Keleti Ujság, 1931. április (14. évfolyam, 74-96. szám)
1931-04-09 / 80. szám
X/F. ÉVF. 80. SZÁM. i tr JKlesden wárfák a harmadik ralbIóg[filkos§ágoí •.. Megakadt a nyomozás, a pénzhiány is Hagyhass gátolja a csendőrság man« feájáí —* Mens akart ölni a gyilkos? (Élesd, április 7. Kiküldött tudósítónktól.) Három hónapja, hogy meggyilkolták Élesd község főuccáján az öreg Herez házaspárt és már elmúlt egy hete, hogy kirabolták és meggyilkolták a Hercz-házzal szemben lévő házában Terebesi Sándor kereskedőt, de sem az egyik, sem a másik rablógyilkosság tettesét nem sikerült ezideig kézrekeriteni. Érthető hát, ha Éles- den az emberek izgalma rettegéssé fajult és érthető, ha a rettegés hangulatában a legkülönbözőbb verziók keringenek. Elfogott gyanúsítottak. Élesden a Terebesi-féle gyilkosság nyomozása alkalmából számos csendőrt koncentráltak. Másodnapra el is fogtak egy szomszédos faluból, Kövesdről való embert, aki nemrég szaba dúlt ki a börtönből, ahol valami betöréseslopás miatt ült. Az elfogott ember és a vele vadházasságban élő asszonya azonban mindent tagad, úgy hogy nem lehet rájuk bizonyítani a véres bűntényeket. Mindazonáltal nyomós gyanú- okok alapján, őrizetben tartják őket, még most is. Állítólag a gyanúsított ember annyit beismert, hogy a gyilkosság éjszakáján tényleg járt a Terebesi-üzletben de csak dohányncmiit lopott onnan. Ezt a vallomását is visszavonta később. A gyanúsított vagyonos ember, 150—200.000 lejre becsülik vagyonát, amelyre végre azt állítja, hogy becsületes házalással kereste. Ehhez az állításához azonban alapos kétségek férnek. Egyelőre semmi tárgyi bizonyíték nincs el lene. Csütörtökön ugyan újabb házkutatást tartottak kövesdi lakásán és akkor állítólag egy darab talpbőrt találtak nála, amelyről azt hiszik, hogy a Hercz-féle gyilkos ságból származik. Az élesdiek gyanúja. Az élesdieknek erős gyanúja van, egy szomszédos községbeli cipész ellen, aki rendkívül nagy lábon él és rengeteget költ. Ennél a cipésznél is megjelentek a minap a csendőrök, de nem történt vele semmi, csupán annyi, hogy másnap önként ment jelentkezni az élesdi csendőrségre. Nem hisznek a csendőrökben. A nyomozás főirányitása Secinreanu nagyváradi vezetőügyész kezében van, aki rendületlenül bízik abban, hogy a rablógyilkost a legrövidebb időn belül kézrekeriti. De nem ezen a véleményén vannak a rettegésben élő élesdiek, akiknek aggodalma a csendőrség tehetetlensége miatt naprólnapra fokozódik. Az élesdiek félelmét csak fokozza az a tény- hogy pár évvel ezelőtt a szomszédos Telegd községben is meggyilkolták és kirabolták Besszcr Hugó róm. kath. plébánost és a rablógyilkosság elkövetésének idején ugyanaz a csendőrjárásőr- mester volt a telegdi csendőrőrs parancsnoka, aki most Élesden van és ezt a rablógyilkosságoí sem tudták kinyomozni. Most aztán attól tartanak, hogy az élesdi sorozatos rabíógyilkosságokat is örök homály fogja borítani, ami újabb borzalmas rablógyilkosságoknak ad lehetőséget. Nincs pénz a nyomozásra. A csendőrség munkáját nagyban gátolja az a körülmény, hogy a nyomozáshoz nem áll pénz ;> rendelkezésre. Terebesi Samu, a meggyilkolt Terebesi Sándor testvérbátyja nem hajlandó egy bánit sem adni ilyen célra, még pedig azon egyszerű oknál fogva, mert a Hercz-házaspár meggyilkolása alkalmával a meggyilkoltak hozzátartozói 50.000 lejt bocsátottak a nyomozók rendelkezésére és ez a tekintélyes összeg sem volt elég a gyilkos vagy a gyilkosok kinyomozására. Az élesdiek szintén szegény emberek, pern, tudnak pénzt adni, hogy a csendőrök nyomozzanak, mindössze annyi történt, hogy az élesd' Körösvölgyi Takarékpénztárban valami 2000 lejt gyűjtöttek a nyomozás céljaira, ami persze édes-kevés összeg. Jellemző az élesdiek hangulatára, hogy arról beszélnek, hogy a csendőrség pár nappal ez előtt elfogott egy más községbeli legényt, akit talán csak tanúképpen akart kihallgatni, de & legény megszökött a csendőrségtől. Erre vonatkozóan megkérdeztük az élesdi csendőrőrmestert, aki ezt a híresztelést legha tározottabban megcáfolta. A tettes nem gyilkolni, hanem csak rabolni ment a Terebesi-üzletbe. Terebesi Samu, a meggyilkolt Terebesi Sándor testvérbátyja a gyilkosság színhelyén elmondta nekünk, hogy a nyomozás menetét helytelennek tartja. (Eleinte még őt magát is gya nuba fogta a csendőrség!) Felfogása szerint, amint a gyilkosság és rablás elkövetésének va- lcszinüíeges módját rekonstruálta, a tettes vagy tettesek nem gyilkolni, hanem esak lopni mentek be az üzletbe az udvaron, illetve öccsének lakásán keresztül. Azt mondják, sem kés, sem más eszköz nem volt nála, mert különben miért használta volna a sótorő dorongot. Ellenben az eset úgy történt, hogy öccse lakásán