Keleti Ujság, 1931. május (14. évfolyam, 97-120. szám)
1931-05-18 / 111. szám
A német gazdaságos építés kerüli kutatások szemüvegén keresztül a városrendezés, telekbeosztás, épületek elhelyezési rendszere stlb-•II. cikk. A kutatás rendszeréről, a bizottságok tagjainak kollektiv munkájáról és a felmerülő költségekről már irtunk. Ha a kutatásokat ismertető füzet további részét tanulmányozzuk, a nagyszerű egészben meglátjuk a német nép igazi lelkét is. Különböző nemzetek közül a német szellem és türelem alkalmas arra, hogy a legkisebb témával, habár néha terjengősen is, de rendszerépitő mélységbe szálljon le. A német szellem képes arra, hogy még fölöslegesnek látszó munkával is addig kutat, amig az igazságról meggyőződik és eredményeket ér el. A német épitőiparban a kutatás elsősorban a kis magánlakások rendszere iránt nyilvánult meg. A családi ház épités szakirodalma a németeknél a legfejléttebb volt még a háború előtt is. Városoknak beillő uj városrészeket építettek sokezer lakással. Mindjárt a háború után beépítés alá kerültek a fölöslegessé vált katonai gyakorlóterek. Az épités minden gondolatáról tervpályázat utján gondoskodtak. Ha a kiválasztott helyes terv gyakorlatilag és szépészeti- lég is megfelelt, más bizottság elé került, mely elméletileg újabb bizottság elé vitte, ahol pénzügyileg bírálták felül a tervet. Közben szociális, higiénikus, háztartási, gazdasági, szerkezeti, hangfogó, és a vidék szempontjai szerint biráló bizottság tette meg a maga észrevételeit. A városrendezés szempontjából hirdetett tervpályázaton a „Spandau-Haselhorst“ kolóniára 221 kiváló tervező jelentkezett. így alakult ki lassanként a városrendezői gondolat és ennek nyomán az úgynevezett urbanizmus. Körülbelül harmincnyolc különféle tanulmány keletkezett, amelyeket a legtekintélyesebb városrendező specialisták készitettek el. így alakultak ki a telekparcellák területi méretei, különböző jármüvek és kerékpár közlekedés által megki- vántató utak kiépítése, közmüvek elhelyezése, főforgalmú és mellékuccák, terek, iskolák, elől- járósági épületek helyeinek meghatározása. Az úthálózati rendszerek különféle szempontjai, napsütéses oldalak kihasználása, magános lakóépület, villarendszer stb. Ha az itt felsorolt szabályokat olvassuk azonnal szembetűnik, hogy az amerikai városok unalmas sakktábla- rendszerű uccái és sok erdélyi város agyonpar- eellázott, fölös költségű sürü ucca-beosztása milyen messze mögötte állnak a németek által tervezett mintáknak. A takaros építkezésnél a legfőbb szempont az volt, hogy a különböző lakosztályok helyiségének megállapítsák a minimális méreteit. Szülők hálószobáját 8—20 négyzetméterig, ebédlő 10—24 négyzetméterig. A fülkekonyhát leredukálták öt négyzetméterig, amelynél egy elválasztó üvegfalon keresztül az anya a szobában levő gyerekét figyelheti. Lakások részére fürdőszoba, közlekedő helyiségekkel együtt a következő minimális belső haszonterületet állapítottuk meg. Lakás egytől két ágyig egy szobával 36 négyzetméter, kettőtől három ágyig két szobával 38 négyzetméter, háromtól öt ágyig három szobával 57 négyzetméter, öttől hét ágyig négy szobával 70 négyzetméter. Megállapították továbbá, hogy a nagy traktusmélységek nem felelnek meg. Szerkezetileg drágák és nem használhatók ki a helyiségek területe. Az épületszerkezeti elemek, építőanyagok és