Keleti Ujság, 1931. április (14. évfolyam, 74-96. szám)
1931-04-06 / 79. szám
14 JHfiESSflMi xiY. wrt. n. mám Erdély a Hármas Mis Tükörben Irta: Zoltán János Nagyőrilekü, ritka t a maga nemében Vultnrhis- tóriáni «»»pontjából is fölöttén becses és tanulságos könyvecskét kotorásztam elő a minap levelesládám mélyéről. Néhai miié jé Losontzy István ttramnak, a nagykőrösi református főiskola egykori tudós professzorának híres-neves Hármat Kis Tükör című könyve ez a most véletlenül kezünk ügyébe került nyomtatvány, mely úgyis mint pedagógiai ritkaság, úgyis mint a hazai népiskolák részére irt első magyarnyelvű tankönyv métán számot tarthat arra, hogy a benne foglaltakkal — futólag és kivonatosan bár — a mai nemzedék is megismerkedjék. A magyar tankönyvirodalomnak a Hármas Kis Tükör az őse, a talán épp ez a nem mindennapi körülmény okoza, hogy a szó szoros értelmében meghatva és elérzékeuyiilten forgatjuk a könyv előttünk fekvő példányának fakóra vált, szakadozott lapjait. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a Hármas Kis Tükör megjelenésekor — 1770-ben — kizárólag latin ▼olt a tanítás nyelve Magyarországon, még a népiskolákban la, a nagykőrösi tüdős professzor tehát valósággal nemzeti missziót teljesített, amikor megdöbbentően sivár anvagi körülményei közepette, tisztára hazafias felbuzdulásból, egy magyarnyelvű tankönyv kiadására határozta el magát. Könyve előszavában Losontzy uram maga, aki Utrechtben nyerte el a teológiai doktorátust és aki korénak egyik legkiválóbb tudósa volt, imigyen adja magyarázatát nagyszerű elhatározásának: „Magyar Gyermekeknek magyarul Írtam, nem idegen nyelven, melyet nem értenek. Sőt vajha már felál- Uttatnának a mi Nemzetünkben is a’ Magyar Oskolák, o’ mellyekben a’ szükséges dolgokra magyar nyékben taníttatnának elsőben gyermekeinkI úgy sem ezek ideieket; sem a Szülék költségeket haszontalanul el nem vesztenék. Sokkal hasznosabb volna a’ falusi Gyermekeket magyar olvasásra, éneklésre, könyörgésre, írásra, Aritmetikára, Históriára és Keesztény Hitnek Ágazataira tanítani, mind gyermeki ebnejeket, hat hét Deák Deklindtzióknak, vagy Reguláknak tanításával gyötreni- jövendö meg-eirathat'atlan károkkal. Az ür loten indítsa fel ct kegyes Szüléknek sziveiket e’ nagy fogyatkozásnak meg jobbítására, szives jóindulattal kívánja N. Kőrösön, 1770. Esztendőben, Losontzy István." A népszerű Hármas Kis Tükör. A Hármas Kis Tükör — tehát, mint látjuk, — éppen százhatvan évvel ezelőtt hagyta el a sajtót s nem kevesebb, mint nyolcvannégy éven at — 1770-től 1853-ig — volt általánosan kedvelt és használatos tankönyv az akkor még külön státust alkotó Erdélyben is. A mü rövid egy-két év leforgása alatt, páratlan népszerűségre tett szert b a múló idők során egyik kiadást a másik után érte meg. Mint jóformán majd minden tankönyvnek, a Hárma« Kis Tükörnek la voltak természetesein szembetűnő és kirívó fogyatkozásai, — buzgó és élelmes pedagógusok azonban a gyakorlati követelményeknek megfelelően többször bővítették s nem egyszer át is dolgozták. így például az 1773-iki kiadást Benkő József toldotta meg Erdély földrajzával. A könyv három főrészre tagozódik s minden való HŰnüség szerint innen kapta a Hármas Kis Tükör nevet is. Az első rész „A* szent históriának rövid srammája. Mellyban bé-foglaltatik e’ Világnak Teremtésétől fogva Jerusálem romlásáig eltolt 4067 Esztendő" egész története. Ez a rész a legrövidebb, kérdések és feleletek váltogatják benne egymást harmincnyolc oldalon át. Sokkalta bővebb ennél — 151 oldalnyi terjedelmű — a amellett határozottan érdekes is a második rész: „Magyar Országnak Kis Tüköré, melly A’ gyenge elmékhez alkalmaztatott könnyű móddal Magyar Országnak Földét, Polgári áliapotját, ás a’ Magyar Nemzetnek eredetét, viselt dolgait, mind ez ideig, hiteles tudós írásokból srammásan ki mutatja." Kérdések és