Keleti Ujság, 1931. május (14. évfolyam, 97-120. szám)
1931-05-28 / 117. szám
XIV. tvs. to. s Paál Árpád- kolozsvári programbeszéde Heister Béla megmutatta útját a magyar zsidóságnak A szombati kolozsvári gyűlésről, amelyen Bethlen György pártelnök mondott hatalmas besbzédet, már beszámoltunk, itt pótlólag ismertetjük az elhangzott szónoklatokat. Paál Árpád beszéde, Paál Árpád, a kolozsvári Magyar Párt elnöke azzal kezdte, hogy a pártlista többi helyezettje nevében is, a kolozsvári párttagozat elnökeként is, köszönetét mond Bethlen György gróf listavezetőnek azokért a nagyjelentőségű megnyilatkozásokért, melyeket programbeszéde folyamán elmondott. Ezek a megnyilatkozások szilárd határozottsággal feltüntetik, hogy mi választ el úgy a mult kormányok iránt, mint a jelenlegi kormány felé a bizalomtól és a jó emlékezéstől, s egyúttal megjelöli önálló irányunknak is olyan tartalmát, melynek Erdély többi népei is hasznát vehetik, ha jelentőségét kellőleg méltányolják s az elnökünk iránymutatásában jelzett százados együttélés erkölcsi és történelmi alapjaira visszatérnek. Ebben az irány- mutatásban természetesen a magyar társadalom is megtalálja a maga életének a fellélegző szabadságát, s csak mélység és átérzés kell hozzá, hogy a magyar társadalom ehhez a szabadsághoz megkapja a benső összefüggést is és azt a sziláid összetartozandóságot, mely nemcsak sivár érdekközösség, hanem egyúttal lelki test- vérség, magyar testvérség. A Magyar Párt már évtizedes léte óta a „magyar testvér“ megszólítást használja a magyarsághoz tartozó tagokkal szemben. Ez nem üres szóhasználat, hanem az itteni magyar közönség élettitkának az ösztönszerii felszikrázása, s e szikrázásból valami állandó életmelegségnek a szétterjedése. Á „magyar testvér“ fo- galomösszeségéből a „magyar“ szó ezeréves történelmet. jelent, a „testvér“ szó pedig a jövő kialakulásának a szociális irányát. Az ezeréves történelem nem filmszerű lepergetések változat? a magyarság számára, hanem ősök átélésének, a sorozata, mely átélésből lelkűnkben és minden idegünkben az átöröklés vérkeringése és egyéb meghatározása bennünk megmaradt. A testvór- ségnek ez a közös átélésünk és átöröklésünk adja az erkölcsi alapját. így a magyar testvérség fogaíomösszesége olyan közéleti program, melyben uj társadalmi összemelegedés és egymásba olvadás van, s melyből társadalmunk életének uj szellemi és gazdasági fölépitése tud elkövetkezni. Ezután a gazdasági és társadalmi összetartásról beszél, majd szavait igy fejezi be: Elnökünk ma nagyjelentőségű iránymutatást adott, mikor kifejtette, hogy Erdély népeinek sorsközössége ezek boldog önkormányzatának lehet alapja, s hogy ez alapon olyan egyensúlyozott népi életek tudhatnak megvalósulni, melyek a fölöttünk levő államnajr is csak üdvére válhatnak. Mikor igy kitárni ebben az iránymutatásban a jobb jövendő kapuja, engedjék meg, hogy a kitárt kilátások felé egy további lépéssel odább menjek, s én is rámutassak, hogy az erdélyi népek kjilön-küiön nemzeti ön- kormányzatai fálatkenyérként szükségesek. Ebben az erdélyi önkormányzati komplexumban a magyar népkisebbség nemzeti önkormányzata is szükséges, s ehhez a nemzeti önkormányzathoz belső tartalomként kell a magyar testvérség mind öntudatosabb megvalósulása, így társadalmilag már magunk megvalósíthatjuk a magunk nemzeti önkormányzatát, s akkor a közjogi keret, amit az állam adhat, igazán eleven és jótartalmu közéletet fog magában foglalni. Ilyen értelemben az önkormányzat fogalma és követelése a mi szemünkben nem jeient hiúságot, s nem jélent üres rangoskodásból álló hivatali polcokat. Hanem jelenti azt, hogy a magunk nyelvi területein a gazdasági és szellemi élet intézése a miénk, iparunk és kereskedelmünk ebben az önállóságban megkapja a saját munkahelyét, s munkás rétegeink javára megteremthetjük a hasznos elfoglaltatások mindenféle vonatkozását. Jelenti az önkormányzat