épitőrendszerek alkották a kutatások harmadik főszempontját. Tervpályázatok és adminisztratív költségeken felül az e címen történő kutatásokra az állam által adott tízmillió márka segélyből itt kellett a legtöbbet elkölteni. Ebben a versenyben nemcsak építészek, mérnökök és rajzolók vettek részt, hanem minden gyáros, minden termelő és minden értelmesebb munkás is. A vezetőségnek az volt a legelső konklúziója, hogy a lakóház épitéséhez acél- szerkezet nem praktikus, csak magasabb és nagy fesztávú építkezésnél fizeti ki magát. A rendes téglaépitést nehéznek találták, amelynek száradása azonfelül is nagyon sokáig tart. Kimondották, hogs'- az épitkezésben a könnyűség a legnélkülözhetetlenebb jelleg. Továbbá megvizsgálták nemcsak a tégla, hanem a beton, acél és faépitményü falakat is mindenféle variációkban. Fűtési és egészségügyi berendezések helyes megállapításában valósággal remekelnek a német kutató technikusok. Az épitésvezetés megvizsgálásánál számba vették a felhasznált anyagot, munkaidőt, a különféle munkagépek teljesítményét, az épités költségeit s a téli munka lehetőségeit. Még az árelemzést, költségvetés szerkesztését és még az elszámolást is unifikálták. Az épités egységét, uj rendszerét és olcsóságát kutató nagy német munkáról ehelyen csak meg' közelitő és hiányos képet nyújthattunk, de már ezekből az adatokból megállapítható, hogy az építkezésnek, milyen széles lehetőségei nyíltak meg az utóbbi időben. Ebben a kutató munkában a németeket követik az angolok, franciák, svédek, olaszok, s a többi müveit nyugati népek. Csak nálunk nem foglalkozik senki ezzel komolyabban, habár a nyugati civilizáció megköveteli, hogy építkezésünket olcsóbbá, célszerűbbé és újjá tegyük. a kereskedelmi és Iparkamarák mellett működő kereskedelmi cégbejegyző hivatalok végrehajtási utasítása (Kolozsvár, május 16.) A hivatalos lap májas 8-i száma közli a cégbejegyző hivatal végrehajtási utasítását, melynek fontosabb részeit alább közöljük: Minden kereskedelmi és iparkamara mellett a jövőben egy cégbejegyző hivatal fog működni, amely a legidősebb titkár vezetése alatt áll, az ellenőrzést pedig egy biró végzi. A kereskedelmi regiszter nyilvános és mindenki saját költségén másolatokat, kivonatokat és nemleges bizonyítványokat szerezhet be onnan. Köteles minden kereskedő mielőtt foglalkozását megkezdené, a kerületében lévő kamaráknál ezt a tényt bejelenteni, megjelölvén a cég nevét, cimct, a kezdés idejét, a kereskedelmi ágat, a meghatalmazottak neveit, akik a cég nevében üzleteket köthetnek. Szintén be kell jelenteni itt minden változást, amely a cégnél előfordul. A bejegyzési kérések vagy személyesen Írandók alá a regisztert vezető titkár előtt, vagy az aláírás közjegyzőileg hitelesítendő. A kérés két példányban a kamaráknál megszerezhető egységes nyomtatványokon terjeszthető be, melynek egyik példányát a hivatal a kéréin- zőnek visszaszolgáltatja, a bejegyzési zárlat bevezetése után. Ez az okmány egyszersmint igazolásul szolgál arra is, hogy a cég be van gyezve. Az adótörlések csak a cégbejegyző hivatal által kiállított bizonyítványok alapján eszközölhető, amelyekben igazolást nyer, bor a cég megszűnt. A kamarák melletti kereskedelmi regiszterek felállításával egyidőben egy központi kereskedelmi regiszter is megkezdi működését a kereskedelmi és iparkamarák szövetsége