feleletek özönét találjuk ebben a részben is, moly — alighanem változatosság okából — az ország valamennyi vármegyéjét verses formában Ismerteti meg a tudományokra kényszerült nebulókkal. Attila esete a szemtelen poétával. A magyarok őstörténetét ismertető fejezetből böngésztük ki az Attila király nagylelkűségét magasztaló alábbi két kérdést és feleletet: „K.: Mit tselekedett Attila Padvában? (Az olasz Pádua.) F.: A’ midőn ott mulatna, egykor el-ment az Akadémiába, holott is egy Marullus nevű Poéta kezdett előtte hízelkedő verseket mondani, és Attilát Isteni magából valónak hirdetni; mellyen fel-indulván Attila pa- rantsolta, hogy azt a’ szemtelen Poétát verseivel együtt mindjárt meg-égetnék, úgy mint a’ nem szégyenlené az hálandó embereket az halhatatlan Istenhez hasonlittani. K.: Hát ugya/n meg-égettetetUé szegény Poéta f F.: Midőn már nyavalyás a’ rakás fára felvonat- tatnék és a’ hóhérok tűzzel forognának körülötte: akkor Attila: Ne bántsátok (úgy mond) a’ rossz embert, hogy a’ jó Poétákat is el ne ijesszük a’ mi méltó dicséretünknek le-irdsától...” A cseh Vencel meg a boros knpa, Vencel cseh királyfiról, akit a rendek a pápa aka- rata ellenére választottak 1301-ben Magyarország királyává és aki a könyvben Vencéslans néven szerepel, ilyeténképen elmélkedik a Hármas Kis Tükör: „Vévén a’ R. Pápának ezen erős parantsolatját, látván azt is, hogy az igazgatásra alkalmatlan lenne; úgy mint a’ ki már is a’ bornak adta volna magát; sokan V enz eltol el-állottanak, melly ért Attya nagy sereggel Pestre jővén, fiját a’ koronával együtt Tseh Országba vitte. Ki is nem sok idő múlva Olmützben egy gyilkos állal megölettetett 1306." A Hármas Kis Tükörből derül ki, hogy a cselák eredésü Veneeslaus őfelsége kard helyett inkább a bo roskupát forgatta. Erdély Ország Kis Tükre. A könyv harmadik fejezete: „Erdély Országnak Kis Tüköré" ötvenhat oldalon keresztül Erdély földrajzáról, „Polgári állapotjárói”, históriájáról és fejedelmeiről ad rövidre szabott tájékoztatást. Ennek a fejezetnek a szövege is rendkívül érdekes és élvezetes, sőt heiyenkint mulattató is. Mindjárt elöljáróban ekként határozza meg „Erdély földének minemüségét": „Erdély igen áldott kis Ország, n elly a természetnek majd minden javaival bővelkedik, és Magyar Országnak Kints-tartó Háza. Ugyan is: Gazdag Erdély Ország vadász Erdejével, Arany, ezüst, vas, rcz s egyéb Piiz nemével, Só, búza, bor, k&r'tr, muz elégségével, Mind halak’, viliid baf ziok’ tellyes bőségével". Lakosairól pedig ezekéit mondja: „Erdélynek fő Lakosai Magyarok, Székelyek, és Szászak, kik közé egyelitenek Románok, Oroszok, Örmények, Bolgárok, Görögök, Sidók, és Tzigányok". Ezt a sokféle nációt külön-külön igy jellemzi a Kis Tükör: 1. A’ Magyarok egy eredetűek és hajlandóságnak a’ Magyar Ország béliekkel. Barátságosak, vendégeske- dők, pompások; 2. A’ Székelyek, Sicuti, a’ régi Magyaroktól származtatnak. Az Ország’ határát a’ Kunok és Tatárok ellen bizonyos szék helyekben őrzöttélc, a’ honnan Szék helyeseknek, avagy Székelyeknek neveztettek. Jó Katonák, a’ Lovasukat Ló fő székelyeknek, Primipilos, a’ Gyalogolhat Darabontoknak, Pixidarios, hívják. Régen- tért szép szabadsággal birtanak, de már a’ mellől igen el-estenek. 3. A’ Szászok, Saxones, Német Nemzet, Saxóniából valók; III. Geiza K. hivott ki Erdélybe a’ Mesterségeknek nagyobb folytatására 1145. Észt. tájban. Igen mun-' kás, mértékletes és tisztes emberek. 4. Rumunyak, Olasz Nemzet: a’ régi Rómariak maradékainak tartják magokat, a’ honnan magokat ma is Rurmrny oknak, az az: Rómaiaknak nevezik. Többnyire jobbágyok és mérges emberek. 5. Az Oroszok, Rulheni, Lengyel Russiáról szakadtának Magyar és Erdély Országban. Igen paraszt, tudatlan, szegény nemzet. 6. Az Örmények, Armeni, Armeniából valók, kik a’ Pcrsáktól és Törököktől nyomattatván, Krim Ország felé, onnan Moldvában és Erdélyben bujdostalak: Nagy kereskedő kalmár emberek. 