azt, hogy falvainkban a mi földmiveseink saját okosságuk, célszerűségük és boldogulásuk irányában maguk intézhetik az ügyeiket. És jelenti az önkormányzat legfőképpen azt, hogy ami munkamegosztást társadalmunknak a maga fenntartása érdekében él kell végeznie, abban jövendő nemzedékünk, ifjúságunk is megkapja a maga helyét. Nem foglaljuk el tőle a kenyérereső lehetőségeket, se értelmiségi, se testi foglalkozásokban nem kell átadnunk másoknak a kenyérpoziciókat, hanem azok mind megmaradhatnak a mi ifjú nemzedékünknek. Ifjú nemzedékünknek ez a magnak között való kenyérbiztonsága, pályaválasztási biztos útja és érvényesülése pelenti számunkra, mint népkisebbségi közös sorsban levők számára az életet. Ennek az életnek a védelme benne van a békeszerződés népkisebbségi egyezményében is. Tehát az önkormányzat felé vezető jog is benne van ebben a koncepcióban. Jog és alkotmány, szabadságunkká teszi, hogy ezt a védelmet és az élet kifejlődésének a biztosítását nemzetközi fórumok előtt is követelhessük. Mi végigme- gyünk a belföldi tényezők és hatalmi erők minden skáláján, hogy a magunk életjogát kiküzd- jük, de ha itt célt nem érhetünk, nem állunk meg összeesve és megtorpanva, hanem megyünk a világ elé. Ehhez nekünk jogunk van, ehhez nemzetközileg biztosított szabadságunk van. Sohasem engedjük, hogy ez a nagy életlehetőségünk a nemhasználás miatt elszintelcnkcdjék és elvértalenedjék. Használni fogjuk mindig a vilă gerőbe kapaszkodást, mikor országunk hatalmi tényezői az életlevegőt elvonják előlünk. Az ebben való öntudatos összetartásunk és együttes önérzetünk, ez is magyar testvérség. Ennek a magyar testvérségnek a szelleme, előbaladása és megerősödése éljen mindig közöttünk! (Lelkes éljenzés.) Hexner Béla beszéd® 10 %'OS drbedvez- ménnge! vásárolhat iiió hmos Cluj-Kolozsvár, Piaţa Unirii (volt Mátyás király tér) 5 szám alatt lévő áruházában miit«1®aiféie szövetet, gtosztét és Itélésárnt, ha 6 darab folytatólagos sorszámú szelvény alapján kiváltja a Keleti Újság kiadóhivatalától a .vásárlási utalványt, amelyet kiadóhivatalunk dijmen- _________ tesen állít ki az Ön részére. 5 94 számú szelvény A gyűlés folyamán Hexner Béla a következő érdekes kijelentéseket tette: — Szeretném ide egy faka felvetíteni Nagyromá- nia térképét, úgy amint azt Trianonban megalkották. Lássák: a kincsek mekkora tömege, mekkora sokfélesége, őserdők, a begyekben só, vas, arany, ezüst, réz, Európában nem látott gazdagságban, a hegyek tövében a Tisza, a Szamos, az Olt, a Maros és más nagy folyók vize, bogy levigye a kincset az ■ Alföld bort és búzát termő vidékére, a patakok, a szén, olaj, a földgáz és a szorgalmas munkásemberek tömegének kolosszális energiája áll rendelkezésére ezeknek az értékeknek feldolgozására. És ime, ehwrt Nagyrománia megalakulásának 13-ik évében a legborzalmasabb gazdasági helyzetben van! Az egészségtől duzzadó tudós1, gyakorlott férfiak, a szorgalmas emberek ezrei munkanélkül munkáért szaladgálnak az országban, elhelyezkedésért, foglalkozásért könyörögnek. Az utak gödrökkel vannak teli, a hidak roskatagok, a bányák 1 állanak, a® erdők fejszétől csendesek, házak, középületek nem épülnek, mindenütt halálos csend. Mindezekre a tisztelt kormányzó pártok válasza: válság van az egész világon! Világkrizis van! Ám a mi kínunknak, a mi szenvedésünknek csak egy kicsi, kis része a világkrizis. Mert az a válság, amelyet mi szenvedünk, az négy főrészből áll. A négyszeres válság. Az első, hogy a világkatasztrófát szenvedjük mi is. A második a román válság, az országos válság képe: Gyárakat, kényszeri tettek leépítésre1, belevetették a gazdasági életünkbe a politikát és pedig a politikának a tegförtehnesebb válfaját, a nemzeti türelmetlenségtől, az antiszemitizmustól fertőzött pártpolitikát. Az utolsó kormány emberei sem tettek semmit az ipar és kereskedelem szabaddátételéért. A lehetetlenig emelték az adókat, a bélyegeket, az