Keleti Ujság, 1931. május (14. évfolyam, 97-120. szám)

1931-05-24 / 115. szám

2 Ktaxrtrl&;Mb %iv. eyr m. szjH »■.vctwacabbrst* (Tudósítás eleje uz első oldalon) Bethlen György gróf, mint az Országos Ma­gyar Párt elnöke e nyilatkozatában tehát min­denki számára, akit érdekel és akit illet, hang­súlyozottan jelentette ki, hogy a bánsági pak­tumhoz soha semmilyen formában beleegyezé­sét, vagy hozzájárulását nem adta. A központi határozat és a temesvári nyilatkozat. A történteknek a közönség számára való megvilágításaként tudni kell azt, hogy a Ma­gyar Párt elnöki tanácsa és központi intézőbi­zottsága nem tartotta megengedhetőnek egy másik kisebbségi párt disszidensei- nek a támogatását. Ez volt az az erkölcsi szempont, aminek alap­ján a temesvári javaslat elutasítását határozta el. Az úgynevezett Hügel-csoport a német ki­sebbségi pártból vált ki és a német pártegység ellen fordult s ilyen bomlási folyamattól a Ma­gyar Párt távol akarta és akarja tartani magát, ' mert általános kisebbségi érdek nem teszi kívá­natossá a másik kisebbségi pártnak olyan gyön- gitését, amely esetleg a végeredményben a kisebbségek általá­nos politikai helyzetére hathat vissza. Arról, hogy ez a sváb disszidens csoport elvileg közelebb állana a magyarsághoz, mint az a párt, amelyből kivált, egyáltalában szó sincs. A temestoroütúli tagozat is, mint a többi tagozata a Magyar Pártnak, a választások ki­írása után megkapta a központból azt a felhí­vást, mely előterjesztést kórt a jelölésekre s amely közölte, hogy paktnmtárgyalásra csak az egész párt egyetemét képviselő szervek illetékesek, ami a pártegység alapján természetes is. E fel­hívásra be is érkezett a tagozatnak az önálló listára való jelölése s a diss'zidens sváb csoport­tal való megegyezésnek a lehetőségét csak mint egy esetleges alternatívát említette fel. Amb- rózy Andor báró az elnöki tanács ülésén indít­ványozta ezt a megegyezést, a tanács azonban nem fogadta el ezt áz indítványt. A központi intézőbizottság ülésén ugyanígy elutasították az indítványát. Ha a megfelelő pártfórumok s a magyar népnek a képviselete döntött igy, ak­kor csak csodálkozni lehet azon, hogy ebben a különös nyilatkozatában ő emleget demokrá­ciát. A pártfegyelemből való ilyen kitörést le­hetne minősíteni sokféleképpen, de a demokrá­cia leplével takargatni seliogysem lehet, mert azzal homlokegyenest ellenkezik. A mai viszo­nyok között pedig diktatúrát emlegetni azzal a pártközponttal szemben, amely éppen a legal­kotmányosabban meghozott határozatot tartja kötelezőnek, nem jelent ez egyebet, mint a leg­súlyosabb tévedést a közismert politikai fogal­mak között. Meg vagyunk győződve, hogy az egész temesvári magatartást az alapvető téve­dések hozták létre s a Magyar Pártnak úgy kell számolnia vele, hogy a magyar népre há­ruló káros következményeket el tudja majd hárítani. Mert egyetlen mandátumnak a ki­sebb, vagy nagyobb, — de a valóságban előre ki sem számítható esélye, nem lehet egyedül irányadó ott, ahol a kisebbségi sors másfélmil­liónyi tömegének magyar életét kell mindenek felett álló szempontnak tekinteni. Ka a párt­központ és a Magyar Párt elnöke is úgy értel­mezné az alkotmányosságot, amint azt Amb- rózy báró e nyilatkozatában teszi, akkor utat engedne az anarchiának a magyarság közéle­tén belül. Tőkés Ernő sem szerepel a román jelöltek között. A kormánypárt jelölő listáiról — amint már jelentettük — lehullottak a magyar nevek. A háromszéki jelöléseket nem hozták nyilvános­ságra s nem lehetett tudni, hogy a liberálisok jelöltje, Tőkés Ernő szerepelni