Keleti Ujság, 1931. május (14. évfolyam, 97-120. szám)

1931-05-11 / 105. szám

KIT. lYF. US. SIÁH. 17 A balkáni asszony Kevésbé helytálló meghatározást még nem tett so­ha senki, mint aki a balkáni asszonyról beszélt. Mert balkáni asszony, mint típus, nincsen, hanem vannak teljesen különböző asszonyi társadalmak az egyes bal­káni országokban. Egymás közt mindenesetre jobban különböznek, mint amennyire egyikük-másikuk kü­lönbözik a nyugateurópai vagy amerikai nőtől. A török asszony A török asszony még most keresi helyét a társa­dalomban. Nagyon frissében szabadult a háremből, nem csoda, ha még botorkálva jár a szabadban. Van egy kis, nagyon kis nyugateurópai müvéltségü női kör: irók, újságírók, tanárok, művészek, ennek tagjai hir­detik a feminizmust, ébresztgetik a külön női öntuda­tot, a középosztály asszonyai azonban tudni sem igen akarnak róluk. Most már megvan minden politikai jo­guk, de csak tehernek érzik, mert kéretlenül szakadt rájuk. A társadalom nem alakul át olyan hamar, mint ahogy egy diktátor a közintézményeket alakítja s a török nő inkább otthon ül, mint hogy az eltiltott fá­tyol nélkül kimenjen. Egy esztendeje bevezették hi­vatalosan a latin betűket, tilos mindenféle török Írás használata s az asszonyok bizony nem igen tudják még olvasni ezeket a betűket. Egyébként is még a jobb középosztályból is igen sokan a régi írásjeleket sem ismerték. A közügyek nem érdeklik őket, az olvasást nem szokták meg, a társasélet hiányzik s igy tétlen álmodozással vagy házimunkával töltik ide­jüket. Ha valami ok miatt kénytelenek elmenni hazulról, riadtan a fal mellé lapulva sietnek, rá nem néznének senkire; igaz, hogy őket sem igen nézegetik a férfiak. A török férfi sem emancipálódott még annyira ezalatt a pár év alatt, hogy eszébe is jutna az aszfaltbetyár- kodás, A villamoson is még külön helyük van a nőknek; a keskeny padok keresztben állanak a ko­csikban s az első két pár padra kizárólag csak nő ül­het. Háttal lévén fordulva a közönség többi részének, mentve vannak a férfiszemektől, annál is inkább, mert a kocsi elején nem szabad felszállani. Az albán otthon Még kevésbé lehet beszélni női társadalomról az albánoknál. Az albán középosztály és városi élet még csak most van kialakulóban, az albán nő elenyészően csekély része tud imi és olvasni s egyelőre minden gondja abban merül ki, hogyan viselje az európai ru­hát. Mert a nemzetközi női viselet már Albánia hozzá­férhetetlen hegyei közül is diadalmasan szoritja kifelé az ősi nemzeti viseletét. Az albánnál épp úgy, mint a töröknél a férfi korlátlanul rendelkezik a nővel: apja kezéből férje házába kerül s ei a függés meglehetősen komoly. A török és albán nő messze van még attól, hogy flörtöljön és kalandokra vágyjék. Bulgária asszonyai Jó néhány fokkal előbb van a bolgár asszony, de nyugateurópai értelemben még mindig elnyomottnak tekinthető. Csakhogy ennek az elnyomásnak csupán előnyeit érzi. Bulgáriában is századokon át az izlám uralkodott, a vezető társadalmi réteg erre a hitre tért át és a törökségbe olvadt be, úgyhogy a keresztény bol­gár csak a parasztréteget adta. Néhány kereskedőcsa­ládot kivéve csak az utolsó félszázad alatt alakult ki bol­gár nő — értvén mindig a középosztályt — a tanításon kívül semmiféle