Keleti Ujság, 1931. május (14. évfolyam, 97-120. szám)
1931-05-25 / 116. szám
Az uj cégbejegyzési törvény újabb csapást mér a kézraüíparosságra Felszabadítja a kontárokat s gyöngíti az iparostársadalmat kézműiparnak döntő sssrspet Kellert« ;'it*xaxd a kamarák életében, agy számukra, mint szociá* lis fontosságukra való tekintettél, az utóbbi időkben alig jutnak iw<5Iia$,’ (Kolozsvár, májú» 23). rAz iparosság csak most veszi észre, hogy az uj cégbejegyzései törvény fontos ipari érdekeket sért. Nem is olyan ártatlan ez a törvény, mint amilyennek az alkotói mondották. Először mindenki azt hitte, hogy az iparosokra nem vonatkozik, mert a törvény, mindenütt kereskedőkről beszél. Sőt, a végrehajtási utasítás egyik intézkedése az 1884, évi ipartőr vénynek csak azt a részét változtatja meg, mely a kereskedőkre vonatkozik. A törvénynek az idevonatkozó része most azonban olyan értelemben nyer alkalmazást, hogy az iparosok nagy része is a törvény intézkedései alá tartozik. Elszomorító, hogy olyan emberek hozták a törvénynek ezt az intézkedését, akik ismerik az itteni jogszokásokat és törvényeket s hivatva volnának arra, hogy minden körülmények között a nyomorgó kézműipar,ossagnak az érdekeit megvédjék. A mult szombaton az erdélyrészi kereskedelmi titkárok a cégbejegyzési törvény végrehajtásának az ügyében értekezletet tartottak, melyen úgy döntöttek, hogy a cégbejegyzés kőtelező az összes építő és kőműves mesterekre, mészárosokra, hentesekre, pékekre, cukrászokra, modis- tákra, órásokra, holott ezek as iparágak az 1881. évi törvény értelmében képesítéshez kötött iparoknak vannak minősítve. Már az első félreértés és félremagyarázás akkor történt meg, amikor a regáti ipartörvényt tartva szem előtt, az adókivetéseknél ezek az iparosok tizenhat százalékos kereskedelmi kulcs szerint adóztattak meg, minek az lett a következménye, hogy a kereskedelmi és iparkamarai választójegyzékek összeállításánál csak nevezett iparosokat vették figyelembe. De már érezhető volt akkor is, midőn a fenti iparosokat a regáti kereskedelmi törvény, értelmében kereskedelmi könyvek vezetésére kötelezték. A helyzetet még jobban összekuszálja a törvénynek az az intézkedése, amely szerint az iparosságot érdeklő részeket a román kereskedelmi törvényszék a klegészitőrészeképen minősítették és minden ellentétes intézkedést hatályon kivül helyeztek. Mindebből az állapítható meg, hogy az előbb felsorolt iparokra a román kereskedelmi törvény teljes egészében alkalmazást nyer, tehát kereskedelmi könyveket kell vezetni, évi mérlegeket készíteni és igy tovább. Ugyanakkor pedig úgy a törvényből, valamint a végrehajtási utasításból hiányzik a kérelmező ipari képesítésének a kimutatása, ami szakképzettség tekintetében a legfontosabb kellék, mert ha ezt nem követelik, aminthogy a törvény szerint nem is követelhető, akkor mindenki űzheti ezeket a foglalkozásokat anélkül, hogy arra megfelelő képesítéssel rendelkezne, tehát a kontárok ebben a szakmában, mint kereskedők jogosan folytathatják az ipart. A törvény sehol sem intézkedik arról, hogy az iparkamara a cégbejegyzésekről értesíteni köteles az ipartestületet, hogy a tagjai közé vehesse ezeket az iparosokat és nyilvántartásban tartea őket. Mindezeken kivül a törvény nagy kihatással van a kézműipar osság szociális helyzetére is, mert a kézmüiparosság köréből egy jelentős számú iparososztályt szakit ki, miáltal gyöngíti az összesség erejét és ellenállóképességét. Ez a törekvés már a kereskedelmi és iparkamarák uj alapra való fektetése alkalmával is kitűnt, mert például Kolozsváron a kézmüipa- rosságnak csak tizenhat százaléka van felvéve, a többi kimaradt, ugyanakkor pedig bekerültek a gazdák, akik mint zöldségárusok a saját terményeiket hozzák 'forgalomka, da tekintettel arra, hogy tizenhatszázalékos kereskedelmi adót fizetnek, az iparkamara tagjai lettek. Mindezeknek eredmónyakópen, habár a Tehát, ha közelebbről figyeljük meg az uj cégbejegyzési törvényt, miadjárt kilátszik abból a lóláb és az a törekvés, hogy. ismét a kéz- müiparosságon ütöttek egyet s védelmükbe vettek olyan rétegeket, amelyeknek arra kevésbé van szükségük. Válasz a Külön ipartörvénj maros- vásárhely számára clmü cikkre Fenti címen közölt cikkre vonatkozólag pem tudok hallgatásba merülni. Kötelességet érzek Zima Tibor nagyrabecsült személye iránt is és felvilágosításom főként az 5 személyéhez kíván szólni. Onnan messziről valóban úgy nézett ki ez a vásárhelyi kérdés, mintha valakit a régi iparüzők közül gázszerelési jogosultságában a városi tanács, mint másodfokú iparhatóság a földgáz vezetéke szerelési munkálatainak iparűzési gyakorlata körül megsértett volna, megakadályozta jogos munkáinak végzését és