Keleti Ujság, 1931. április (14. évfolyam, 74-96. szám)

1931-04-10 / 81. szám

XIV. tVf. 81. SZÁM. Hatiegann és Tilea. Rajtuk kívül különben igen sok regáti po­litikus nyíltan hangoztatja, hogy meg kell vál­toznia annak a szellemnek, amely a nemzeti pa- rasztpárt ügyeit jelenleg irányítja. Nagyon so­kan hangoztatják, hogy demokratikusabb irányzatnak kell jönnie ahelyett a szituáció helyett, ami jelenleg a pártban is uralkodik és amelyben egyedül a pártelnök akarata irá­nyítja a párt sorsát. Egyes lapok addig men­nek,: hogy ezekből az elszigetelt jelenségekből a pártegységet illetően messzemenő következteté­seket vonnak le. A párt vezető köreiben ezzel szemben nem tulajdonítanak semmi jelentősé­get ezeknek a személyi megnyilatkozásoknak, utalnak Maniu nagy tekintélyére, amely ma isi érintetlen és amely minden körülmények kö­zött meg fogja védeni a párt egységét. Érdekesebbek ennél azok a hírek, amelyek két vezető pozícióban levő erdélyi politikusnak, Hatiegann Emilnek és Tileanak maga­tartásáról kerültek forgalomba. Az Adeverul azt irja, hogy Hatiegann, aki az utóbbi napokban lelkes hive lett a nemzeti kon­centrációnak, még abban az esetben is Titulescu mellé állana, ha a párt vezetősége másképpen határoz. Tilea rezervált magatartása szintén sok szóbeszédre ad alkalmat. Ezek a hírek a pártéletben annyira mindennapos személyi el­lentétekből veszik eredetüket, amelyek ilyen al­kalmakkor élénkebb formában szoktak kifeje­zésre jutni. A liberálisok sem egységesek A liberális párt belső helyzete szintén nem mutatja annak a nyugalomnak a képét, amelyet a régi párt részéről eddig megszokott a közvé­lemény. A kedd éjszakai értekezleten, amelyet az ismert Anghelescu házában tartottak, a párt konzervatív szárnya, élén Dinu Brätianuval, Costinescuval, Tancred Constantinescuval és Anghelescuval követelte, hogy a párt tagadjon meg mindennemű együtt­működést a koncentrációs kormánnyal. Egyesek addig mentek, hogy kilépéssel fenye­getőztek abban az esetben, ha véleményüket ;nem veszik figyelembe. Benfentes körök úgy tudják, hogy Dacának sikerült elsimítani a helyzetet. A Viitorul hangja azonban most már sokkal re- zerváltabb a Titulescu kísérletével szemben, mint eddig. Mindössze utal Dúcának vasárnapi ^Transsylvania ingatlan forgalmi ügynökség. — “ Eladó : házak, villák, iövedelmező bérpaloták (a főtéren is), birtokok, erdők, a Rákóczi utón több kertes villa és 2 főúri villa. Házhelyek a Rákóczi utón és a város minden részében részletfizetésre is. Mümalom 100 lóerős vízzel, turbinás és több más mümalom, (köztük Kolozsváron és Kolozsvár, forda közelében is. — Budapest mellett szép villák. — Csereerdőt keresek megvételre. Kiadó belvárosi és villalakások — külön telkek is — május l.-re, égy főúri kertes lakás a főtér közelében és egy hat szobás modern lakás november 1-re. Megbízá­sok előjegyzése díjtalan. — Nagy István kereske­delmi ügynök, v. Rákóczi ut 17. sz. expozéjára és bejelenti, hogy a liberálisok prog­ramjukra és évtizedes tapasztalataikra támasz­kodva, készen állanak a kormányalakításra, azonban hajlandók jóindulattal megvizs­gálni minden olyan helyzetet, amely a koncentráció gondolata következtében felmerülne. A Lupta úgy tudja, hogy a liberális párt vezetősége ezen az értekezleten már öt pontban meg is fogalmazta a koncentrációs kormányban való.' részvétel feltételeit. Az első pont szerint az uj kabinet megalakításánál