7. A’ Bnlgárolc, Bulgáriából jöttének Erdélybe, de meg ülték Brassónak egyik Hóstáját: melly ma is Bolgár szegnek hivatik. 8. A’ Görögök és Sidók kereskedés kedvéért szár- maztanak Erdélyben. 9. A’ Tzigányok, Zingari, vagy Singara nevű Mesopotamia: Városból, vagy Circassia Tatár Országi Tartományból szálankoztanak az Európai földekre 1417. Észt. táján. Szemtelen, Varásló, tolvaj, bujdosó nemzet ..." Egyik-másika tizeknek a ategáttaatUnokaak év faji sajátságoknak többé-kevésbé helytálló, akad «aembaa közöttük olyan is, amely fölött ma már csak kaoagai lehet. A magyarlakta vármegyéket, székely és «riss ,,3"székekat és fin-székeket” ékes rigmusokba szedve kielégítő részletességgel ismerteti a Kis Tükör. Bármily kezdetlegesek, nyakatekertek, pongyolák él csapnivalóan rosszak voltak ugyanis a Hárma« Kis Tükör versei, azért — 'vagy talán épp azért — azokat mégsem lehetett egykönnyen elfelejteni. Itt van például a* 1641-től 1792-ig araikodé wdélyi fejedelmekről és vajdákról készült verseset, a könyv 223-ik oldalán. Érdemes elolvasni. Az erdélyi Fejedelmek és Vajdák. Zápolya vélt első Erzsébet Annyival, Kit Báltori István követett sorjával, Majd Bálon Kristóf, 'Sigmond kis fijávai, És Bátori András a’ Mihály Vajdával. Székely Mózest sorban Botskai követte, Ezt Rákótzi 'Sigmond, de tsak el-kezdette, Bátori Gábornak mert önkint engedte. Ki a’ gyilkos utszát vérével festette. Bethlen Gábor magát vitézül forgatta, Ki az igazgatást Katalinnak hagyta, De Bethlen Istvánnak ezt az Ország adta, Majd Rákótzi Györgynek ismét ajánlotta. Bízta Rákótzi György, érvén vég-órára, Ifjabb Rákótzi György és Fejentz fijára, Rédei, Bártsai, Kemény nem sokára, Bírván, szállott a’ két Apafi vállára. Végre Fő Urához Erdély vissza téré, Jutván Leopoldnak hatalmas kezére, Ez után volt József kegyelmes Vezére, Bár Rákótzi Ferentz volt nagy ellenére. Károly a' Törökön véve diadalmai. Leánya Mária Theresia oltalmat, Szerze Erdélynek is tsendes nyugodalmat, Szállitá Józsefre a’ nagy birodalmat. Józsefet bölts ötse, Leopold követte, Igaz Ország attya, teak kár, hogy élete, Hamar el-tőnít: Éljen 6okáig helyette Ferentz fija! Erdély imádkozz érettel... A Rákóczink gazdagsága és a sáros* pataki szegény diák szerencséje. Fölöttén érdekes az is, amit a Kis Tükör a hatalmas Rákóczi-vagyonról és egy sárospataki diáknak ezzel kapcsolatos szerencséjéről ir: „A' Rákótzi Famíliáról meg lehet jegy ózna, hogy ez temérdek kinteet bíró fejedelmi Ház vólt; mert a* két Rákótzi György Erdélynek majd minden pénzét Patakra takarták, mellyért az Erdélyiek köz beszédbe« azt szokták mondani: A’ Patak vitte el a’ mi pénzünket. Ez erőszakosan gyűjtött pénzből juttatott az áldott szereratse egy Pataki szegény Deáknak is valamelly részt, mert kedves Tsókája, a* kintstartó házából az ablakon által, midőn a’ Bodrog partján tanulgatva, ki terjesztett könyvébe 2000 aranyat hordott, melly tsóka segítségével Akadémiákra fel ment, meg ölvén előre tsóka patronáját, hogy lidértzsége ki ne tudódjon. (Mint írja Tétsi János P. P.)” Ilyen fortélyos é3 jótékony csókára manapság is szükség volna egynémely vékonypénzü, ágrólszakadt szegény diákembernek ... Még csak annyit, hogy Losontzy Istvánnak a Hármas Kis Tükrön kívül több más kitűnő tudományos munkája is megjelent még életében. I A 4 is 6 hengeres FEDERAL, teher- ás auioiiusalváz s jelenkor legtökéletesebb márkája. Hydraiililais négy kerékfék. dupia rugózás, hosszabbított ateáz, motorpumpa, a legmegbízhatóbb kon. strukció. Kérjen ajánlatot, igen kedvező fizetés! feltételek. — Aifancfö alkatrész raktár* Kerületi képviselet: 9 Cári WeindiV bökne, Sibru ! Automobillá it.. Cluj Automobillá rt„ Satmar [ 6 . ,-8í Vezérképviselet: öwslrla S<©raem!a: &t. Ti?n,s©s?a. Kerület: kepvlseiet: Transylvania rt., Odorheiu Rausenbaum Pái, Reghin