fog-e a szenátor- jelöltek között? Tőkéstől tegnap távirat érke­zett az erdélyi református egyházkerület igaz­gatótanácsához, amelyben bejelenti, hogy a kor­mánylistán való jelölés elől kitért. így tehát egy magyar sem szerepel a román pártok lis­táin. A megtévesztő kísérletek idejében össze omlottak. Magyar mozgalom Kolozsváron és Kolozsmegyében. Kolozsváron és Kolozsmegyében mindenna­posak a választói összejövetelek, amelyek lel­kes hangulatról tesznek bizonyságot. Csütörtö­kön ismét folytatták a vármegye magyarlakta vidékeinek a bejárását. Az egyik irányban Paál Árpád dr. ps Zágoni István dr. utaztak ki, a másik irányban Szász Ferenc dr. és Nyirő Jó­zsef. Mindenütt a magyarság öntudatos maga­tartásával találkoztak. A vidékek bejárására minden napnak meg van a maga terve s a pün­kösdi ünnepnapokon sűrűn lesznek gyűlések a inegye minden részében. Kolozsváron a város különböző tizedeiben naponként két-két összejövetelt is tartanak, amelyen a jelöltek is tájékoztatót mondanak, de a pártvezetőség tagjai közük a felvilágosításo­kat a magatartásra nézve. Csütörtökön este az Atilla uccában és a volt Ferenc József utón a Mezey-féle Bogsza-étteremben tartottak össze­jöveteleket. Általában az akció arra buzdit min­den magyar embert, hogy érezze és tudja kötelességének a válasz­tói igazolványok kiváltását. A magyar érzésű választó úgy sem fog másho­va szavazni, csak a Magyar Pártra, ,a fontos az igazolványok kiváltása, már csak azért is, ne­hogy a visszamaradt igazolványok illetéktelen kezekbe kerülhessenek. Az igazolványok kivéte­lénél vigyázni kell arra is. nehogy a gyorsan dolgozó kiosztó személyzet elfeledje a bírósági pecsétet rányomni a cédula aláírásai közé s ezzel esetleg elvesszen a szavazat. A nagyobb vá­lasztói gyűlés szombaton este S órakor lesz a Zajzon- kertben, ahol Bethlen György gróf és Paál Árpád is pro- rambeszédeket mondanak. A gyűlés lehetőleg 8 órakor kezdődik. Szabó Héel a magyar munkás sorsáról beszél Dicsőszentmártonból jelentik: Kisküküllő- vármegye magyarsága körében nagy örömet keltett az, hogy :i pártvezetőség magáévá tette a megyei tagozatnak a képviselőjelölésekre vo natkozó ajánlatát minden változtatás nélkül. DiesoszpntmárIonban is megtartották a köz­gyűlést, mely ünnepi hangulatban folyt le. Kü­lönös jelentőséget adott az ülésnek az, hogy megjelent azon Szabó Béni is, aki nagy elfog­laltsága miatt csak ezen a délután szentelhette idejét kiskiiküllővármegyei választóinak. Barabás Béla dr. azokat a román pártokat ismertette, amelyek a mostani választásban a hatalomért küzdenek s lendületes beszédben Inyta fel a figyelmét a magyarságnak az össze­tartás szükségére. Kijelentette, hogy nem hang­zatos frázisokból összetett programmbeszédet kívánnak a jelöltek mondani s nem ezzel kíván­ják elkápráztatni a választókat, de biztosítják őkét arról, hogy mindig komoly és becsületes munkát fognak végezni a magyarság érdekében. Szabó Béni yázpiía azt a nagy munkát, amit a magyar parlamenti tagoknak végezniük kell s melyet azok mint kötelességet súlyos áldoza­tokkal járó feladatként vállalnak magukra. Fi­gyelmeztette iparos, és munkás testvéreit, hogy a. Magyar Pártban való részvétel nem zárja ki azt, hogy emellett külön szaktestületeikbeu és szervezeteikben a saját külön érdekeikért ne dolgozzanak, de a nemzetközi Programm nem jelentheti azt, hogy a szociáldemokrata munkás megtagadja a maga nemzetiségét. Különösen áll ez a magyar munkásra Romániában, ahol a szociálistákat igyekeznek román érdekek szol­gálatába állítani. Román érdeket szolgálhattak