Keleti Ujság, 1931. május (14. évfolyam, 97-120. szám)
1931-05-11 / 105. szám
A német parlament tízmillió márkát, négyszázmillió lej segélyt utalt ki az építőipari kutatásokra A nemzetközi építészeti föderáció közlései a németek két évi munkásságáról A nemzetközi épitő-ipari és közmunkaföde- ráció Parisban székelő központjának az építés i olcsóbbitá'sát kutató nemzetközi osztálya most 1 küldte szét francianyelvü füzetben a németek nemzeti tudományos kutató építőipari társaságának az 1928—1929. években végzett munkáiról a jelentést. A multévi londoni építőipari világkongresszusnak e rovatban is közölt határozatából tudjuk, hogy az építés olcsóbbá, célszerűbbé és higiénikusabbá való tételének a kutatására minden országban nemzeti irodát s azok központjaképen egy nemzetközi irodát állítottak fel. A múltban ugyanis csak elvétve és minden rendszer nélkül foglalkoztak a szakemberek az építés egyes részletére szóló újítás gondolatával. Az egész kérdést átfogó rendszerrel nem vizsgálták meg soha. Csak a XX. század építőmesterei ismerték fel ennek a problémának a lényegét, amely nemcsak technikai, hanem egyúttal nemzetgazdasági, közegészség- ügyi és szociális jellegű is. A füzet beosztása az első pillanatra is meggyőz arról, hogy itt valóban körültekintő, alapos és tudományos munkáról van szó. A jelentés különben két részből áll. Az első rész a kutatás rendszerének és eredményének a felsorolásával foglalkozik, a másik rész pedig az egész I kutatás adminisztrálását s a felhasznált össze- jgek elszámolását tartalmazza. A német parlament által megszavazott tízmillió márka megmozgatta egész Németország gondolkodóit és mindenki megkísérelte, hogy az építés olcsóbbá tételére kiirt versenyben résztvegyen. Előbb a patentekben utazók, később pedig a különböző technikai főiskolák tekintélyes profesz- szorai vonultak fel a versenyre. A bizottság azonban mindenekelőtt önmagát szervezte meg. Megalakult a technikai, az adminisztratív, pénzügyi és a végrehajtó csoport. Az egész bizottságnak negyvenhét különböző alosztálya volt. Sok gáncsoskodás érte a bizottságot, amig lépésről-lépésre megszervezhette a maga széleskörű alkotmányos kereteit, meghatározta azt a rendszert, amely szerint dolgoznia kell. A kutatás orgapiizálása alkalmával megállapították, begy az építésnél tekintetbe veendő szempont 3 főrészből áll: 1. Előkészitőmunkából. 2. A kivitelezés végrehajtásából és 3. A kész építmény kihaszmáláai lehetőségéből. Az építés előkészítő munkáihoz tart: a) Racionális tervezet a műről, a telek helyes és célszerű kihasználása, a müvet köritő uccának a megfelelő volta. b) A házak és lakások típusának helyes megválasztása. c) Az épület belsejének beosztása legtökéletesebb legyen a lakhatóság szempontjából, a fűtés és más hygienikus felszerelések is, a bútorok pedig az építmény tartozékaiképen készüljenek, vagy annak tekintessenek, stb. d) Az épület szerkezetei közül a leghelyesebb és a megfelelő legolcsóbbnak a kiválasztása, mely a célnak megfeleljen. e) Pontos terv, részletes ismertetés az építési anyagról, költségekről és a várható jövedelemről. f) A telek és környezet rendezéséről részletes terv és kiszámítás. 'A szerkezeti kivitelezésben való kutatás kiler- jesztendő: * a) A munkamenet élet és vagyonbiztonságára és gazdaságos rendszerének megszervezésére. b) A munkások megfelelő jövedelmének biz- tositására, a hajtóerők és gépek tökéletes kihasználási lehetőségére, mindezek teljesítményéről feljegyzések iutézményesitése. Számbavétele a veszteségnek úgy az anyagban, mint a munkában. A veszteség okainak és a kár elhárításának kutatása. c) Megjavítani az építés rendszerét gépek alkalmazásával és ezzel a minimumra csökkenteni a kézi munkát. d) A különböző iparosmunkák külön csoportját közös vezérlet alatt szervezni egységgé. e) Nagyon átvizsgálni ngy a technikai, mint a gazdasági intézkedéseket, hogy tökéletes munkát eredményezzenek és valóban a legjobb is legyen, a legújabb rendszerű, tökéletes úgy technikai, mint gazdasági szempontból. f) A téli megszakítás miatt szünetelő munkában a szezon okozta kár a minimumra redu- káltassék, egyben kutatása a téli munkalehetőségnek. g) Gyakorlati kísérletekkel megállapítani az építési rendszerekben a technikai és gazdasági kihasználás szempontjait. Az építmény kihasználási lehetősége miatt általában a következők állapítandók meg: a) A végleges építési költség, telek és minden mellékes kiadás. b) A lakások bére az építés költségeivel arányosan és az épület általános pénzügyi