Keleti Ujság, 1931. május (14. évfolyam, 97-120. szám)
1931-05-15 / 108. szám
2 SLí/tF ev f. 168. SZÁM. Május 15-én hajnalban életbelép az uj menetrend Éjjel egy órától a középeurópai időszámítás szerint indulnak a vonatok Lényegesebb változások a bel- és külföldi forgalomban (Kolozsvár, május 13.) Ellentétes hirek és hosszas huza-vona után május 15-én Románia is belekapcsolódik a középeurópai időszámitás- szerinti nemzetközi forgalomba. A fővonalon a voltaképpeni változás az, hogy a Bukarest felől jövő és az arra haladó vonatok a középeurópai időszámításnak megfelelően a régi órával szemben egy órával előbb indulnak és érkeznek rendeltetési helyükre. Kolozsvárról Bukarest felé az éjjeli gyorsvonat 1 óra 24 perckor indul. Személyvonat reggel 7 óra 26 perckor indul. A Rapid már délelőtt 9 ó. 8 perckor elindul Kolozsvárról és Bukarestbe érkezik este fél 8 órakor. Uj gyorsvonatot is állítottak be, amely Nagyváradról reggel fél 8 órakor indul, Kolozsvárra 10 óra 51 perckor érkezik és végig fut Bukarestig. Úgy az éjjeli gyorsnak, mint a délelőtti Kupidnak, valamint a délben Kolozsvárra beérkező gyorsnak Csehszlovákia felől közvetlen összeköttetése van direkt vagonokkal és Biharpüspökinél a budapesti vonatokkal is jó az összeköttetés, mert éjjeli utazás mellett a korai reggeli órákban Kolozsvárra érkezhetnek külföldről. Kolozsvárról a déli órákban egy gyorsított személyvonat megy 12 ó. 46 perckor Bukarest felé, amely Székelyko- csárdttól mint rendes személyvonat halad d. u 3 órakor Marosvásárhelyen keresztül Gáláéig. Megmarad a Budapest felől érkező esti express, mint gyorsvonat, de az már d. u. 5 ó. 11 perckor Kolozsvárra érkezik és reggel háromnegyed 7 órakor Bukarestben van. Kolozsvárról indul este 6 óra 50 perckor egy gyorsvonat, amely reggel 8 órakor van Bukarestben. Az esti személy- vonat Bukarest felé Nagyváradról d. u. fél 3 órakor indul, Kolozsvárt van este 8 órakor és fél 9 órakor indul tovább Bukarest felé. A Bu- kerest felé baladó vonatoknak a fővonalon mindenütt vau összeköttetése az elágazó helyeken, így Székelykocsárdon, Tövisen, Balázsfalván reggel 6 ó. 10 perckor és d. u. 3 ó. 52 perckor indulnak vonatok. Segesvárról Székelyudvarhely felé reggel 7 órakor, d. u. 3 órakor és este 8 órakor kapnak a megfelelő vonatok csatlakozást. E két utóbbi helyen határozott javulás vaft a lefelé utazóknak, mert úgy az éjjeli gyorsvonattól, mint a délelőtti Kupidtól és déli gyorstól is hosszabb várakozás nélkül van összeköttetés. A székely körvasút menetrendje úgyszólván semmit sem változott, ugyanez vonatkozik a Kiskapus—-Szebeni csatlakozásokra Is. Kedvező változás történt a Szamosvölgyé- ben, mert már reggel fél 5 órakor indul a vonat Désen keresztül fel Szatmárig. A későn kelők is megkapták a vonatjukat Désig, amely reggel 8 ó. 10 perckor indul Kolozsvárról. A délutáni személyvonatok Dés felé d. u. 3 ó. 3 perckor és este 8 ó. 40 perckor indulnak, Désen a hajnali személyvonatnak közvetlen csatlakozása van Beszterce felé és már háromnegyed 9 órakor Besztercére érkezik, de csatlakozása van a délelőttinek is, amely 10 órakor indul Désről. A délutáni vonat is végig megy Besztercéig. Az esti vonat azonban csak Désig közlekedik. Nagybánya felől Kolozsvárra két vonat érkezik, d. e. 11 órakor és d. u. háromnegyed 6 órakor, amelyek Bukarest felé gyorsvonati összeköttetést kapnak. Ezenkívül Désről reggel fél 9 órakor és