kenyérkereső foglalkozást nem vállal, férfiak árulnak a boltokban, gépelnek a hivatalokban, irodákban, de még a család részére szükséges házonkivüli munkát is a férfi végzi. Hivatalba, üzletbe menés előtt reggelenként hosszú sorokban vonul minden bolgár város férfilakossága a piacra a kézihálóval és vásárolja be az aznapi ennivalót. Amikor a konyhát ellátta, csak akkor megy munkája után. Társas élet sem igen van, vagyis csak a férfiaknál Van, a zenéhez sem értenek a nők, mert Bulgáriában ritka a muzsika. Talán az egyetlen ország a világon, ahol a cigány sem zenél, hanem csak rezet és vasat ka­lapál. Zsurok, látogatások nincsenek s a nő máshová nem megy, mint a templomba és temetőbe; a korzón sem illik megfordulnia. Aki Bulgáriában korzózik, csak örmény vagy zsidó nő. A bolgár asszony mélyen vallásos, sűrűn járja a templomot és valóságos kultuszt üz a temetővel. Az el­halt családtagok névnapján, születésnapján és külön­böző ünnepeken kosarakkal hordja ki a teljes ebédet a sírokra a halottaknak. A papok sirtól-sirhoz járnak, beszentelik újra a hantokat, aztán a koldusok kapjál: meg a kirakott eledeleket és italokat. Mindenesetre jobban élnek, mint maga a bolgár középosztály, mely reggelire és vacsorára nem ismer más ételt, mint a yoghurtot, ebédre pedig az ötféle főzelékből összefűzött hig mandzsát és sült tésztát. A mandzsában csak annyi változatosság van, hogy hol hússal eszik, hol anélkül, de mindenkép könnyen és hamar elkészíthető, aztán bőven van alkalma az asszinynak a szomszéd­asszonyai beszélgetni. Nagyjában ez az egy szórako­zása van a bolgár nőnek, minthogy a házi munkát hi­hetetlenül hamar el lehet végezni. Külön cselédosz­tály nincsen, a falusi lányok a nyári hónapokat ott­hon töltik mezei munkán és csak hét nyolc hónapot szolgálnak a városban, modemeknek egyáltalában nem mondhatók, otthon szokásaiktól el nem térnek és más megszólítást gazdáikkal szemben nem ismernek, mint a tegezést. A városokban együtt él a három nemzedék: a nagyszülők a konyha mögötti szobában hálnak ma is gyékényen, mint ahogy falun megszokták. A bolgár paraszt semmiféle bútorzatot nem használ, csak gyé­kényt és szőnyeget. Ezen alszik, ezen ülve eszik. A ház középső részét a szülők lakják, akik a középosz­tálynál már afféle igényekig vitték bútorzatban, élet­formákban, mint nálunk a kisebb iparos. Az utca felé aztán a miniszterek, tábornokok és egyéb unokák a párisi berendezést, illatszert honosították meg, de a szokásokat még szerencsére nem. A bolgár nő és férje is mintaképe a szolidságnak. A férfiak egymás fele­ségével annyira se törődnek, hogy nem is illik asszony után kérdezősködni. A görög nő otthon A görög nő is nagy átlagban otthonülő, a görög otthon szentély, melybe idegen csak a legritkább eset­ben juthat be. Görög nővel, akár csak a bolgárral, még utazásokon sem lehet megismerkedni. A közoktatás- ügy előhaladtabb, mert hiszen Görögország már száz esztendeje vissza nyerte függetlenségét s a külföldön meggazdagodott görög kereskedők, bankárok egymás­sal versenyezve állitgatták fel saját költségükön odaha­za a legkülönbözőbb kultúrintézményeket. A görög nő egymásközt társadalmi életet is él, olvas, érdeklődik a világ dolgai iránt, különösen bolondja a politikának. Ezt