útadót, de nem csinálták meg az építkezési törvényt, hogy lehetővé tegyék 0® építkezést. Egy jottányit, sem 1 könnyítetitek a hitel-életen. Mig Amerikában 1 százalék, Angliában 2.5 százalékért kapni pénzt, addig nálunk a pénz ára 14 százaléktól feljebb vem. Tudjátok, hogy ez mit jelent, hegy a pénz áTa 14.százaléktól feljebb van? Ez Bem jelent kevesebbet, minthogy dolgozva tönkre kell menni. Ám itt van még a mi kínlódásunknak a harmadik faja is, Erdély váfeága: Erdélyé! Koldussorsra jutottunk, csak sebeink vannak már! Nagyiparosok, gazdaembereik, nagybirtokosok és kisgazdák, mesteremberek, mondjátok, közmunkában., közBzállitásban, kinek, mikor volt része? Mondjátok Erdély magyar, szász, román dolgozói, termelői, a hadsereg szükségleteit kik és honnan látják el? Állami szállításokban erdélyi testvérek, kinek van része? Válóban, Erdély az állem életben csak a terhekben vesz részt, .az állami gazdasági élet jövedelméből nem jut oalei. 1930-ban Nagyromániában 1172 csődöt kértek, melyekből a felénél több esik Erdélyre. 2,793.303.814 lőj értékű fizetésképtelenséget jelentettek Nagyromániában 1930-ban, melyből 1,432.000.000 lej esik Erdélyre, tehát több, mint az ország összes többi részeire együttvéve. És ez akkor történt, amikor Nagyrománia kormányán oly nagyszámban ültek erdélyiek. A magyar tragédia, Kínlódásunk negyedik komponense az erdélyi magyarság külön válsága. Az erdélyi magyarság, melynek oly sok, oly kitűnő gazdasági berendezkedése vralt, elvérzett magyarságánál fogva, : A föd reformtól, a vállalatok racionalizálásától kezdve a legkülönbözőbb jelszavak alatt vették el a magyarság vagyonát, a munkából kidobták, a hivatalokból elbocsátották őket szakértelmük, tudásuk, szorgalmuk dúcára. Minden vállalkozásunknál, minden munkavállalásunknál nemzetiségünk szerint leszünk kiasz- szifikálva. Mit, mit várjunk a jövőtől? A jövő útja. Nagy kérdőjellel állnak szemben, Ezt, a kérdőjelet, ezt a rejtélyt pedig csak magunk,« magyar testvérek, oldhatjuk meg. Munkával. Munkáért! Ez a jelszó, amellyel a Magyar Párt zászlaja alatt a harcba indulok. Olyan törvényekért akarok küzdeni, mely végre lerombolja a nemzeti különbséget az ország gazdasági éleiében. Törvényt, mely letöri a tisztviselőuralmat és felelőssé lesz minden tisztviselőt ténykedéséért. Törvényt, mely megvédi a gazdasági életet minden parazitája ellen. Kívánom, hogy teremtsenek tőkebősóget minden áron, mert csak igy törhető 1© a tőke drágasága. Nem kamattörvényt akarok, de dolgozó tőkét. Miindenképen akarok küzdeni a.z ország összes lakosai fogyasztóképességének az emeléséért. Kényszeríteni akaróim a kormányt, hogy a munkabérek és a munka árának a zuhanását akadályozza meg. Feladatomnak fogom tartani, hogy a kormány gazdasági politikájának alapja Románia hitelképességének külföldön való elismerése legyen. Dolgozni fogok azon, hogy az állami pénzügyi és adópolitika végre igazságos, világos és elbírható legyen. A terheltnek ne a legnagyobb része terhelje Erdélyt, hanem legyenek az országban egyenlően elosztva. A magyar zsidóprobléma. Minden, tudásommal, minden erőmmel küzdeni fogok a gazdasági élet minden terén, minden magyar testvéreim erkölcsi és anyagi javáért. Minden magyar testvéremért vallásra, világfelfogásra való tekintet nélkül, minthogy ezt az a pánt, melynek zászlaja alatt küzdők, tőlem megköveteli. Nem teszek tekintettel arra, hogy pártunkat, zászlónkat zsidó hitsoTsosaink egy része elhagyta és pártot alakított a nyílt harc idején pártiunk ellen. HAVASI ÜDÜLŐHELY COUBiTA a hörgői fenyves havasokban, Beszterce közelében, 800 m. a tenger felett. Nyitva május 15-től szeptember 15-ig. Teljes pm~ zió: Szállás, 4-szeri étkezés, orvosi felügyelet, kiszolgálás, stb. személyenként napjára 150—170 Lei. Csakis könnyű betegek és lábbadozók vétetnek fel. — Cim: M. SEILER tartalékos őrnagy. COLBUITA * 1 ud NăsSud, fs. u. BIsfrita-BSrgăului