ezzel kárt okozott volna. Miután a kérdésnek minden fázisát igen élénk figyelemmel kisértem és teljesen tájékozva voltam a legbensőbb részletekről is, legyen szabad, mint tárgyilagos megfigyelő a rosszul értesülteket az igazságról felvilágosítani. Teljesen téves az az állítás, hogy a helyi hatóság a jogos iparüzők érdeke elé akadályt gördített volpa. Ez sem áll, mint ahogyan tévesen állítják, hogy Marosvásárhelyen két magyar párt volna. Nálunk ugyanis csak egy Magyar Párt van s az az Országos Magyar Párt, mert akik ezt elhagyják, azok egységbontóknak nevezhetők, nem pedig „másik magyar pártot alkotó tagoknak“. A földgáz hálózatát fektető Magyar Földgáz Ktí a várost figyelmeztette, hogy óvatos legyen és figyelemmel viseltessék a Tordán történt emeletes háznak gázrobbanás által okozott katasztrófájára, tehát csak megfelelő képesítéssel és iparűzési engedéllyel biró iparosoknak engedje meg, hogy a társaság által a lakásig vezetett gázhálózathoz a csatlakozó házi szere- -óseket és berendezési munkákat végezhesse. Az összes szerelőknél ezért utána néztek, hogy kinek szól a képesítése gázszerelési munkákra és ki nyert az ilyen képesítés alapján gázszerelési iparengedélyt. Akinek ilyen engedélye megvolt, azok szó nélkül végezhették a munkákat. Tehát a város igen helyesen cselekedett, amikor az iparosságnak régi küzdelme szerint e fontos kérdésben a képesítést kezdte kutatni és a kon- tlrmunkát meg akarta akadályozni. Hogy egyesek részére ez kellemetlen volt, arról nem lehetett tenni. A város a többi iparosokon is segített, az iparkamarával karöltve a legsürgősebben gázszerelési tanfolyamot állított fel és Be- csey Nándor gépészmérnök, városi műszaki QQm»5íbMm Vízakna Sibiu-Nagyszebentől 12 km. távolságra. GYÓGY JAVALLATOK: ^ Női betegségek, gyermekek mirigytul- «§ţ tengése és görvélykora, rheuma, ura- Jw tikus diathézis, ischias. •ár Prospektust kívánatra küld a-ár Fürdőigazgatóság. igazgató és Tuka László, a Földgáztáxsaság műszaki tanácsosa, mindkettő magyar nyelven pár hét óta tartja naponként az előadásokat, hogy a nem képzett szerelő iparosok kellő oktatás utján, a vizsgát letéve, iparengedélyüket megszerezb essék. A magam részéről teljesen mellőzni kívánom a politikai vonatkozások felemlitését, melyeket egyszerű iparosembereken keresztül egyesek a maguk malmára zavaridózée által próbáltak kiaknázni. Ma már megnyugodott mindenki, éppen a Zima Tibor volt kamarai főtitkár ur által feltárt okfejtés alapján. Ezt agy a kamaráknál, mint a város másodfokú iparhatóságánál kifejtettem. Ennyit az igazság kedvéért. Csiszár Lajos. IPAROS HÍREK MIKOR LESZ AZ IDEI TANONCMUN- KAKIÂLL1TÂS1 Mint minden évben, úgy a$ idén is, nagyszabású tanoncmunkákiállitást rendez a kolozsvári ipartestület. Az ipartestület kommünikében közli az idei kiállítás tudnivalóit: az idei tanoncmunkákiállitást az ipar- testület székházának (Karolina-tér S.) emeleti helyiségeiben tartják meg. A kiállítási tárgyak beszállítása 1931 junius 15-én veszi kezdetét és tart junius 20-áig bezárólag, délelőtt 8—12-ig, délután i—7 óráig. Nagyon fontos, hogy a kiállítási tárgyak a meghatározott időben érkezzenek az ipartestülethez. Csak úgy fogadtatnak el a kiállítási tárgyak, hogy a tanonc mesterének a rendelkezésére bocsátandó űrlapon rajta less az igazolása, hogy a tanonc sajátkezüleg készítette a kiállítási tárgyat. A beküldött munkák bírálata és elrendezése 1931 junius 22- től junius 27-ig tart. A kiállítás nyitva lesz 1931 junius 28-ától julius 5-ig minden vap délelőtt 8—12 és délután i—7 óráig. Az ünnepélye' bezárás pedig 1931 julius 5-én délután öt órákor lesz a kiállítás helyiségében, amikor a jutáim kát is ki fogják osztani. A kiállítási tárgyakat feltétlenül át kell venni és elszállítani 1931 július 6-án délelőtt 9—12 óráig és délután 3—6-ig, legkésőbb azonban julius 7-én déil 12 óráig. Készül az uj betegsegélyző törvény. A kormány uj betegsegélyző törvény előkészítését határozta el. Kiküldött egy előkészítő bizottságot, melynek tagjai hét nagyiparos, hat kisiparos, öt alkalmazott, kilenc szakember, négy orvos és három jogász. Kíváncsian várjuk, hogy az uj törvény ismét milyen meglepetéseket tartogat a kézmüiparosság számára. Az elkészített munka megfizetésére vonatkozó törvény végrehajtási utasításának meg- sürgetése. A kolozsvári ipartestület megsürgetsz ipar és kereskedelmi és az iparügyi minisztériumnál az elkészített munka megfizetésére vonatkozó törvény végrehajtási utasítását. Erre annál nagyobb szükség volt, mivel amig ez az utasítás nem jelenik meg, a bíróságok nem tudják alkalmazni a törvényt, tehát abból az iparosságnak nagy anyagi kára származik, Remélhetőleg a sürgetésnek meglesz a kívánt eredménye.