este háromnegyed 7 órakor érkeznek vonatok Kolozsvárra, amelyek a bukaresti fővonallal a Rapiddal és a gyorsvonatokkal megkapják a csatlakozást. Bukarest felől Kolozsváron át Nagyvárad és a külföld felé lényegesebb változás, hogy este YYl órakor halad át Kolozsváron egy gyors, VIGYÁZZON I Kopasz less* ba haját nem az Ess@F“P©trol ttajszessszel mossa, mert HJUKULLáS ÉS HAJKORPA ellen ez a legbiztosabb szer. Minden gyógyszertárban és drogériában kapható. amely már este 10 órakor Nagyváradon van, ezt követi este %9 órakor a Rapid, amely Yi 12 órakor éjjel érkezik Nagyváradra és mindakét vonat a reggeli órákban Budapesten van. A régi déli gyors, amely Bukarestből jön Budapest felé, már 11 óra 43 perckor elindul Kolozsvárról. Arad—Nagyvárad—temesvári vonalon lényegesebb változások nincsenek. Fennáll még mindig a régi sérelem, hogy Nagyváradról Aradra a reggeli órákban gyorsvonati összeköttetés nincsen és igy a Temesvárról induló nemzetközi gyorsvonatokat a déli órákban Erdély felől nem érhetik el az utasok. Változatlanul rossz maradt Piskiről Petrozsény felé az összeköttetés, aminek valószínűleg az a magyarázata, hogy az Arad—temesvári vasúti egyesített direkció nem akar tudomást venni a Tövis felől érkező bukaresti és erdélyi utasokról. Ugyanis Piskin a Tövis felől odaérkező reggeli személyvonat és gyorsvonat utasai csak a'késő délutáni órákban kapnak összeköttetést és igy úgyszólván egész napon át a Zsilvölgye csatlakozás nélkül van. A Státus igazgatótanácsa döntött a Csíkszeredái, brassói és maros* vásárhelyi főgimnáziumok sorsdről (Kolozsvár, május 13.) Az erdélyi kath. státus igazgatótanácsa szerdán délután ülést tartott, melynek tárgysorozatán főként a jövő tanév előkészítésével kapcsolatos kérdések szerepeltek. A Csíkszeredái tani tóképzőnek Kézdivásár- helyre való áthelyezése kérdését az igazgatótanács egyelőre levette napirendről, a brassói fő- gimnázium további fenntartására nézve az egyházközség vezetőségével küszöbön áll a végleges megegyezés, a marosvásárhelyi főgimnáziumra nézve pedig úgy határozott az igazgatótanács, hogy amig ennek ipari szakiskolává való átszervezéséhez a szükséges engedélyek megszerezhetők lesznek, az intézetet jelenlegi alakjában fenntartja. — Grodek táján? Mi az a Grodek? — kérdezte Klári. — Nagy falu Lemberg határában. Harmadéve ott vadásztam egy lengyel diákpajtásom birtokán, a világ legnagyobb mocsaraiban. Nagy titkok készülhetnek Grodek körül, ha a vadlibák ennyire ész nélkül rohannak el.. Szervusz, édes! Intett neki a kalapjával s majdnem futva indult az ucca felé. Egyszer visszafordult még s ott látta Klárit az ablakban, az égőszinü virágok között, ahogy felhőt vetett rá a vadludak végtelen árnyéka s ahogy szünetlenül utánamo- solygott ezalatt a leány... Olyan volt ez a mosolygás, ahogy csak egy boldog, fáradt kis menyasszony mosolyoghat, aki véletlenül nem aludt eleget az utolsó éjjel s most kicsit törődött csöpp arca-.. Olyan volt ez a mosolygás, mint az augusztusvégi nap bágyadt cirógatása, amikor egyszerre csak riadtan rebbenünk össze, hogy hiába a nyár tündöklő szinpoinpája, hiába az ujjongó erdők, az ég nefelejcskupolája, az ereszkedő ökörnyál... Hiába, hiába, mert Rava- ruszka felöl táltoslábakon rohan felénk már a november... Halmy Tamás az uceára került ezalatt s ebben a legutolsó, elhatározó pillanatban szokatlanul jókedve támadt. Mintha érezte volna, hogy ezt