tekintetbe kell venni a pártok reális erőviszonyait s ezen az alapon a liberálisok, mint a legszervezettebb és a legegységesebb párt, a maguk részére a veze­tő miniszteri tárcákat kívánják. A második pont az, hogy a koncentrációban részt kell ven­nie úgy a nemzeti-parasztpártnak, mint a ki­sebb pártoknak. A harmadik pont a parlament azonnali feloszlatását kí­vánja, mig a negyedik az uj választások kiírására és azok levezetésének módjaira vonatkozik. Min­den párt külön listával menjen a küzdelembe és a kialakult helyzet alapján létesüljön azután a végleges kormány. Végül a liberálisok kíván­ják, hogy az uj kormány megalakulásáig szün­tessék be azokat a tárgyalásokat, amelyek az egyes pártoknak programjaiból adott engedmé­nyeire vonatkoznak. Maitiia és Dsaca döntő magatartása Bukarestben úgy vélik, hogy Titulescu meg­érkezése után először Dúcát fogja felkeresni. Dúca pénteken délelőttre össze is hívta már a liberális párt elnöki tanácsát s ezen a tanácsko­záson fog beszámolni a Titulescuval folytatott megbeszélésekről. A nemzeti-parasztpárt elnöki tanácsa pénteken délelőtt ül össze, amikor is Maniu tart majd hosszabb erpozét a politikai helyzetről. Ha Titnlescnt cserben hagyják. Az Adeverul úgy véli, hogy Titulescunak nem sok reménye lehet az úgynevezett nagy koncentráció megalakítására. Ennek a lehetet­lenségéről már az első huszonnégy órában meg fog győződni. Meg kell elégednie egy szükebb- körii koncentrációval, amelyben néhány szemé­lyiségen kivül Lupu és Gheorghe Brátianu pártja, továbbá esetleg azok a politikusok fog­nak részt venni, akik nem sokat törődnek a pártfegyelemmel, mint Goga, Iunian, Manoiles- cu és Ha(iegan Emil. A lap szerint egy ilyen uj kormány is legkésőbb vasárnapig megalakul, de akkor a választás elkerülhetetlen s nyomban meg is fog jelenni a hivatalos lapban a parla­ment feloszlatásáról szóló rendelet. Megnyílt az uj »lálfoda Bucure^ti NEW-YORK Grivitei 143 és „MOTEL MARNA“, Í3nze§íi 3. az északi pályaudvar mellett. Egy ágyas szo­bák 100—120 Lei, két ágyas szobák 140—160 Lei, bezárólag az összes illetékekkel. Modern berendezés: gőzfűtés, meleg és hideg víz az összes szobákban, fürdő, parkett és kifogás­talan kiszolgálás. Hivatalnokok és utazók ár­engedményben részesübiek. — Jó lesz, említsd meg náluk ma. Különbéin mi az édesapja! — Bányaigazgató. Persze nem ismered, mert mostanában igen gyéren van idehaza az öreg. Ne siess még! — De megyek, készülnöm kell, mert az apám máris morog. Tehát holnap ... Szervusz! — Szervusz! Halmy Tamás másnap délután pontosan öt órakor rázörgetett Fehér Gyurkára s felhúzta a szemöldökét: — Szóltál nekik? — Szóltam. — Ki lesz náluk? a,­— Az édesapja nem, mert néhány nap óta megint odavan, de az édesanyja vár, aztán ott lesz még egy pár cimboránk. — Miféle cimborák? — Jogászok. Valami jótékonycélu előadásra készülnek. Színdarab, vagy mi az ördög s Klárit is felléptetik bene... — Akkor gyerünk! A Fehér-ház feljárója előtt Klári sietett eléjük. Jókedvű volt s mindjárt Tamást szedte elő: — Na, itt van a hires fiú! Halmy Tamás mentegetőzni akart... — Csak semmi tettetés, mindent tudok! Erre jöjjenek... Maga tehát adós maradt tegnap a felelettel és most ki akar fizetni. Jaj, de javít­hatatlan! Na, csak ,ne tagadjon, mert Gyurká­ból mindent kiszedtem tegnap — Te pedig ne mulass úgy, Gyuri, elég nem szép, hogy beáru­lod a legjobb barátodat is. Bizony, Halmy, más­kor jól