Keleti Ujság, 1931. május (14. évfolyam, 97-120. szám)

1931-05-28 / 117. szám

8 ILIT. ÉTF. 117. SD'JM, tiint a piacról áa félős, hogy a pénzzel is igy fogunk járni. Mert pénzt csak pénzzel lehet ol­csóvá tenni, nem pedig erőszakos rendszabá­lyokkal. Elviselhetetlen terheifik vannak, mivel az állami javakkal nagy pocsékolások és panamák történtek. Csak egyet említsek: A szeszadó volt az állam egyik legbiztosabbb jövedelmi forrá­sa. Majdnem az összes pénzügyigazgatóságok, a kiadásokat a mnltban ezen adónemből fedez­ték. Romániában évente 5000 vagon szeszt ter­meltek, melynek adója másfél milliárd biztos jövedelmet hozott a kincstárnak. Miután az uj szesztörvényben a szeszadót háromszorosára emelték, a mult évben mindössze 260 millió lej folyt be az államkasszába, holott 5000 vagon után a jövedelem 5 milliárdnak kellett volna lennie, vagyis, több mint Románia összes föld­es házadója. Végül még csak egy hibás intézkedését akarom az elmúlt kormánynak felemlíteni. Ugyanis éppen azon időben, midőn termékeink ára a legjobban csökkent, akkor emelték fel a vasúti ta­rifát oly magasra, hogy nagyon sok esetben a szálltáéi költség nagyobb, mint az áru értéke. És ennek ellenére, vagy éppen ezért, egymilli- árd lejt fizetett rá a vasút az elmúlt évben. Ezen elhibázott gazdasági politika folyo­mánya volt, hogy a mult évi 2 és fél milliár­dos budget deficit, 1931 első negyedében még 3 milliárddal emelkedett. A parlamenti ciklus vége felé már nagyon is látható volt a kor­mánypártban a bomlás folyamata, amely odá­ig jutott el, hogy saját miniszterük egy törvé­nye ellen szavaztak. Ha reparálták is ezen ténykedést, mégis ez volt az a fűszál, amelyen a kormány elbukott és alkalmat adott őfelsé­gének kedvenc terve megvalósításának megkí­sérlésére, hogy a nemzeti erők egységesítésé­vel koncentrációs kormányt alakítson. Ezen kísérlet nem sikerült, még pedig főképen azért, nem, mivel az egyes pártok vezetői önérdekei­ket nem tudták a közérdeknek alárendelni. A tárgyalások eredménye lett a Iorga-kormány, amely a liberálisokkal paktumot kötött és tnlajdonképen a harmadik liberális kor­mánya van Jelenleg az országnak. A Iorga-párttól szintén nem várhatunk sokat. Első sorban azért nem, mivel a Iorga-kor- mány a liberálisokkal lepaktált. Nem kell is­mételnem választó polgártársaim előtt, hogy mit szenvedtünk a négyéves s azután másfél­éves liberális uralom alatt. Csak arra hivat­kozom, hogy ezen időben ő épitette a legtöbb román állami iskolát magyar pénzen. Ezen idő alatt taposta leginkább lábbal a közigaz­gatás legelemibb kisebbségi joginkat. A Iorga- kormány első megnyilatkozása az volt, hogy egy kisebbségi államtitkárságot szervezett, melyet mi már rég követeltünk. De ezen állás betöltésénél^ nem hallgatta meg a magyar pár­tot, Románia legszámosabb kisebbségének rep­rezentánsait, hanem ezen állásra kinevezte egyik ellenségünket, Rudolf Brandschot, aki még a télen egy vezércikkben minket vesze­delmes barátoknak nyilvánított, úgy, hogy sa­ját pártja kénytelen volt őt ezen kijelentése miatt nyilt gyűlésen dezavuálni. Ezért maradt mint egyedüli helyes ut az önálló magyar lista. T 8 I I I j Körutazás! Jeggyel 1 1 1 I 1 nagyon kedvezményesen utazhatik a C. F. R. összes fontosabb vonalain. Siessen megvásárolni a legújabb „Hermes“ menetrendkönyvet SO liefert és abból könnyen összeállíthatja útprogramját és megtudja vasúti jegyeinek árát! Kapható minden könyv- és ujságárusitó helyen. Hz egész országban mtm mmmmwmm: 8 A Romániától való elszakadás komikus vádja A propagandával kapcsolatosan egy sür­gönyt kívánok felolvasni választópolgáraim előtt, melyet tegnap Argptoianu belügyminisz­tertől