletezése, később pedig mindkettőjük ismételt próbálkozása, a prefektushoz nem juthattak b#, vagy na pedig bejutottak, pár perces beszélgetés után a prefektus tűnt el, valamilyen kifogással. Az elnöki tanács ezért úgy határozott, hogy törvényes alapra helyezkedve mégis megtartja a gyűlést. Románia alkotmányának 28 paragrafusa ugyanis világosan írja, kegy: „a román állampolgároknak etnikai származásra, nyelvre és vallásra való különbség nélkül joguk van békésen és fegyverek nélkül gytlésezni, előzetes engedély nélkül.“ Az elnöki tanács még több fontos — a választásokkal kapcsolatos — teeknikai kérdés le- tárgyalása után átvonult a pártirodából az Ipa-' ros Ottho« kerthelyiségébe, ahol már fegyelmezett, zárt sorokban, ünneplő ruhában várta Szatmár magyarsága képviselőjelöltjeit. Pár perc múlva megérkezett dr. Jakabffy Elemér listavezető is, Schvaiczer István és B. íbváce Béla kíséretében. Valame»nyi«n a pártvezetőség gél együtt helyet foglaltak az Iparos Otthoni kerthelyiségére nyiló terraszán. Tizenegy óra után néhány perccel dr. Wtnsz Sándor ügyvezető elnök megnyitotta a nagygyűlést. Rövid beszédben vázolta a romániai magyar kisebbség súlyos helyzetét, majd fölkérte dr. Jakabffy Elemért programbeszédének megtartására. Jakabffy Elemér beszéde. Dr. Jakabffy Elemér, a megyei listavezető tartott ezután bészédet. Elmondta, hogy egy ízben Genfben találkozott egy Miletie nevű úrral, aki mÍDt a szófiai Akadémia elnöke mutatkozott be. A macedón kisebbséget képviselte. Ezt az urat én megkérdeztem akkor, amikor ő Szófiából jött. Miletie ur azt felelte, hogy Jugoszláviából nem jöhetett, mert mi történne akkor, ha a kongresszus befejezése után visszatérne Jugoszláviába? Bíróság elé állítanák, meghurcolnák, sőt talán börtönbe is vetnék. Mikor Miletie úrral tisztába jöttem, bejelentettem azonnal a kongresszusnak, hogy ón ezzel az emberrel nem ülök le a zöld asztalhoz, mert azzal nem tanácskozhatunk, aki nem megy haza és ott nem felel meg minden szaváért. Magyar Testvéreim! Ez a mi erőnk! A becsület, a tisztesség, melytől semmi el nem tántoríthat bennünket. Törvényes alapon állva hirdetjük azon elveket, amelyekre a nemzetközi szerződések jogot adnak nekünk. Pár évvel ezelőtt Backer von Bőse asszony, ki Európában egyik legkiválóbb képviselője a kisebbségi ügyeknek, megjelent Erdélyben a kisebbségi helyzet tanulmányozására. Elkalauzoltam a Bánságba, a telepesek közé. Az egyik Amerikát járt magyar 62 éves volt, Hódmezővásárhelyről jött a Bánságba, egész vagyonát elveszítette s ma 23 tagú családjával a legnagyobb nyomorúságban tengeti életét a meghagyott három holdas „birtokán“. Baeker asszony ezt a leírhatatlan nyomort látva, nem tudott idegein uralkodni és sirva fakadt. Elmentünk ezután a Székelyföldre és a szászok közé is s Baeker asszony tapasztalatairól részletesen beszámolt a külföldi sajtóban. A bukaresti román lapokban erre szörnyű cikkek jelentek meg, melyek követelték, hogy állítsák bíróság elé a kisebbségek vezetőit. A bukaresti román lapok támadására egyszerre a német sajtéban agy nyilatkozat látott napvilágot, amelyben Braadseh Rudolf, most kisebbségi államtitkár, nyilatkozott és tiltakozott a gyanúsítások ellen. Enaek az eredménye lett az, hogy Brandsch ma kisebbségi államtitkár, Jakabffy pedig csak listavezető. De most is csak azt tudom mondani, hogy egyetlen értékünk, átvághatatlan védő paizawnk a feltétlen igaz, tiszta becsület, amely előtt az egész világ meghajtja az elismerés zászlaját. Hogy miért nem tányérozott a Magyar Párt soha a kormányoknál mandátumokért, annak egyszerű a magyarázata. Mi nem ismerünk magunk közt Wiaterhoffen és hasonló nevű sváb agitátorokat, kik csak a kedvező alkalmat lesik, hogy kormánypárti listákra kerülhessenek. Vagy ad nekünk a mi magyar népünk mandátumét, amelyet megérdemlünk és bem leszünk akkor a parlamentben, vagy nem ad s akkor semmi keresni valónk sincs ott. Kormányke- gyelemfeel mi nem akarunk a népnek képviselői lenni, mert ezt a mi népünk gyomra nem veszi he. A mi programunk az, hogy értsék meg végre a románok, hegy nem lehat bennünket gyűlölettel kezelni, csak jogaink teljes megadásával. A latin közmondás azt mondja, „erősebb az, aki önmagát győzi le, mint az, aki az elébe meMagnyilt áztál szálloda â ~~——■■■■■■ ■' - 0 Bucureşti NEW-YORK Grivltoi 143 ţi és „MOTEL MARNA“, linseşi! 