Keleti Ujság, 1931. május (14. évfolyam, 97-120. szám)
1931-05-16 / 109. szám
XIV. ÉVF. 109. SZÁM. JpUM/toMfSMäi Vademberek módjára élnek, szederre! és murokkai táplálkoznak az egykor jómódú magyar telepesek A rékási telepesek között, akik, miután a telepbért lefizették s annak telekkönyvi tulajdonosai lettek, most mint napszámosok dolgozzák saját földjeiket — Kiküldött munkatársunktól — (Temes-Rékás, május hó.) A Gazdakör“ előtt megállunk. Dadányi György volt aktiv huszárfőhadnagy a Magyar Párt bánsági tagozatának titkára száll ki elsőnek, (Feketére sült, szépszál dzsentri gyerek. Róla mintázta Biró Lajos a Hotel Imperial Almássy főhadnagyát. Most kard helyett hatalmas aktatáskát hord, amely tele van különböző statisztikákkal. A szomszéd községben szép nagy családi birtoka volt, melyet csaknem teljes egészében kisajátítottak.) Bekopogtatunk. Mintegy buszán vannak a körben. Asszonyok, férfiak vegyesen. Ide gyűlnek össze napnap utáii elpanaszolni azt, amit mindenik már untig hallott. Kinn a mezőn folyik a mezei munka, de ők itt gubbasztanak makacs következetességgel, rongyosan, éhesen, a paraszti gőgnek valami vad elszántságával... És vitatkoznak és veszekednek, a szivükbe tört már- már gennyező tüske ingerültté teszi őket: itt nem lehet senkinek tulságba vinni panaszait, mert szomszédja esetleg keményen rászól, hogy hallja kend, mit hepeiáskodik, talán külömbül járt, mint ón? Csak ülnek és várnak a fekete „ünneplőben“, amely már lekopott róluk, szegény tönkrement magyar egzisztenciák koldusok módjára a Bánság gazdag szivében... A községről a következő hivatalos adatokkal szolgál Ladányi : A sokáé és német őslakossághoz 1899-ben és 1900-ban 100 magyar telepescsalád települt, akik a magyar államtól a kiirtott erdőségek területét vásárolták meg aranyértékben, rendes forgalmi áron. 1930-ban 4321 lelket számlál, ebből 1236 magyar,. 215 román, 1832 német, 34 zsidó s a többi sokáé. A magyar telepesek nagy része 1919-ben a földtelek telekkönyvi tulajdonosa lett, legtöbbjük a vételárat ki is fizette. Ennek dacára az agrárreform során úgy kisajátították őket, hogy egy-egy húsz holdas telepből csupán öt holdat hagytak meg. Az elvett földeket a szomszédos Siistra község román lakosságának osztották ki, akik 400 hold szántót cs 150 hold kaszálót kaptak a rékási magyarok elvett földjeiből. Azonkívül Szeben és Alsóiebér megyéből 23 román kolonista családot telepítettek ide 16 holdas birtokokra. A magyar telepesek a kisajátitási kötvényeket még a mai napig sem kapták kézhez. Csupán a Titulescu-féle kártérítési összeget vették iO %-os drfeedvez- aaéossgel vásárolhat RIGÓ LR30S Cluj-Kolozsvár, Piaţa Unirii (volt Mátyás király tér) 5 szám alatt lévő áruházában isi In de nfféle szövetet, gtosztót és bélésámt, ha 6 darab folytatólagos sorszámú szel. vény alapján kiváltja a Keleti Újság kiadóhivatalától a vásárlási utalványt,amelyetkiadóhivatalunkdijmen- ___________ tesen állít ki az Ön részére. ^ számú szalvány fel egyesek, ami holdanként körülbelül 1200 lejt tesz ki. Tejiát nem is egészen egy pár csizmának az árát. A négygyerekes hadiözvegy és a bujdosó magyar. — így van ez kérem, hagyják helyben a rékási telepesek. Valósággal éhhalálra Ítéltek bennünketZokogó asszony lép elénk, karján csecsszopó gyerek: — Berta Gáborné vagyok, szüleimtől egy ír holdas fél telepet örököltem. Az uram elesett a háborúban s én itt maradtam négy apró gyerekkel. Kicsinyke telepemből csak két holdat hagytak meg s arra 3600 lej adót vetettek ki. Nincs egyebem csak, ami rajtam van. Szakácsnő voltam u városban, de elbocsájtoltak. Most itt állok husz lejjel a zsebemben s nem tu dom adóba fizessem-é be, vagy kenyeret vegyek rajta gyermekeimnek? Ömlik a panasz folytdn-folyvást, mint a zsilipjét vesztette hegyipatak: — Bajusz Pál vagyok. Sztanösófalván 37 holdam volt. Csak négyet hagytak meg, a többit a kolonistáknak adták. Tizenhárom gyermekem van. Mind kimentek Amerikába. Én itt maradtam egyedül, mint a szedett fa. Bána- tómbán elbujdostam Szia nesóf alvóról, nem is akarom látni, hogy kik dolgozzák most földjeimet, ahol