Keleti Ujság, 1931. május (14. évfolyam, 97-120. szám)

1931-05-16 / 109. szám

XIV. ÉVF. 109. SZÁM.

■ A r.-..r{jm®®tsSBSBSü6äk

......................

e

I Akkor

vegyen

Akar On jó gppselymet dolgozni ???

^GtttormanH gépself met

Fiiipsisefeî égisz loiániába: gmanuei Wisner, Bucureşti, Menard Maria üt. 8.

Szavanként

............................................ 4 fctel

Vastagbetüvel ................................... 8 Lel

Legkisebb apró, 10 szó

..........................49 Lel

Állástkeresöknék 1 szó

........................ * Lsj

Vastagbeíiivel

....................... 6 3.23

Csak vasárnapra feladott apróhirdetés áS'V.ioí cürägäbä- Dii előre fizetendő. Ssaüc períibólyeesgeä elEátett jeligés leveleket továbbítunk

E

ladóit Importált Budapesti 1931 évi tenyészállatvásáron 1. dijat nyert, magyar országos törzskönyvbe bevezetett faj yorksüiri te- nyész kocáktól leszármazott fajmalacok. Gróf Teleki Károly gazdaságában, Üümbravoam- Sáromberke, Jud. Mureş.

^sécísenyi tér 34,

iroda, műhely, bevezetett borbélyüzlet kiadó.

E

faeSó nagy, fából készült raktárhelyiség. Megtekinthető Deák r. n. 45 sz. udvarán. Értekezhetni Gazdasági Egyletnél, Attila u. lő., 9—2-ig.

LtVtitZäS 1

Eygjgrt unsikosik Î

oTh Napi 1 lei 33 bániért tagja lehet a Dante kölcsönykönyvíár- nak, ahol a legfrissebb könyvujdonságöka't olvashatni. Bír. N. Jorga, voit Jókai u. 5.

Sgégv a «fainak. Teg- “• nap icm írhattam, nem voőtani itthon. Drága soraii ma kaptam meg. Természetesen sorait elintézem. Nagyon várom a jelzett napot. Csókolom

iHíS-Rlü! I

J

áí ísevaísJetí eíe- ejsHS nöS s-ub-asaaIon belvárosban elköí- tözés miatt azonnal átadó. Bővebb i'elvilágo- sitás Minorita ucca 4, ajtó 4.

**-■ *■ ....... “

’•íaiíanyossn eladó há•» zas telek, 2 uccára nyilló írentta1, üzlethelyiséggel, autóbusz megállónál. Megtekinthető Pata n. 154.

180© dítrab jj

ke?6i tóiéi, }

kertek, nyári mula- | tők, kávéházak, mozik részére kitünően alkalmas vadonatúj, összecsukható szerkezetű, hibátlan állapotban, egv tételben, vagy darabonként nagyon olcsón eladó. Megtekinthetők és az eladási teltételek megtudhatók: Caio- ria fatelepen Cluj, Rudolf ut 17, vagy Unió u. 9 sz. aiatt az emeieten.

J alkarban levő perforáló gépet és lemezollót veszek. Cim : Men- delsobnnc, S'r- Paris 34.

K

iadó két szóba konyhái Iá1 ás villaépületben azonnalra. Cim Barcsai u. 4.

“ ,.-**0.ryvr&

H

ázimunkára keresek lehetőleg jó családból való leányt. Főzni tudók előnyben. Ajánlatokat cim megjelöléssel,,Munkaalkalom" jeligére a kiadó ha kérek.

$$ dórján Béla, a Dr. “ Riegler Gusztáv féle í'éregirtás és fertőtlenítés eszközlője, lakását Str. Bratianu, Király, u. 26 szám alól áthelyezte Str. Baron L. Pop, volt Brassai u. 21. sz. alá.

E

gymillió tel o!csö

privát kölcsönt keresek bankkamatnál alacsonyabb kamattal, teljesen biztos fedezetre. Ajánlatokat kérem „Park* Szanatórium, Str. Băii 5| címre küldeni.

 gazdasági kormányzás módja súlyosbította a romániai fogyasztási

és hiteikrizist

Irtás Dr. BÖSZÖRMÉNYI SÁNDOR, a kolozsvári DGIR ügyvezető-igazgatója

II.

S220IŐ“, vagy gyümölcs- délépítők figyelmébe!

7 •; ó .hajlatunknak megfelelő, kipróbált és egész- : ■ ■ 1 szőlő, vagy gyümőlcsfaoltványt akarnak ü- t űni, kérjenek árjegyzéket és tájékoztatót Tóth- Salusi és Társa oltványtelepéről Târgu-Mures —Marosvásárhely, Str. Sít. Gheorgiiö (Szentgyörgy u.j 9.

(Kolozsvár, május 14.) Azok között a kor-' mányzási hibák között, amelyek a romániai ipari termelés legyengüléséhez a legjobban hoz zájárultak, fel kell emliteniink a CFR autonóm igazgatótanácsának kereskedelmi érzék nélkül kiépített és gyakran csak a kijárók érdekeit szolgáló tarifapolitikáját. A Stan Vidrighin vezérigazgató által egyes érdekeltségeknek megadott tűzifa, szénpor szezonkedvezmény rendszere a kedvezményben nem részesített többi árutömegek forgalmának visszaesését vonta maga után és az év folyamán történt rapszodikus tarifakorrekciók, amelyek mindig a szállítók: rovására történtek, idegessé tették a szálliíókö- sönséget. A Pretorián elnök diktatórikus mód-; szerével megalkotott uj vasúti tarifa számos romániai árucikkét fosztott meg az addigi exportlehetőségtől és több árucikket kényszeritett arra, hogy 700—800 kilométeres távolságok helyett a belföldön legfeljebb 300—400 kilométer távolságig futhassanak. Ezek az intézkedések egyrészt defficitbe kergették az államvasutakat, másrészt az ipari termelés redukcióját vonták magúk után és igy mindkét irányban mun- káselboesátásokat, tehát a fogyasztási válság kimélyítését eredményezte.