keresztül a tettesek behatoltak lopni az üzletbe. Előbb az utjukba eső egyik szoba szekrényéből kivettek két öltöny ruhát és négy pár cipőt, aztán a bolt pultjából kivették a pár száz lejt és az állványról dohánynemüeket, meg az uccai bejárat mellől ostorszijakat. A tettes ezeket már magához vette, amikor Terebesi hazatért, aki a hálószobájában összetalálkozott a tettessel, felismerték egymást és a tettes Terebesi hazatérésének láttára az üzlet mögötti helyiségben felkapta a sótörőt és azzal agyba- főbe verte a nem várt hazatérő gyönge kis embert, aztán betömte a száját és a hálószoba udvarra néző ajtaján át, ott, ahol jött, a mezők felé elmenekült. Terebesi Samu felfogása nagyon helyénvalónak látszik és e szerint Terebesi Sándor gyilkosa nem megölni jött áldozatát, hanem csak kirabolni. Ha Terebesi valamivel később tér haza, bizonyosan meg is menekült volna, mert különben senkinek semmi oka nem volt őt megölni. Tényleg ez látszik a helyes nyomnak és ebből kiindulva kell a nyomozást folytatni. De akár előbb, akár utóbb szánta el magát a tettes a gyilkosságra, bizonyos az, hogy a rablás és gyilkosság megtörtént és bizonyos az, hogy eddig még a rablógyilkost elfogni nem sikerült. Élesden várják a harmadik rabló- gyilkosságot. Legjobban jellemzi az élesdi közbiztouságot egy komoly hivatást betöltő élesdi ur kijelentése, aki ezt mondta nekünk: — Egészen bizonyos, hogy megtörténik a harmadik rablógyilkosság is, csak nem tudjuk, ki van soron... ötvös Béla. tf-H Újból szenzációja van Tordának T©rdia rémei, az ©reg és fiatal Pomnufiuk nyílt nccáxi megtámadták régi haragosuk családfát, a családfői meggyilkolták, vejét halálosam megsebesítették Tovább ás akarták folytain! a vérengzési, de a rendőrség idejében elfogta a garázda família tagjai! (Torda, április 7.) A húsvéti ünnepek alatt kegyetlen gyilkosság hire izgatta fel Torda lakosságát. Husvét szombatján, este 8 órakor az ujtordai Fodor-korcsmában borozgatott 3 fiával Pumnutiu J., aki különböző botrányai révén meglehetős hírhedtségre tett szert a városban- Az egyik fiú észrevette, hogy a család egyik régi haragosa, Tarta Vasile hazafelé tart feleségével és vejével. A korcsmában mulató Pumnutiu család adott jelre kirohant a korcsmából és hatalmas konyhakésekkel felfegyverkezve hátulról támadtak a védtelen emberekre. A támadás olyan váratlan volt, hogy Tartaék meg sem kísérelték a védekezést, hanem menekülni igyekeztek. Futás közben érték a két férfit a késszurások. Az öreg Tarta még negyvenötven lépésig eljutott és bezörgetett egy ismerősének kapuján. A kaput azonban zárva találta, üldözői beérték, a i’öldreteperték s egy utolsó késszurással megadták neki a kegyelemdöfést. Pár perc alatt még a helyszínén kiszenvedett a szerencsétlen ember. Tarta veje egy másik házba menekült s ott várta meg, amig a veszedelem elmúlik a feje fölül. Később elvánszorgott a közeli kórház kapujáig, ahol hatalmas vérveszteségtől összeesett, a kórház személyzete szedte fel a földről és szállította be a kórházba, ahol most élet-halál között lebeg. A gyilkosok a véres események után hazasiettek, késeiket elrejtették s visszamentek a korcsmába. Útközben szembe találkoztak a két Tarta fiúval, akiket értesítettek apjuk tragédiájáról. A vértől megkótyagosodott emberek erre vadállatias kegyetlenséggel támadtak a két fiúra, akik menekülni voltak kénytelenek. Egyiknek sikerült is eltűnni, a másik egy tanító udvarába menekült, ahova a Pumnutiu család utánament. A fiatal Tarta a konyha ablakán át látta, hogy a megvadult üldözői oda is követni akarják, mire az uceára nyíló ablakot bezúzta, hogy azon keresztül meneküljön. Erre azonban már nem volt szükség, mert a rendőrök a tanító udvarán ártalmatlanná tették a vérszomjas család tagjait. A gyilkosokat azonnal a rendőrségre szállították. Dumitrescu vizsgálóbíró, Muresan dr. városi tiszti főorvos, Maró dr. és Groza rendőr- tisztviselők kiszálltak a gyilkosság színhelyére. Az öt késszurástól vérében fekvő Tarta Vasin az orvosok már csak a beállott halált konstatálhatták. Egész Torda a kegyetlen gyilkosság hatása alatt áll. A Pumnutiu családnak félelmes hire volt a városban, amelynek békéjét mindegyre megzavarták. Az idősebb Pumlnutiu és egyik fia tiz évvel ezelőtt Pumnutiu apatársát tette él láb alól és az öreg lelkiismeretét ezenkívül is még két rábizonyított gyilkosság terheli. Egy ízben még eljárás folyt ellene gyilkosságért, de akkor sikerült tisztáznia magát. A letartóztatott család a tordai rendőrség börtönében várja, hogy átszállítsák az ügyészség fogházába. Előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölés bűntettéért vonja felelősségre az igazságszolgáltatás Torda rémeit.