negyven esztendeig laktam. Most kószálok erre-arra, mint a hazátlan koldus. Nyáron szederrel élek, meg murokkai, amit kinn találok a mezön. Ide jutói ta ni negyven évi becsületes munka után. Ömlik a panasz. Már csak hangokat hallok: — Mindnyájan koldus^ vagyunk. Lerongyolódtunk, már nem is merünk rendes emberek közé menni. Akinek yâiţk föld kellett, az ide jött. Mért kellett minkét igy megcsufolni? Hisz 1921-ben annyi földet lehetett haszonbérbe venni, amennyit akart az ember. Mórt kellett elvenni a mi kicsiny birtokunkat? Azért, hogy a karánsebesi román püspökség 76 holdat s a toploveci román pap 30 holdat kapjon a mi földjeinkből s hogy nekünk, a volt tulajdonosoknak most 800 lejért adják ki haszonbérbe? — Napszámba járunk, szőlőt nyitunk napi husz-huszonöt lejért. Cioflec agronom urat Há- romszékmegyébe helyezték, de azért itt husz holdat megtartott magának. A finánc tiz holdat kapott, a harangozó húsz holdat és még ráadásul mi építettük fel a román templomot. Le ki hallgatja meg a mi igazságunkat, csak panaszkodunk, hogy járjon a szájunk... .«■ * Eíetlragédiák reszkető sorokban... Nyilatkozatok . . . Reszketős, öreg betűkkel teleirt cédulácskák. A fekete tinta, mintha maga a megalvadí vér volna... „Alulírott kijelentem, hogy a 20 h; földből elvettek 13 holdat és igy 7 szeméi bői álló gyermekeimmel és 18 unokámmal egy koldusbot maradt és pedig annak idejében 8000, azaz nyolcezer forint érő vagyonomat belefektettem. Borti József, Rékás. Más: „Nyilatkozat, én Nagy István temes- rékási lakos a magyar kincstártól okirat alapján 1900-ban megvettem 20 hold földet az okirat minden Pontjának ölöget tettem és most a Román kincstár kisajátítóin csak 4 holdat hagyot és nagy csalódni vagyok mindössze 30 család (gyermek. Szerk.) élt belőle a mi vagyonom volt mind bele fektetem.“ Jönnek ennél megrázóbb nyilatkozatok is: „Én alulirot 1899 Augusztus 15-én vásároltam az magyar kincstár túl 2 házat amét mingyár kifizetem és ugyancsak az magyar Kincstul vásároltam 40 hold földet 150 forint holdanként 50 évi törlesztésre, amit 20 évig füzettem odahaza az ösbirtokot eladtam és a magyar álam Kincstárt teljesen kifizetem Már most az ösbirtokom is elvete az agrár Törvény nem csak hazajit most már marat az belsőségei 9 hold észt magam munkálni nem birom mert mán 76 éves vagyok feleségem 71 a Csalágyajim 38-an vagy nak tehát 38-can koldusbotra jutunk ha nem könyörülnek rajtunk.“ Deák Pál, Békás. „1862-ben születem Csanád Megye Apátfalván vagyoni álásom volt szülőföldemen nekem és feleségemnek 10 katasztrális hold földem, akit apáinktól örököltük ezt odahaza eladtuk kaptam érte 20.000 arany koronáit akiért abba az időbe legjobb beleken vehettem-volt 70 hold örök földet Most tönkre vagyok téve.“ „Rékási telepre mikor idejötem jó 4 lóval 4 ökörrel és jó gazdasági főszereléssel még az udvaromon íelálitot melléképületben olajsutu malom is vöt Ma nincs sémim egyháznál vagyunk összes 12 szeméi Sok zűr-zavarba azt se tudtam mit csináljak sza- lagyako vagy meg ál jak el attam 10 hold földemet és a másik 10 holdat amit magamra meg hagytam azt mindki sajátították igy nekem nem maradt sémi és a telepválság teljesen kivan fizetve tehátt ha raá igy- van azta 10 holdat szereit ném vicza venni és a vétel árát vissza fizetném mint hogy az én nevemen áll telekkönyvileg.“ Antal János, Rékási tagozat al elnöké. — Hej uram, — mondja az öreg, miközben a falon leitatja ezt a néhány sort — csak tudnék én újságot iri, megírnám én a bukaresti nagyuraknak úgy kertelés nélkül a ici nagy fájdalmunkat... Hogyan mondjam meg',- Anta' János bátyámnak, hogy e veréhíejü), betűkből összerótt nyilatkozatánál megrázóbb sorokat erdélyi magyar tíjságiró mégieddig nem vetett papírra? .. Kakassy Endre. A Strand-fürdő Kolozsvárott 15.-én megnyílik. Ezért már most óva intjük a strandoSókat, ne menjenek ki az évek óta bevált Sérand-krém nélkül, mert a napsugaraktól elsőfokúiIj'dalmas égést fognak szenvedni. Csak íubus&arí, M. M. eredeti! Ära : 25 Isi. — Minden patika, drogueria és illatszertár árusítja. Főraktár: „Varia“ Cinj-Kolozsvár. $