kaptam. Ebben a sürgönyben a belügyminiszter ur arról értesít, hogy információi szerint én a magyar köz­ségekben azzal csinálok propagandát, hogy bejelentem nekik román területek­nek Magyarország részére való vissza­adását. Ö ugyan nem hiszi, hogy ilyen kijelentéseket tettem volna, de elvárja ezek dementálását, kü­lönben kénytelen lenne ellenem a törvény tel­jes szigorát alkalmazni. Én a belügyminiszter sürgönyére azt válaszoltam, hogy információi tévesek és nem igazak, én sehol államellenes propagandát nem fejtettem ki és beszédeim minden egyes szaváért, melyek a törvények keretein belül mozogtak, vállalom a teljes fe­lelősséget. Ne féltse a belügyminiszter ur tőlünk az állam biztonságát, ettől nyugodtan alhatik, do nem alhatik nyugodtan egy más, tényleg fel­forgató propaganda miatt, mely mindenütt megkísérli a magyar falvak megmételyezését is. így a múltkoriban egyik vezetőjük azt mondta: szavazzatok a kalapácsra, mert ezzel fogjuk a Magyar Párt vezetőségét agyonütni. Az illetőt a csendőrök el­fogták, de az ügyészség szabadonhocsá- totta. Az ilyen propagandától féltheti az ország biz­tonságát a belügyminiszter, de valószínűleg azért tűrik és azért bocsátották szabadon az ilyen kijelentéseket tett jelöltet, mert az ilyen felforgató propagandát magyar községekben csinálják és a hatóságoknak nagyon kellemes volna, ha sorainkat meg tudnák bontani. Tisztelt választó polgártársaim! A romá­niai magyar kisebbségekre egy választás sok­kal nagyobb jelentőséggel bir, mint bármely más pártra. Nálunk ugyanis ez egyenlő egy népszámlálással. Minden szavazatra szüksé­günk van, nemcsak azért, hogy több képvise­lőnk kerüljön be a parlamentbe, hanem azért is, mert ha a jelenlegi választás eredménye a szavazatok összeadásánál a magyarságra néz­ve kedvezőtlenebb eredményt mutat, mint a mult választáson, joggal hivatkozhatnak rá a külföld előtt, hogy a magyarságnak egy nagy része meg van helyzetével elégedve. Ha ezeket megszívlelik, akkor nyugodt vagyok ezen vá­lasztás eredménye felől. Lelkesedés vármegyeszerte. A beszédet nagy lelkesedéssel fogadták. A következő szónok Udvary József dr. képviselő- jelölt, szilágysomlyói ügyvéd volt. Megkapó szavakkal boncolgatta az egység fontosságának problémáját. Kotán Perene iparos meghatottan mondott köszönetét a szónokoknak és biztosí­totta őket, hogy a zilahi magyarság ezúttal is tudja kötelességét. Szil ágysom] yóu másodnapján délelőtt 11 órakor vette kezdetét a magyarpárti gyűlés. Közvetlenül az ülés megkezdése előtt futótűz­ként járta be a várost a bir, hogy megérkezett Barabás Béla, az erdélyi magyarság őszhaju po­litikai vezére, A színházba mintegy nyolcszáz személy fér be és igen kicsinek bizonyult ahhoz, hogy a választók tömegeit befogadja. Egyik tönkrement szilágysomlyói magyar iparossal beszélgettünk. Szomorúan mondja el: — Jellemző nyomorult helyzetünkre, hogy a helybeli gőzmalom kéményére a gólya fészket rakott. Pontosan tizenegy órakor megérkezik Bara­bás Béla dr., Jósika János báró és Udvary Jó­zsef dr. szenátor, illetve képviselőjelöltek, a környék magyar intelligenciájának az élén. Per­cekig tartó zugó taps harsan fel. Lipcsey Gyula pápai kamarás, a helyi ta­gozat elnöke, költői lendületű megnyitójában rámutat arra, hogy a magyar parlamenterek milyen heroikus tevékenységet fejtettek ki a magyar egzisztenciák és intézmények megmen­tése érdekében. Jósika János báró hosszabb programbeszé^ det tart, amelyből ki kell emeljük a szilágysom­lyói állami iskola magyar szekciójának rend­kívül figyelemreméltó esetét. — Mindnyájan jól tudjuk — mondotta Jó- sika báró — hogy milyen súlyos sérelem érts, Szilágysomlyó magyarságát az állami iskola