3. « az északi pályaudvar mellett- Egy ágyas szó- S bák 100—Í20 Lei, két ágyas szobák 140—lüí) « Lei, bezárólag az összes illetékekkel. Modern ţi berendezés; gőzíütés, meleg és hideg viz az & összes szobákban, fürdő, parkett és kifogás* $ talan kiszolgálás. Hivatalnokok és utazók ár* gj engedményben részesülnek. g redő falakat rombolja le.“ Ezt mondhatom a románoknak is. Ismerjék meg önmagukat, győzzék le az önmaguk vad sovinizmusát, fogjanak össze, akkor boldogulni fogunk. A magyarok és zsidók sorsközössége. Bér. Kovács Béla szenátor jelölt után dr. Fischer József ügyvéd, a Magyar Párt listájának harmadik jelöltje mondta el tartalmas beszédjét. — Megállapíthatom azt, — mondotta, — mint zsidó ember, hogy a zsidóság, mely lelkében ma is magyar, a magyarság mellett kell helyét elfoglalja. Á Magyar Párt megkívánhatja, hogy a zsidóság az ő zászlaját kövesse, mert soha két nép ilyen mostohán, árván nem indult küzdelembe, mint a magyar és a zsidó. Mind a kettő küzdött Európa megvédéséért, de Európa még ma sem fizetett nekik. De ha más kapcsolat nem is volna a két nép között, csak a közös nyomorúság, akkor is a zsidóságnak a magyarok mellé kell állnia Erdélyben, mert csak igy boldogulhatnak mindketten.. Ezután Kondor Gedeon, a magyarpárti lista negyedik jelöltje mondott lelkes beszédet s végül Woisz Sándor dr. fejezte be szép szavakkal az ülést. Mit tanácsol Fildermaim a magyar zsidóknak ? . Aradról jelentik: Dr. Fildermann, az Uniunea Evreilor Români elnöke Aradon és Temesváron előadásokat tartott a romániai zsidó kérdésről. Fildermann, aki a román anyanyelvű és román asszimiláns zsidók vezérének tekinthető, érdekes nyilatkozatot tett az erdélyi magyar anyanyelvű zsidóság politikai útjairól. Fildermann többek között a következőket mondotta: Az összes zsidókat lehetetlen úgynevezett politikai pártba tömöriteni, de nem is célszerű, A zsidó célok, zsidó jogok kivívására legyünk egységesek, de nem politikai aalkulatban. A zsidó nép tiz százaléka van csak bizonyos mértékben politikai pártokba inkadrálva, a többi odamegy, ahova vezetői irányítják. A magyar zsidó legyen magyar és politikai elveit érvényesítse a Magyar Pártban, a román zsidó legyen román pártok tagja. Hogyan képzelik el azt, anaig Romániában és a modern nyugaton tiz és tizenöt politikai párt ban helyezkednek el a zsidók, hogy Romániában oportunus egyetlen politikai párt alakítása? Végül beszédét igy fejezte be: Aki magyar, az maradjon magyar, mert itt nevelkedett és magyar az eszme- és gondolatvilága. Mi nem csalogatunk el más pártoktól zsidókat, mert érezzük, hogy bármelyik pártból jön hozzánk a zsidó, a külső egységben megvédjük a zsidó érdekeket, sőt az a párt is támogat bennünket munkánkban. Mi a zsidó párttal csak újabb ellenségeket szerzünk és veszélyeztetjük azt, amit eddig, évtizedek keserves harcaival a zsidóság számára kivívtunkA zsidó párttal a zsidóság az utolsó ütőkártyáját játszotta ki és megkezdte útját a politikai ghettó felé. a Cinem® OPERA Mozgó Május 28, csütörtök — május 31, vasárnap a negyedik érdekes bemutató: Tűzmadár“ vagy (A mexikói lázadói«), üémet beizélöfiSm. Nikaraguában lázadás tör ki, amelyet az amerikai haditengerészet repülőraja segítségével sikerül elfojtani. A nikarsguai levegő azúrjában szenzációs és vakmerő események játszódnak le. Egy pilóta lezuhan az őserdők mélyében levő mocsárba, mire kísérője felgyújtja a gépet, I amely a halott repülővel együtt a lángokban pusztul el és nem kerül az ellenség kezébe. A cselekménybe egy bájos szerelmi idill kapcsolódik be. Két bajtárs egy ápolónőbe lesz szerelmes, Nehéz küzdelem folyik, amíg a nő választani tud kettőjük között. Főszereplők: A fényes lsek Holt, Lila Le®, ^alph Graves, az amerikai aviatika közreműködésével, rendező: Frank Capra. Coíumbia-S»i«§UFes Corporaiíont produkciója. Romániai Monopöliüm: Film Centrala, Timişoara. Naponként négy előadás: 3, 5, 7 és 9 órakor.