és adminisztrációs kiadásaival. c) A melegvíz és fütésberendezés költsége és amortizálása. d) A lakás beosztásában figyelem legyen a háztartás és cselédügyre. e) A kész házban kettős figyelem legyen technikailag a meleg megőrzés lehetőségére és a lárma elkerülésére. f) Az épületszerkezet legyen a legtartósabb, különösen pedig a padlók, berakott szerelések, festések, asztalos munkák stb. a legjobbak. g) A fentartási költségek. Az itt felsorolt általános szempontokra megállapították a kutatás szabályait és a kutató munka rendszerét. Csiszár Lajos, a Romániai építőmesterek Szöv. elnöke. KIRÁNDULÁSOK AZ »magolii! Kívánatra ingyenesen küldjük a „Kordlanel illustrierte“ érdekes képes újságunkat, mely értékes dijversenyt, valamint felvilágosításokat tartalmaz a következő utazásokat illetőleg: S^APAG-FJORDUTAZÁSOK 1931. iunius — 310 márka és feljebb. HAPAG-NORDK AP UTAZÁSOK 183 . julius — 470 márka és feljebb. H£PMG»BxBawcfi és Spííx&ergs ySaxás 1931. julius-aug., 900 márka és félj. „RESOLUTE“ és „OCEANA“ luxusgőzöseinkkel klzáröl .g első osztállyal. HiÉurQ-taiiiölinielUl CLUJ, Strada Regele Ferdinand No. 69. 'l IMIŞOARA. Str eit Mercy 2, BUCUREŞTI, Calea Victoriei No. S4. IPAROS HÍREK A dévai ipartestület 47-ik tisztújító közgyűlése. A dévai ipartestület május 3-án délután 3 órai kezdettel tartotta meg 47-ik tisztújító közgyűlését Luch Joan elnöklete mellett. Lueb elnöki megnyitójában hivatkozott az iparos szolidaritásra, majd rátért a testület kebelén belül működő Kaszinó és Dalárda munkájára, amely díszéül szolgál a testületnek. Egyúttal be is jelenti, hogy a Dalárda be fogja mutatni a közgyűlésen, hogy mit produkál úgy, hogy az elnöki megnyitó után a Királyhymnuszt s több magyar dalt énekelt Sarkadi Elek kitűnő vezetése mellett. Ezután a titkári jelentés következett, amelyből megtudjuk, hogy 22 iparos adta be az iparigazolványát a súlyos gazdásági viszonyok miatt s csak 20 uj igazolványt adtak ki. A multévi zárszámadást teljes egészében elfogadta a közgyűlés, azonban az 1931. évi költségvetési előirányzatnál kétórai vita keletkezett. Kolozsváry Árpád volt pénztárnok azt javasolta, hogy a feleslegeket adják össze és építsék fel a dévai iparosok aggmenházát, amivel a testület régi ideája valósulna meg. „A ma iparosa a holnap koldusa“ — mondotta ■ Kolozsváry, amit több szónok s maga az elnök is helyben hagyott, ami a dévai iparosok nehéz helyzetét is megmutatja. Végül abban állapodtak meg, hogy az épitési alapot elnevezik „Dévai aggiparosok menháza építési“ alapjának s arra mintegy 115.000 lejt fognak fordítani. Ezután megválasztották egyhangú lelkesedéssel a kandidáló bizottság javaslatára elnöknek Luch Jonelt, választmányi tagoknak pedig a következő iparosokat: Herbert Gusztáv, Duma Péter, Szemenyei István, Ister Miron, Kovács László, Cs. Kovács Sándor, Läufer Vilmos, Lopás Aurél, Lengyel Gábor, Logoján Sándor, Minorits Lukács, Metz János, Dollinger Vilmos, Oancea Niculae, Susan Silviu, Mayer József, Triff Joan és Zöldy István. Megválasztották ezen kivül még az ellenőröket s a választmányi póttagokat, is. A gyűlés este hét óra után ért véget, ami után a Kaszinó tartotta meg tisztujitását. Cipész- és csizmadiaípari nagygyűlés Kolozsváron. Az ipartestület gyüléstermeiben mult vasárnap a kolozsvári cipész- és csizmadiaszakosztályok közös gyűlést tartottak, amelyen az összes aktuális kérdéseket megtárgyalták. Sérelmezték, hogy a kézmiiiparosság a közszálli- tások terén mellőzésben részesül és például a hadsereg részére szállítandó bakkancsokból és csizmákból a kézmiiiparosság nem kap megrendelést. Á gyűlésen bebizonyították, hogy a kézzel varrót bakkanesok nem kerülnek többe, mint a gépvarrásosak, habár az utóbbiaknál sokkal erősebbek és tartósabbak. Memorandumot fognak intézni az illetékes minisztériumba, hogy a bakkancsmunkáknak nagy részét a jövőben kézmüiparos műhelyekben rendeljék meg, ami a munkanélküliséget is megkönnyítené. A nagygyűlésen kérték, hogy a feldolgozott bőrökre és a cipőkellékekre a behozatali vámot szüntessék meg, hogy a kézmüiparos is versenyképes legyen a gyáriparossal szemben. A nagygyűlésen a súlyos adóterhek ellen is éles felszólalások hangzottak el. Léöbp Sod onpm és Sstalrajif Oiij- Hiteséi”, Strada üaMtitii Hé. 7. Hatsarkos és mindenféle négyszeip ho8Î7«jS is e letes keritésfonatot, sód ronyszöveteket, sodronyágybetéteket és minden fajta vases rézbutorokat, nemkülönben diszkeriióseket. Előnyös árak ! ^zükségTot beálltával szi- veskedjék árajánlatot bekérni!