az érdeklődését azonban nem viszi az utcára. Kor­zózni szeret, de csak templomba menet vagy jövet. Vallálossága nem olyan benső, mint a bolgáré, de a külsőségeket annál lelkiismertesebben számontartja, Idegen vallásokkal szemben türelmetlen. Utazni is szokott s igy sokban európaiasodott. De mihelyt ha­zaérkezik, megint vérbeli görög nő. aki csak családjá­nak és otthonának él. A házasságtörtés, sőt a flörtö- lés is nagyon ritka Görögországban. A szerb nő politizál A szerb nő eleven, mulatós, a családi élet tisztasá­gát nem veszi túlságos komolyan, de a szerelemben kö­vetelő, vad és bosszúálló. Itt már nyoma sincsen a török hatásnak, a háreméletnek, melynek nyomai még a görögökön is látszanak. Politizálnak uton-utfélen, nyilvános helyekre járnak és férfiak nélkül intézik régóta a maguk közügyéit. Nőegyleteik óriási kuitur­•w ♦ 4 4 4 Nemsegkdsi Wasár 1931. május 9—18. Nyugat és Kelet Árucseréjének hatat* más piaca. A magyar termelő erő és munka nagy bemutatója. ♦ 4 4 fi i 4~ ____________ 4 munka nagy bemutatója, 4 ■Jfc. “Vr 200 gyáripari szakma, a mezőgazdasági ex- ry “hp portáru és a kézműipar termékeinek felvo- 4 4 nulásával.Nemzeti pavillonok a külföldi ipar ^- számára. 30 százalékos utazási kvtí- % v esemény Romániá ti an a visszautazás- “w nál, fiffagyanonsrágon úgy az oda, mint 4 a visszautazásnál. Vízummentes hatâr- 1 át te pás. Felvilágosítás és vasán- y igazolvány kapható Budapesten : 4 o vásárirodánál, V. Alkotmány u. S szám., Â Koiazsvánt: az Európa Utazási Iroda megbízottjánál: Dr. Iuliu Mezey, P. Unirei 1, Wagons Lits fiókjánál; P. Unirei 18. és az ♦ „Europa“ II, „Hermes“ -nel, Birou de Voiaj a. n şi Casa de Schimb Cluj, Cal. Reg. Férd. No. 13. j 4 Ezenkívül Románia összes nagyobb váró- 4 4$» sában, ahol e két utazási irodának fiókja, 4 ^ vagy avásár közvetlen tb. képviselete működik 4 4444444444444444444" munkát végeztek és nagyon sok feladat teljesítésétől kímélték meg az államot. Amennyi zene-, kézimunka- és egyéb női jellegű iskolafajta csak van, azt mind a nöegyletek állították fel. Vallástalanok a végtelenség­ig. A százezernél több lakost számláló Belgrádnak egyetlen ortodox temploma van, az sem különb, mint valamelyik magyar kisvárosi templom. Az egyházat csak nacionalista intézménynek tekintik, lelkiekben azonban semmi nem köti őket hozzá. Egyetlen vallási ténykedésük, hogy óriási eszem-iszommal ünnepük meg az egyes családtagok védszentjeinek ünnepét és ilyen­kor a pappal felszenteltetik a házat. Anyagiakat po­litikából áldoznak bőven egyházi célokra, de lelkűket távol tartják egyházuktól. Vendégszeretők, türelmetle­nül hazafiasak és hihetetlenül lenéznek minden idegent. Ami nem szerb, az csak tökéletlen lehet. Régi magyar szakácskönyv Bizony már közel negyedfélszáz esztendő előttről valók ezek a gasztronómiai „vények“ s arra minden­estere alkalmasak, hogy megtudjuk belőlük, milyen ételnemüekkél detektálták magukat az ősök; azt azon­ban jósziwel nem mérnök ajánlani egyetlen háziasz- szonynak sem, hogy ezekből az előírásokból összeállí­tott menüvel próbálja férjeurát traktálni. A szakács- könyv, amelyből adatainkat merítettük, ezt a szép el­met viseli; MAGIAR ÉTKEKNEC FŐZÉSE THÖKÖLI SE­BESTYÉN URAM ö NAGYSÄGA SZAKACHA SZENT BENEDEKI MIHÁLY