teszi, ha óvatosabb lesz. Tamás összetete a kezét: — De Klárika, egy kis levegőt! — Jó, jó... Ezzel ráérünk még. Utánam jöjjenek, különben itt is vagyunk már. Édes­anyám, bemutatom neked Halmy Tamást. Tágas nappaliba nyitottak. Az asztal uzson­nához volt terítve, az asztal fején ott ült Klári édesanyja, egy derüsarcu, mosolygó asszony s szívesen fogadta az uj vendéget: — Hozta Isten! Éppen jókor jöttek, mert félóra múlva elszöknek tőlem a fiatalok. Maga. Halmy, időül mellém. Az asztal körül még öt-hat jogászgyerek foglalt helyet: ezeket ismerte Tamás az egye­temről. Klári egyélőre kezére járt a felszolgáló leánynak s amikor végül ő is leült a bátyja ol- ■dalára, mindjárt Tamáson kezdte: —- Most pedig halljuk a kifogásait! Tamás mosolygott, kicsit zavarba is került s a fejével tiltakozol: — Éppen most nem lehet, Klárika, mert ez most már a kettőnk magánügye. Inkább azt mondanák meg, miféle kirándulásra készülőd nek? — Hát nem hallotta még? Szép legény! Per­sze, most a négy fal közé bújik a doktorjelölt ur ... Pedig Gyurka tud róla. Fehér Gyurka maga elé morgott: — Ostobasággal nem szoktam foglalkozni... — Ostobaság? Ah! — és elfordította az ar­cát. — Nagyon komoly férfiú vagy, mióta si­került leráznod az egyetemet, — s itt Tamáshoz fordult. — Arról van szó, hogy fel fogvpik lépni. — Fellépnek? Hol? — Egy darabban. Az önkéntes tüzoltóegylet jótékonycélu szinielőadást rendez zászlóalapja javára s felkértek bennünket, hogy játsszunk el egy népszínművet. Tamás lehajolt maga elé s mosolygott — a jótékonycélon. Klári továbbfecsegett: — Csak junius elején, pünkösd harmadnap­ján játszunk, de már most próbálgatjuk ... — S mi lesz a darab? Klári fölemelte az ujját, mint aki arra ké­szül, hogy valami roppant meglepetéssel lép­jen ki: — A darab címe: Felhő Klári s a főszerep az enyém: Fehér Klári — Felhő Klári. Ugye jó? — Érdekes ... S hogy csak valamit mondjon, utánatette még: — Remélem, sikere lesz Felhő Klárinak. — Nana, — s megfenyegette, — nem szabad jósolgatni, mert még azt fogom hinni, hogy csufolódni akar. Most pedig álljunk fel, urak! Indulás! A fiuk nagy zajjal készülődni kezdtek. Klári anyja egy percre még visszafogta Tamást: — ürülök, hogy eljött hozzánk, Gyurka so­kat beszélt magáról. Jöjjön el máskor is! — Köszönöm, nagyságos asszony, de csak később tehetném tiszteletemet, mert most az utolsó vizsgám előtt állok... A nagyságos mama közbevágott: — Addig én magam sem engedném, de azu­tán szívesen látjuk. No, nemcsak magát, a töb­bit is, mindenkit. A viszontlátásra, a vizsga pe­dig jó legyen majd! A fiatalok elmentek s velük tartott Halmy Tamás is, Fehér Gyurka is. Klári az első sar­kon megállította a társaságot: — Mi most dolgunkra megyünk, Gyurka és Halmy szintén ... Tamás meglepődött: —■ Bocsánat, Klárika, ma van egy kis sza­badidőm ... — Nem bocsánat! — s a kezével jelezte, hogy senki számára sincs elnézés. — Mi me­gyünk és próbálunk, maga hazamegy és tanul. Álászolgája Halmy! Szervusz Gyurka! — s otthagyta őket a partnereivel. Halmy Tamás csak ámult: — Na Gyurka, még igy . cm fizettek ki ap­rópénzzel! Okos húgod van... — Lehet. Mások is mondták, különbeni adj egy cigarettát. Úgy veszem észre egyébként, hogy ahány fiú tapossa most magát körülötte, mind-mind szerelmes a kisasszonyba. Ezt per­sze jól tudja ő maga is, de úgy tesz, mintha nem látná.. • Feljössz este egy feketére? (Folytatjuk.),

Next

/
Thumbnails
Contents