mellett, ahova az összes kamarák kötelesek havonként kivonatokat küldeni az időközben történt bejegyzésekről. Átmeneti intézkedésképen a törvény életbeléptekor működő cégek csak a törvényszéktől, vagy az elsőfokú iparhatóságtól nyert igazolások alapján jegyeztetnek be. Az összes cégbejegyzések a Monitorul Ofi- cial-ban is leközlendők. Az itt felmerült költségeket a kamaráknál kell befizetni. De ettől függetlenül a cégbejegyző hivatalnál fizetendő egyéni cégeknél 500 lej, társascégeknél 1250 lejtől 5000 lejig. A már létező egyéni cégeknél ezek a taxák 125 lejt, társascégeknél pedig 325 —1250 lejt tesznek ki. A végrehajtás körüli teendők megbeszélése végett a mult hét folyamán egy ankét volt Bukarestben, amelyen elhatározták, hogy a cégbejegyzés mindazokra a cégekre kötelező, amelyek 16 százalékos kereskedelmi kulcs szerint adóztattak meg, tekintet nélkül arra, hogy az illető kereskedő, vagy iparos, valamint az összes részvénytársaságok, betéti társaságok és szövetkezetekre, bármilyen foglalkozási ágban működjenek. Tehát ez a kötelezettség nem vonatkozik általában a kézmüiparosokra, amint azt tévesen egy néhány napilap közölte, kivéve a sütőkre, mészárosokra, egy néhány cukrászra, kalaposra és szabóra, akiket tévesen a kivető bizottságok tizenhat százalékkal róttak meg. Ezeknek az érdekében azonban a kolozsvári ipartestület memorandummal fog fordulni az érdekelt végrehajtó közegekhez, hogy mentesítsék ezen kötelezettség alól. IPAROSJHIREK Akció, hogy kézmüiparosoktól árlejtéseknél ne követeljenek cégbejegyzési igazolást. A kolozsvári ipartestület beadvánnyal fordult az illetékes hatóságokhoz, hogy kézmüiparosoktól árlejtéseknél ne követeljenek cégbejegyzési igazolást. Ugyanis az utóbbi időkben mind gyakrabban fordult elő, hogy kézmüiparosokat nem engedtek versenytárgyalásokon részt venni azzal az indokolással, hogy nincs cégbejegyzésük, s a központi árlejtési hivatal egy köröz- vónyt bocsátott ki, amely szerint csak cégbejegyzett iparosok vehetnek részt árlejtéseken. Az ipartestület beadványában rámutatott arra, hogy milyen nagy hátrányokkal jár ez a jogtalan intézkedés. Az erdélyi törvények alapján a kézmüiparos nem köteles cégét bejegyeztetni a törvényszéknél, hanem elégséges, ha az I. fokú iparhatóság által kiadott ipari gazol ványnyal rendelkezik. . FIGYELEM! FIGYELEM ! meri szenzációi kellők a cég Rottmann és Nagy kézimunka, rövidáru, csipke, harisnya és gyermek zoknik árai: Gobelin párnák már .....................Lei 50 — feljebb Gobelin képek már .....................Lei 15*— feljebb Mozaik és kelim párnák ............Lei 50"— feljebb Mozaik és kelim abroszok .......Lei 500‘— feljebb Csipkék ...................................Lei 3*— feljebb Cérna flór harisnya, tartós .......Lei 60*— feljebb Tiszta selyem harisnya ................Lei 110-— feljebb Valódi beinberg harisnya ...........Lei 135*— feljebb Tiszta cérna férfi zocktiik — .......Lei 35*— feljebb Eonylia garnitúrák, perzsa Iiárászok, felvető fonalak, kézimunka anyagok és rövidáruk legelőnyösebb bevásárlási forrása. Rottmann és Nagy voit „Gobelin" Uj helyisége, Wesselényi Miklós ncca 11/a. Platsintár Testvérek mellett. tarékossági könyvecskére is. Eső ellen esernyőt Nap ellen napernyőt Még mindig szenzációs dumping árban vehet a „Transylvania" Ernyőáruházban Cluj, Cal. Reg. Férd. 17.