ÁLTÁL 1601, X AUGUSTI KÉSMARCKON. Most pedig lássuk, mi jót főzgélt Thököli Uram ö Nagysága úri ellátására, valamint a nagyszámú vendé­gek lukullusl gyönyörűségére a hires-neves Szakách? Éles lével Ukti Tégy szalonnát fel külön fazékcsával tiszta vízben, azt főzd erősen: azután az tikfiat vágd fel, tedd fel a szalonna levében, az szalonnával együtt; hogy meg- abarlod metéld vékonyan az szalonnát: vagdalj bele hagymát, tárkont egészen, és két vagy három lémoniát, azokat főzd együtt, lásd meg a savát, hogy megakarod borsolni, először eczetezd meg, azután borsold, sáfrá- nyozd, gyömbérözd meg. (Kommentárul a pompás recepthez csupán annyit, hogy a tikfi alatt csirke, a lémonia alatt pedig citrom értendő). Halat édes lével Az megh-vagdalt veres hagymát erősen főzd, ha megfő, azután vágd bele az halat, tölts eczetet belé; forrázd fel: ha elég-é az eczet benne, lásd meg: azután tölts mézet belé, borsold, sáfrányozd, és gyömbérezd meg: de az bors jól megérezzék: úgy azért, hogy az eczetet se a bors, se az sava, se az méz felöl ne haladja. (A kissé szokatlan elöirásu „halpaprikás“ után lás­sunk egy Ízes vadpecsenyét). Fekete lével nyúl Vagdald fel a nyulat, most meg eczetben, mikor szép uj, ha régi, vizben; tégy fel vérrel, eczettel vizet, és bort is tölts hozzá, apríts fekete kenyeret belé, azt főzd együtt: hogy meg akarod abarolni, szedd ki az húsát: az levét a szitán szórd által: az húsát szépen tisztogasd meg és úgy rakd ismét az levében, hadd följön: vagdalj hagymát belé; az sava jó legyen, az eczetje csipŐ3 legyen, és úgy borsold meg: bors, egy kis sáfrány színért, szeküü kell bele: ezeket hadd ben­ne kevéssé főni, és úgy add fel. (Azok részére, akik sem a halat, sem a vadat nem kedvelnék, álljon itt egy szárnyas készítésére vonatkozó előírás). Szarvas kappan Végy agg tikot, vagy agg kakast, melyet szépen melleszsz meg, hogy meg ne forrázzad: azután hátul egyik lábát mesd meg, és nyúzd meg: csak az lábát, szárnyát és nyakát hagyd rajta: azután a hol fel­metszetted, vékony tővel szépen várd be: a csontjáról metéld le a húsát, vagdald össze tengeri szellővel, kis szalonnával és rozmarinnal, hígítsd meg tikmonynyal, borsot, sáfrányt, gyömbért tégy bele, és úgy- a torkán töltsd meg az húsát: azután tedd forró vizben, had keményüljön: de keményen ne főzd, mert meghasad a bőre: főzd meg pennatában, hogy fel tartsa az fejét és az szárnyát. Hogy feladod csinálj valami sását alája, az minémüt akarsz, édeset, borsosat. (Végezetül még egy tésztanemü ételnem receptjét adjuk itt át a nagy nyilvánosságnak, amelyet utolér­hetetlen innyencfalattá avat az a körülmény, hogy so- dója dinnyemagból készül). Dinnyelé nádmézzel Dinnye-magot törj meg rézmozsárban erősen, az­után tiszta hideg vizet tölts reá, szűrd által a szitán, tölcsed tiszta fazékában. értesd az tűznél, hogy meg ne sugorodjék, tégy bele nádmézet, hogy éde3 legyen. Hogy fel akarod adni, piríts fehér kenyeret metéld apróra kockamódra, meg ne sózd, add fel. (Mutatóban talán elég ennyi is a nagyhírű szakács­könyvből. amelynek recipéi azt bizonyítják, — folytatva a rozmaringos kappanpecsenyén s végezve a nádmézes dinnyemag-leven, hogy eleink sem vetették meg az úgynevezett innyencfalatokat).

Next

/
Thumbnails
Contents