Az 1830. évben a gazdasági kormányzásnak további nagy hibája volt, hogy nem volt idejük és idegük azoknak az egyszerű, reális intézke déseknek a megtételére, ámeneket a gazdasági érdekképviseletek, köztük elsősorban a gyáriparosok, illetve képviseletükben az Ugir szervezetei javasoltak és terjesztettek elő a gazdasági szakminisztereknek.

Az UGIR és elsősorban annak kolozsvári szervezete indított be akciót az 1930. évben abban az irányban, hogy:

!. A kormány az invesztíciós kölcsönök sikerét már eleve veszélyeztető és csak átmeneti szanálásra alkalmas külföldi kis kölcsönök erőszakolása helyett vigye keresztül az állam! adminisztráció költségeinek komoly leépítését, illetve a köztisztviselők munkájának racionalizálását.

_ 2. A rosszul gazdálkodó agráriusok adósságainak konvertálása helyett siessen a kormány az agrártermelők segítésére azzal, hogy elősegíti az agrártermelvények legjobb értékesítését. Ezért törölje el az összes exporttaxákat, biztosítson olcsó közraktárakat és alacsony szállítási dijakat az összes agrártermékek és mezőgazda- sági termények részére.

3. Az iparnak adjon munkát. Szüntesse meg azt a lehetetlen helyzetet, hogy a közszálli tások több mint kétharmad részét külföldi cégek teljesítsék. Ila tizenkét évi késedelemmel is, alkossa meg végre a modern építési törvényt, amelynek alapján a magánépitkezés rentábilissá válik és a jelzálogkölcsönök bevonulása megtörténik Romániában is. Végül szabadítsa meg az ipart az export akadályaitól, törölje el a kiviteli illetékeket, az exportnál a forgalmi adót, a CFR vámirodadijakat és ne sújtsa az exportőröket szervezkedési kényszer cirnón újabb terhekkel.

4. A szeszipart szanálja azzal, hogy a szeszadót szállítsa le 30 lejre és ezzel az egyetlen intézkedéssel irrentabilissá téve a feketeszeszt, a kincstár szeszadóbevételét emelje fel 200 millióiéi 2 milliárd lejre.

A faiparon segítsen azzal, hogy az export minden terhét megszünteti, az erdők vételárának 20 százalékát kitevő földadót és a 8 százalékot kitevő jogilletéket leszállítja és végül, hogy a tervbe vett G00 millió helyett csak évi 150 milliót jövedelmező kommercializált erdőgazdálkodásról lemondva, a kincstári erdőket továbbra is azoknak a szakembereknek a kezében hagyja, akiknek szakértelmükön kívül tőkéjük is van a racionális kitermeléshez.

A bányaipart szabadítsa meg a monopol robbantószer uzsorájától, a fémbányaipart pedig még áldozatok árán is állítsa talpra. Ha mindezt a kormány megtette volna, évekre megoldotta volna a munkanélküliség kérdését és ki nem számítható módon emelte volna a kincstár bevételeit.

5. A jó közlekedés lehetőségét teremtse meg végre a kormány. A CFR vezetőit utasítsa, hogy olyan háremekkel dolgozzanak, amelyek lehetővé teszik az árucikkek nagy távolságokra való elszállítását és ezzel a vasúti forgalom emelését. A közutak fenntartására hivatott hatóságot szigorúan ellenőrizze és állapítsa meg, hogy tényleg az utak rendben tartására használják-e fel azokat a tekintélyes összegeket, melyeket útadó elmén a polgárság fizet?!

Az 1930. év folyamán a váltakozó kormányok mellőzték a gazdasági érdekképviseletek figyelmeztető tanácsait, szakszerű javaslatait és ezért is, tehát a kormányok mulasztása miatt fokozódott Romániában a fogyasztási és hitel- krizis.

néniéi ipar és közgazda 3ági élet vezetői Kolozsváron

A Kolozsvárra május 35-én, reggel 9 óra 54 (vasúti óra szerint 8 óra 54) perekor érkező német tanulmányi bizottság tágjai a következők: 3. Dr. Beindorf Günther, a Günther—Wagner cég (festék és irodai szerek) tulajdonosa, Hannover. 2. Bleiehert von Wolf, a Bleichert-cég (sodronypálya és szállítási raktár) Leipzig. 3. Fricke, a Raboma gépgyár tulajdonosa, Berlin. 4 Haibach W. igazgató a Borsig müveknél. 5. Dr. Hoffmann Walter, a freibergi bányászati akadémián a nemzetgazdaságtan tanára. 6. Dr. Hugó M., a bochumi ipar- és kereskedelmi kamara első szindikusa. 7. Dr. Köhler R., a leip- zigi kiállítási hivatal igazgatótanácsának elnöke, Leipzig. 8. Dr. Miller, nagyiparos, Leipzig. 9. Dr. Riihlmann Pál, tanár és birodalmi irattári főtanácsos, Berlin. 10. Dr. Weber Hugó, mérnök, nyug. miniszter, a szász kisiparosok országos bizottságának elnöke. Drezda. U. Dr. Wolf Ö. nagyiparos (Viskose müselyemgyár Éomiítz. 12. Von Golden Crispendorf, a leipzigi kiállítási hivatal nemzetközi forgalmi irodája