ugyan előbb is megtehette volna, mert egy szavába fog kerülni mindössze s busz perccel rá már az édesanyja karjában lesz Klári... Ö legalább is igy hitte most, ahogy a portájuk felé sietett. Megnézte az óráját: tiz előtt állt a kismutató. Fütyörészve haladt el az uccán... Az ucca üres volt most is, mint a mezei munka óta minden hétköznapon, a jegenyék teljes szélcsöndben figyeltek, mint kevésszavu, óriási strázsái a buskomoly Felföldnek, három veréb csipogva fíirdött a porban s lejjebb, az alvég iránt, gyerekek játszottak karikával... A nótárius talán pontosan e szempillantásban kukkanthatott fel a faliórára, leskelődvén a tizenegyre, mikor is kirázza és a tintatartó mellé helyezi a tollat, kilopódzik az irodából, aztán lábujjhegyen elsurran az uccára s gyors kaptatással indul Ge- biné boltocskája felé, hogy felhörpintse a napiporciót, mely csildandozik ugyan az ádámcsutka körül, do ettől a porciótól jönnek létre a koponyában az ándungok és egyéb ötletek... Már a harangláb körül járt Halmy Tamás, mikor szembejött vele Kapor Tádeus tiszteletes ur, oldalán elmaradhatatlan baj,társával, Rezes András nyugalmazott tanítómester úrral. A nagy tiszteletű ur hevesen gesztikulált: — Csak egy igaz ember találtatik ebben a Sodomában. Én mondom neked, András! Ennek a férfiúnak neve pedig... Rezes bácsi bólintott: — Tisza István. — Te mondád, András. Ezen van a hangsúly mindenekelőtt! Nincs több olyan magyar ököl... — Mint Tisza Istváné, — kapta el a végét a mester. A nagytiszteletii ur helyeselt minden szótagnál: — Ez az, ez az. hordaná el a szél azt a sok betyár szélbalit! Csak rám kell hallgatni, András! Én pedig ezt mondom: ez az ország elsü- lyedne s nem maradna a helyén más, mint egy nagy fekete lyuk, ba nem lenne egy olyan oszlopunk— — Mint Tisza István. — hagyta rá Rezes András. Húsz év óta politizálgat igy a két agglegény: Kapor Tádé bácsi s Rezes András bácsi. Mennek, totyognak az uccán, észre se veszik Halmy Tamást, de e pillanatban Kánya Józsi, az erdészgyakornok, meglátja őket a templomközről s feléjük rikkant: — Vivát Károlyi Mihály! Kalapját meglóbálja s úgy kiált mégegy- szer: — Vivát Károlyi Mihály! A nagytiszteletü ur és a nyugalmazott mester hirtelen felkapja a fejét, beleszagol a levegőbe, aztán rázni kezki ki az öklét, ki a botját a prak- szi felé: — Le vele! Le vele! Éljen gróf Tisza István! Megállj, te gézengúz, megmondom az apádnak, hogy tanitson ki egy kis tisztességre!... Ilyen szégyent hozni arra a becsületes családra!... Félbolond, hazaáruló szélbaliak!... — Vivát Károlyi! — Vivát Tisza! Kánya Józsi persze huncutságból kiabált oda a két politikusnak s miután jól kinevette magát, a domb túlsó oldalán lesiet az erdő irányába- Kapor tiszteletes ur és Rezes András bácsi pedig nagy gerjedelemben tárgyalja a kinos incidenst, mely iránt a Kánya Józsi édesapját még ma délután kérdőre vonni: legkomolyabb szándékuk. Halmy Tamás maga is fültanuja volt az incidensnek, persze nem elsőizben, tehát nem volt neki újság, mégis jót nevetett magában... Aztán föltekintett s a házuk kapujában ott látta a bugát, ahogy türelmetlenül lesett rá: — Na? — Itthon van már apa? — kérdezte vissza Tamás. A kislány biccentett, hogy itthon van s belekarolt a bátyjába: — Ugy-e. a kisasszonyról van szó? Tamás rábókolt és mosolygott hozzá: — Róla van szó, Ilus. Te most c^özz fel szépen, mert nemsokára nálunk lesz. (Folytatjuk.)
