Keleti Ujság, 1931. május (14. évfolyam, 97-120. szám)

1931-05-15 / 108. szám

2/F. ÉVF. 108. SZ^M, Karnis 5 Aradi Viktor napja a kommunista per főtárgyaiásán Miniszterekkel levelezett, dumping sárcipővel csinált üzletet, Béccsei tartott fenn állandó nexust a nagy per egyik legérdekesebb hőse — Bergner Imre szerepe (Bukarest, május 13.) A kémkedési per mai tárgyalásán az úgynevezett Aradi-csoportot ve­zették elő. A hadbíróság Martin és Kaíz bécsi lakósok szerepét akarja megvilágítani, akiknek Aradi titkos statisztikai adatokat szolgáltatott ki. A hadbiróügyész állítása szerint Aradi Vik­tor a gazdasági kérdéseket illető adatokat Sil- berth bukaresti kereskedőtől, míg a vasúttal kapcsolatos dolgokat Sajó CFR főmérnöktől kapta. A szei’zett anyagról vegytintával irt le­velekben számolt be a bécsi központnak. Onnan azonban nem direkt utón, hanem Bergner Imre címére küldték a leveleket. A levelezést azon­ban csak addig bonyolították le ilyen utón, raig Aradi érintkezésbe nem lépett Klaudával. A délelőtt folyamán Aradit hallgatták ki. Aradi és a sárcipők. Aradi az elnök kérdéseire előadta, hogy ma­gyar, román és német lapoknak volt a munka­társa és szociológiával foglalkozott. Állandóan arra törekedett, hogy a munkásságot tanítsa és a felvilágosítás céljaira megszervezze. Azt, amiért most perbe fogták, már 23 éve végzi. Legutóbb is a kolozsvári perben ilyen vádakkal illették, de felmentették. Az elnök aztán az iránt érdeklődik, hogyan ismerkedett meg Silberrel? Aradi előadja, hogy üzleti összeköttetésbe akart vele lépni, hallotta, hogy sárcipőket lehet ne általa szállíttatni. Elnök: A sárcipő csak jelszó volt. Jelszavak ban ez a mozgalom nem szűkölködött! Aradi ezután elmondja, hogy Silberrel be szélgetve képzett szociológust ismert meg ben­ne, akivel azután több Ízben szívesen összejött. Egyébként konstatálta, hogy a sziguranca fel­bontja a leveleit és ezért kérte meg néhány jó­ismerősét, továbbítsák leveleit, illetve engedjék meg, hogy az ő eimükre küldethesse azokat. így történt a kolozsvári Bergner Imrével is, aki a munkások jóléti szervei iránt mutatott mindig elismerésreméltó érdeklődést és akivel ezen a révén jutott összeköttetésbe. Bergnei-nek azt. mondta, hogy nincsen állandó lakása és ezért kéri hozzáeimzett leveleinek továbbítására. Elnök ezután megkérdezi, ismerte-e Solo- mont? Aradi: Sohasem tudtam, ki az, mig a vaca- restii börtönbe nem jutottam. A főügyész ezután kérdi Aradit, milyen vi­szonyban állott Kun Bélával? Aradi: Semmilyen kapcsolat nem volt köz­tünk. A román hadsereg bevonulása után igye­keztem a magyar ellenforradalom által bebör- tönzöttek sorsán a román haderő védelme alatt enyhíteni. Aradi a főügyész különböző kérdéseire is ta­gadja, hogy kémkedett volua, soha ilyen gon­dolatokkal nem foglalkozott. Ha pénzt kapott, úgy azt tudományos és munkásjóléti célokra kérte és kapta. 10 %-os drftedvez­ntánnge! vásárolhat RieÓ LH30S Cluj-Kolozsvár, Piaţa Unirii (volt Mátyás király tér) 5 szám alatt lévő áruházában sííiisdenféíe szövetet, posztót és 2#élésár?it, ha 6 darab folytatólagos sorszámú szel­vény alapján kiváltja a Keleti Újság' kiadóhivatalától a vásárlási utalványt,ame­lyet kiadóhivatalunk dijmen- ______ tesen állít ki az Ön részére. 4 k szésnu szelvény Fii Ezután a tárgyalás halasztották. folytatását délutánra Aradi „biztos üzlettársba. A délutáni tárgyaláson a katonai ügyész megkérdi Araditól, miért küldött jelentést Bécsbe a Fekete tenger stratégiai pontjairól és a varsói katonai misszió kérdéséről? Aradi: Mint újságíró dolgoztam. Az anya­got külföldi lapok számára Írtam és azért küld­tem Martin és Katz címére, hogy ők helyezzék el cikkeimet. •A hadbiztos elmondja, hogy a vegytintával Írott levelekben Silbertet úgy tüntette fel, mint egy rendkívül szerény embert, akinek nagyobb hatáskört kell biztosítani, mert nagyon biztos üzlettárs. Majd a titkos jelek kérdésével foglal­kozik. Egyes levelekben Bergner Imre 14-es, Sajó mérnök 15 és Silbert 16-os számmal volt megjelölve. Az elnök megkérdi, hogy miért használt női neveket? — Mert ha rendes neveket Írtam alá, az összes leveleim elvesztek a szigurancán. Aradi iratai között vannak olyanok, ame­lyek még a Consiliul Dirigent idejéből származ­nak és amelyeket Maniu irt alá. Az egyik ügy­véd tréfásan megjegyzi: — Vájjon nem ez a tizenhetes számú ügy­nök ! Elnök: Kérem, Maniu jó hazafi! — Az ügyvéd igy replikázik: Filder is az. A katonai ügyész ezután arról érdeklődik, hogy ki az „táncos barátunk“, akiről az egyik MINDENKI OTTHON KÉSZÍTHETI SZÓDAVIZÉT. e&yedárusitó viszont­eladók részére: DUBAMÜVEK RT, TIMISOAOA — PATRON CSERE. levélben említést tesz. Aradi nevetve válaszolja, hogy Ligetiről, a kolozsvári Opera volt ballet- mesteréről van szó, aki akkor Berlinben tartóz­kodott. — Mire való volt ez az egész misztifikáció, a sok jel, a számozás és a sok minden a levele­zéssel? — kérdi az elnök. Aradi: A kolozsvári nagy kommunista per óta folytonosan üldöztek. Állandó házkutatá­sok voltak nálam, többször letartóztattak, a. szigui ancára vittek, két nap múlva bocsánatké­réssel szabadon engedtek. Végeredményben alá­vetettem magamat a dolognak, de az élethez nekem is jogom van s ezt az egyetlen módját találtam ki annak, hogy barátaimmal érintkez­hessen!. Végül a katonai ügyész egy csavarhuzót mutat fel, amelyet Aradi cellájában a szalma­zsákjában találtak, s amebTet becsempésztek hozzá. Előkerül egy bosszú levél is, amelyet Fii der irt Aradinak és amelyben instrukciókat ad neki arranézve, hogyan viselkedjék a vizsgálat során. Bergner Imre összeköttetései Aradival és Sajó Lászlóval Délután 6 órakor került sor Bergner Imre kolozsvári gyáros kihallgatására. Előadja, hogy kolozsvári ember, családjának textil és haris­nyagyára van s itt volt alkalmazásban. Egy idő óta elkezdett érdeklődni gyermekjóléti ügyek iránt, Aradi ezzel kapcsolatban k&reste fel és segítségét kérte egy munkás gyermekjóléti in­tézmény létesítéséhez. Összebarátkoztak és több ízben találkoztak. Több szívességet tett Aradi­nak, akit mint nagytudásu embert sokra be­csül, váltókat is irt neki alá. Közben üzleti ér­dekből Bukarestbe költözött. Az ugyancsak itt lakó Aradi ekkor kérte meg, hogy külföldről, Bécsből érkezett leveleit hozzá cimeztetbesse, mivel az ő, az Aradi lakása nem stabil, s nem tud pontos címet irni külföldre. Vállalta a leve­lek átvételét, mert nem látott benne egyebet baráti szívességnél. Több csekket is vett át Aradi számára abban a hiszemben, hogy azokat a (Korrespondenz Bureau küldi azokért az újság­írói információkért, amelyeket Aradi szolgál­tatott. 1930. nyarán visszaköltözött Kolozs­várra. Még itt is kapott Aradi számára egy le­velet, amelyet azután leküldött. A bíróság aziránt érdeklődik, hogyan is­merkedett ^meg Sajó László vasúti igazgatóval, aki Aradinak vasúti információkat adott. Bergner elmondja, hogy 1929 őszén, amikor Bu­karestbe jött, egy Mezeiné nevű ismerőse kérte meg, hogy egy kis karkötőórát adjon át Sajó­nak. Ö néhány hónapig hanyagságból magánál tartotta az órát s azt 1930 tavaszán adta át. Ek­kor történt a megismerkedés. Később újból fel­kereste Sajót s ekkor beszélték meg annak a le­hetőségét, hogy Aradinak egy ismerőse hogyan jöhetne össze Prágában Sajóval. Ennek a prágai találkozásnak a kérdése na­gyon foglalkoztatja a bíróságot s ezzel kapcso­latban több kérdést tesznek fel, amelyekre Bergner logikus válaszokat ad. Vallomása vé­gén kijelenti, hogy arról, hogy Aradi a vele és Sajóval való találkozásairól Bécsbe jelentése­ket küldött és őt tizennégyes számúnak nevez­te, halvány sejtelme sem volt. Nem is tételezte volna fel Aradiról' hogy kémkedéssel foglalko­zik, hiszen cégük irodájából gyakran telefonált miniszterekhez és más magasállásu férfiakhoz. * Itt Írjuk meg, hogy egyik előző cikkünkbe sajnálatos hiba csúszott be. A kémkedési ügy­ben Miloşi miniszteri osztálytanácsos szerepe!, nem pedig Filotti miniszterelnökségi sajtóosz­tályfőnök, amint ez — nagy sajnálatunkra — sajtóhibául a cikkben szerepelt. Száz angol hivatalnokot bon­coltak fel a burmai felkelők (London, május 13.) A burmai benszülöttek, akik között már régebbről agitáció folyik, pár nappal ezelőtt fellázadtak. Újabb jelentés sze­rint Burmában tovább folynak a harcok az an­gol karhatalom és a felkelők között. A karhata­lom részéről két gyalogsági zászlóalj és ezer­száz főnyi rendőrcsapat vesz részt a harcokban. Az eddigi harcokban legalább ezer ember­élet esett áldozatul. Ezek között van mintegy száz angol községi elöljáró és hivatalnok, akiket a felkelők rajtaütésszerüleg végrehajtott s előre nem sejtett támadások során gyilkoltak meg. Félrevezetik, ha „OLLAu helyeit silány utánzatot Éta M m m ajánlanak. Vendéglősök Országos Szövetségével létesített megállapodás szerint r rendes világos

Next

/
Thumbnails
Contents