magyar szekciójának megszüntetése alkalmán val. Több mint kétszáz magyar szülő kérvényt irt alá, amellyel illetékes helyeken interveniál-* tam, hogy ezt az égbekiáltó kultursérelmet azonnal orvosolják. A minisztérium a kérvényt leküldte az illetékes revizor úrhoz, hogy tegye meg észrevételeit. A tanfelügyelő ur erre azt jelentette, hogy én hamisítottam alá.a kétszáz magyar szülőnek az aláírását. Szerencsére ezt a komolytalan jelentést a minisztériumban kellő értékére szállították le és Caliani vezérigazgató, aki jóindulattal viseltetett az ügy iránt, kedve-, zően intézte el kérésünket. Udvary József dr. szenátorjelölt szívhez-, szóló szavakat intézett a hallgatósághoz. Barabás Béla zászlója« Utána Barabás Béla kezdett beszélni: Nem lehet szavakat találni a lelkesedés leírásához, amellyel Barabás Bélát fogadták. — Húsz évvel ezelőtt — mondotta, — ami-, kor megérkeztem Szilágyzovány községbe pro-, rambeszódet tartani, fülembe súgja egyik ma­gyar gazda: Uram, baj van. Itt járt Keller Sa-, mu. szilágysomlyói gyógyszerész, akinek a zász­laján ez a négy szám szerepelt: 1848. Most az emberek azt mondják, hogy nem a képviselő­jelölt ur, hanem Keller Samu az igazi negy­vennyolcas. Délfelé összegyűlt á falu népe és al következő beszédet intéztem hozzájuk: Zoványil atyámfiai! Hallom, hogy Keller Samu negy­vennyolcas zászlóval jött hozzátok. Jómagam pedig, aki a negyvennyolcas eszméknek és a függetlenségnek egyik régi harcosa vagyok, nem hoztam zászlót magammal. De kérdem tő­letek: Vájjon, hogyha holnap Keller Samu egy olyan zászlóval állitana be hozzátok, amelyiken Szűz Máriának a képe ragyog, akkor én len- nék-e a zsidó és Keller Samu a negyvennyolcas?! — Ezt az esetet — folytatta a hallgatóság tet­szésnyilvánítás közepette Barabás Béla — csak azért említettem, hogy amikor szemfényvesztés« sei akarnak titeket eltávolítani az igazi zász­lótól, tudjátok, hogy kivel van dolgotok. — És ha már egyik hajdani zsidó képviselő- jelölt barátomról esett szó, meg kell emlékez­nem az aktuális zsidó kérdésről is. Én nem tu­dom elképzelni, hogy okos ember hogyan csi­nálhat olyan dolgot, amiből neki semmi hasznai sincs, hanem csak árt magának. Megalakult ai zsidópárt, annak ellenére, hogy a magyar zsi­dók érdekeit éppen úgy megvédte az Országos! Magyar Párt, mint annak a magyar falusi gaz­dának. Kérdem: vájjon a Magyar Párt csinál­ta-e az antiszemitizmust? Mert csakis ilyen kö­rülmények igazolhatnák a zsidóság leszakadá­sát. Elvitathatatlan tény, hogy az újonnan ala­kult zsidó párt nem tudja megszerezni magá­nak a törvény által megszabott két százalékot, igy tehát nem lesz képviselője. Akkor hát miért csinálták ezt a pálfordulást? Meg vagyok győ­ződve arról, hogy « zsidóság öntudatos része továbbra is kitart a Magyar Párt mellett, más­különben Fildermann dr., az ókirályságbeli zsi­dóság főrabbija is azt üzente az erdélyi zsidó­ságnak, hogy maradjon meg továbbra is a ma­gyarság mellett. Barabás Béla azzal fejezte be beszédét, hogy ő programot nem ad, az ő programja az ősz feje, a múltja és hajlandó testi és lelki marti- romságot hozni a magyarság érdekében. A beszédet tapsvihar zárta be. Egy óra múl­va aztán jelöltjeink Tasnádra utaztak, ahol Láng Pál, Jósika János báró és Barabás Béla dr. mondottak igen nagyhatású beszédeket. A hall­gatóság itt is a legnagyobb szeretettel övezte körül a jelölteket és a szónoklatok elhangzása után Velcser iparos rendkívül talpraesett alkal­mi üdvözlőbeszédet mondott: — Nekünk erkölcsi kötelességünk kitartani amellett a politikai párt mellett, amely a mi W> IMWHM Leszállított M mellett vegyileg fest, tisztit „IHII0“, Kolozsvár!

Next

/
Thumbnails
Contents