Keleti Ujság, 1931. május (14. évfolyam, 97-120. szám)

1931-05-25 / 116. szám

1 9 tX.1V. ÉVF. US. SZÁM. — -------;----­Cfi J «ÄS 1 j ] I i LE AZ ÁRAKKAL! I UJ RECLAM OSZTÁLYOM RENDKÍVÜLI OLCSÓ ÁRAI: | lm Opalin minden szinben . . . csak 10Lei ím Szeri» vászon ........................ . . ®ak 1' 7Lei 9 lm Mosott vászon .............................C8ak 1 8Lei H lm Mintás grenadin ruhára . . . esak Î9Ui 1 1 i lm Mosó cérnázoít Zefir.......................csak 19 Lei 11 lm Garantált cosmanosi Grenadin csak 2 9Lei 1 i p ^ az összes csak *3 Lm crepon pastell színekben» *•••*• tL îl1-?1 I iäiü tei ÉiDSÍEpFÉÓZa, i 3j § is, de ez részint rengeteg pénzbe kerül, majdnem Berlin metamorfózisa * Berlin a legérdekesebb európai városok egyikéi Mindig is aZ volt. De a háború utáni metamorfózisa a legérdekesebb. Az infláció, az elértéktelenedett márka rom­jain egyszerre csak elkezdett atnerikánizálódni. Felhőkarcolók, felhőkarcolók titán. Városnegye­dek ügy épültek össze, mintha egyszerűen a kulisszákat igazították volna egymáshoz. Az élet tempója fantasztikus méretek között meg­gyorsult, az ócCántull technikai újítások szinte automatikusán kapták Meg a polgárjogot. És ami felette jellemző: maga a város közönsége is hozzá hásöllült az íij ütemhez, a racionalizá­lást természetesnek vették az irodaüzemekben és a háziasszony konyháján egyaránt. Egy íij lelkiség alakúit ki Berlinben, amelynek hadat üzentek á többi városok, jelesen München; ahol egyes vezérek „perent‘'-öt kiáltottak erre az uj „Modorúé “-ra és .,Gdmötá“-ra és követelték; hogy a köztársasági eszméknek ez a gigászi bünharlangja — kifejezték magukát nem egy­szer sokkal cifrábban is — földdel egyenlővé tétessék. Berlin uj átalakulásának egyik oka nyilván­valóan az, hogy Berlin Németországnak a fő­városa lett. Mert addig nein volt az. Németor­szág tele volt egyenértékű rtágy Városokkal, München, Hamburg; Lipcse és a többi. Ahol egy dinasztia székeit, az a hely fővárosnak érezte magát és a királyság alkotta gerinc köré kifej­lesztette külsőségekben is n maga különálló­ságát, annak minden kritériumával. A köztár­sasági alkotmány azonban megszüntetett min­den partikulariZtnUst. Berlin az akart lenni, ami Párizs, vagy London: magához akart szívni minden gazdasági és politikai erőt — a többi városok féltékenykedése és gyűlölete ezekben a motívumokban keresendő, nem pedig Berlin ál­lítólag morális elfajzásában. Most azonban hir jön Berlinből, hogy Euró­pának ez a iegamerikaiabb stilusu városa, amely már,az Altberlin minden jellegzetes nyo­mát eltüntette, egy újabb metamorfózisnak néz elébe. '..A kontinens legnagyobb városa meg fog halni, hogy újjá szülessen“ — igy fejezi ki magái egy berlini újságíró. Házainak százez­reit akarja odadobni áldozatként a modern idők szellemének, hogy azután teljesen átengedje magát az uj építési tervnek, amely szerint a centrutnban az Alexander tér körül egy uj, mo­dern városnegyednek kell kialakulnia, száz és száz bérház lerombolásának árán. A régi házak helyébe jönnek a legmodernebb stilusu építmény blokkok, immár nem felhőkarcolók típusa sze­rint, hanem óriási parkszerű kertek között, amelyekben a hatalmas méretű szárnyas abla­kok fényt, levegőt és napot fognak átereszteni. Az uj városrendezési tervnek előzménye, hogy Berlinnek körülbelül egy ötödét óriási lakáskatasztrófa sújtotta. Berlin belső negyedé­ben az 1870—71 évi francia-német háború után az újgazdagok egyre-másra épitették fel palo­táikat és ebben a negyedben nemrégiben is a legkisebb lakás öt szobából állott és olyan szo­bákból, amelyek ma kót-három szobának felel­nek meg. A császárság alatt a polgári luxus maximumát érte el, de az elvesztett világháború e negyed lakóit olyan megpróbáltatások elé ál­lította, hogy kénytelenek voltak feladni laká­saikat és elhurcolkodni a Tiergarten negyednek még a környékéről is. Berlin felső tizezerje le­apadt néhány százra és ezt az apadást beszéde­sen