a román szocialisták a magyar világban is, ami­kor szocialista voltuk nem akadályozta őket abban, hogy dolgozzanak a polgári román pártokkal egyetértőén az általuk akkor még csak óhajtott Nagyrománia létrejöttén, S ma a magyar munkást a szocialista elvek sem mentik meg attól, ha munkabeszüntetésre kerül a sor valahol, ahol a munkaadó nem ma­gyar nemzetiségű, hogy elsősorban a magyar nemzetiségű mun­kásokat bocsátják el. Ö maga is volt ipari munkás, ő maga is erős szakszervezeti életet élt, de ez nem volt akadálya annak, hogy nemzeti öntudatát meg ne tarthassa és kéri munkástestvéreit, hogy gyermekeik jö­vője érdekében is viseljék öntudatosan a ma­gyar sorsközösséget, amelyben a magyarság minden társadalmi rétege megtalálja érdekei­nek védelmét. Gyáriás Elemér a magyar zsidók magatartásáról A nagyhatású beszéd után Gyárfás Elemér emelkedett szólásra. Beszédében azt a különb­séget ismertette, ami Romániában az erdélyi és régi királyságbeli románok és politikusok gon­dolkozásmódja között van, ami miatt lehetet­len az ország ügyeinek rendes mederben való folyása. Beszédében az Erdélyben megalakult külön zsidó pártról is megemlékezett. Hangsúlyozót ta,n kiemelte, hogy a Magyar Párt mint szintén kisebbségi párt, nem találhat gáncsolni valót azon, hagy egy másik kisebbség saját céljai megvalósítása érdekében pártba tömörül. A kü­lön zsidó tömörülés dacára is a magyarság to­vábbra is fenntartja álláspontját azokkal a zsidók­kal szemben, kik az elszakíthatatlan kö­zös szálakból összefüződő kultúra alapján bátran és rendíthetetlenül, a megválto­zott viszonyok dacára is, magyaroknak vallják magukat, vállalva az ezzel járó összes következményeket 8 tanujelét adva ezzel annak, hogy saját és gyer­mekeik sorsát öntudatosan viselik szivükön, mi­kor nem kívánják magukat és utódaikat kitép­ni abból a talajból, amelyben múltjuk gyöke­rezik. Le kell azonban a magyarságnak számol nia és meg kell sorait tisztítani azoktól az ele mektől, akik azt hiszik, hogy egyszerre leimt két nyergen lovagolni, lehet magukat magyar zsidóknak vallani is ugyanakkor külön zsidó pártot alakítani és külön zsidó-listán jelöltséget vállalni. A marostoydai magyar lista. Az Országos Magyar Párt elnökségétől nyert értesítés szerint dr. Arkosi Jenő nyárádszeredai ref. lelkészt úgy az elnöki tanács, mint az inté­zőbizottság a dr. György Józsefet követő sor­rendben egyhangúlag jelölte a marostordame- gyei képviselő jelölőlistán és hogy neve a jelöl­tek névsorában még nem fordul elő, annak az a magyarázata, hogy dr. Árkosi Jenő a jelölést nem fogadta el és ezen elhatározását ismételt rábeszélés dacára is fenntartotta. Szaímáron nincsen cenzura. Azokra a hírekre, melyek szerint Szatmá- ron, illetőleg Szatmármegyében előzetes cenzú­rát vezettek be, Nestor József, szatmári vezető ügyész a következő nyilatkozatot adja: " — Egyes lapoknak rosszindulatú, vagy téves félremagyarázása kisérte azt a rendelkezése­met, amellyel az életben levő magyar sajtótör­vény 7- paragrafusának kivántam újra érvényt szerezni és úgy állították be a dolgot, hogy a szatmári ügyészségen bevezették az előzetes cenzúrát. Ez nem felel meg valóságnak Cen­zúráról nincs szó, csupán arról, hogy minden sajtóterméket a nyomdavállalatok kötelesek a terjesztés megkezdésével egyidejűleg az ügyész­ségnek bemutatni. Ez semmiféle korlátozást nem jelent, mert nem kell megvárni az ügyész­ség határozatát, hanem nyomban meg lehet kez­s magyarságukra hivatkoznijdoni a terjesztést Nem drága, mert jő, a liöier gyermek hintőpor

Next

/
Thumbnails
Contents