mutatja az u sok táblácska a kapukon, ame­lyek lakbérletre invitálják a járó-kelőket. A Tiergarten-negyed lakói azokba a kis la kásokba költözködtek bele, amelyek utóbbi hat évben épültek ki: 160.000 uj lakás. Viszont, bár­mennyire is ellen lmon dásszérüen tetszik az imént elmondottakkal, Berlinben kétszázezer embernek van még szüksége lakásra — termé­szetesen nem palotákra, hanem két szoba, kony- hás otthonra. Megpróbálták ezeket az üresen maradt palotákat irodahelyiségnek felhasznál­ni, de az irodahelyiségek függvényei a város kereskedelmi életének, azoknak bizonyos góco­kon kell elhelyezkedniök, már pedig Berlin bel­városa, a csöndes pihenésbe fulladt negyed, er­re nem alkalmas. Felmerült a terv, hogy e nagy­lakásokat felparcellázzák és számos kis lakást (Kolozsvár, május 23.) A Patria, a nemzeti parasztpárt kolozsvári hivatalos lapja szenzá­ciós cikket közöl, „Súlyos konfliktus-kilátások a kormányban“ címmel. A cikk arról ir, hogy több fontos kérdésben a kormány tagjai között jelentős nézeteltérések vannak. Az egyik ilyen nézeteltérés a német gazdasági tárgyalások ügye. Ghica külügyminiszternek az a felfogása, hogy bizonyos gazdasági előnyökért az ország nem veszélyeztetheti, vagy gyengítheti azokat a kapcsolatokat, amelyek régi szövetségeseihez kötik, azokhoz, akik legerősebb támaszai a bé­keszerződések fenntartásánál. Ezzel szemben Manoilescu iparügyi miniszter a Neue Freie Éressenek adott nyilatkozatában azt mondotta, hogy a német-osztrák vámunióból Romániának annyiba, mintha uj lakásokat építenének, ré­szint pedig technikailag sem megoldható. A vége az, hogy engedve a müncheni engesztelhetot lenek kívánságainak, ha nem is egész Berlint, de Berlinnek egy jelentős negyedét földdel egyelővé teszik, hagy helyükbe uj házakat, uj lakásokat építsenek, amelyek megfelelnek a modern berlini ember életigényeinek. Az uj német építészetnek igy in masse nyílik alkalma megvalósítani azt az építészeti stílust, amely a lakást, az otthont a megváltozott embertípus igé­nyeihez méri. (I.) sem előnye, sem hátránya nem volna és hogy a német-román gazdasági tárgyalások közelebb­ről újból megkezdődnek. — Egy másik kérdés, — folytatja a Patria, amely ma nagy mértékben foglalkoztatja a politikai köröket, Elena őfensége helyzete. Ez­zel kapcsolatban Iorga szerencsétlen keze vég­zetesnek bizonyul az uj kormány számára. Ä volt Mironescu-kórmánynak sikerült megolda­nia ezt a problémát mindenki megelégedésére, megegyezésben Őfensége, a király és az ország érdekeivel. Sőt, ekörül a téma körül bizonyos Treuga Dei állott be. — Nicolae Iorga miniszterelnök, aki egyik szempontból a másikhoz ugrik és a mai izgatott helyzetben alkalmatlan kérdésekkel jön, ugy- látszik elhatározta, hogy értelmetlen és haszon­talan izgalmakkal teljes magatartást tesz ma­gáévá. — Azt állítják, hogy a kormány elnöké egy a katonai egységeknek szóló rendeletét adott ki, amelynek .értelmében Élena őfenségét nem tekintenék többé a királyi család tagjának 3 igy nem örvendene azoknak a jogoknak, ame­lyek a román dinasztia tagjait megilletik. Nem isMeretes, hogy ezt a rendeletet kiadták-e a polgári hatóságoknak is. tény azonban, amint hallják, hogy a kormány tagjai között ebben a kérdésben heves viták vannak. —- Úgy hisszük, hogy adott helyzetben a kérdés gyors tisztázásává van sziikfcég és ézi a tisztázást várjuk. ’ Miért TENGERI UTAZĂSOKT * Mert kelSemes-kényelmesek-érftékesek és a legjobb üdülést nyújtják l A „Nordkapra“ (15 nap) 11.600 leitől feljebb. !A „Spitzbergákra“ (25 nap) 29.200 leitől feljebb. Útbaigazításokkal és prospektusokkal szolgál díjtalanul: NORDDEUTSCHER LLOYD BREMEN, F. MISSLER S. A. R. KOLOZSVÁR, Calea Regele Ferdinand No. 145. Mit tud a Patria ? A nemzeti párt lapja Jorga rendeletéről tud, amely szerint Elena hercegnőt nem tekintik többé a királyi család tagjának  kormány tagjai nincsenek egy véleményen a kérdésben

Next

/
Thumbnails
Contents