Keleti Ujság, 1931. április (14. évfolyam, 74-96. szám)

1931-04-06 / 79. szám

XIV. ET™. 79. SZÁM. 3 ÉJFÉLI AUDIENCIÁN MÁTYÁS KIRÁLYNÁL Előre kell bocsátanom, nem hiszek a szel­lemidézésben, asztaltáncoltatásban és a tulvi- lági közlésekben. És mégis, tegnap éjjel különös dolog történt velem. Éjféltájban Kolozsvár Fő­terén sétálgattam. A húsvéti cikk gondolatát forgattam a fejemben. Valósággal megbüvölt az éjjeli kép, ami elém tárult: a finomhangula- tu Főtér, a Szent Mihály templom gótikus szép­ségének varázsa, a nemes ivelésü kontúrokból kiáradó áh itat. És a Mátyás szobor. Az éjjeli órák csöndjé­ben úgy fest, mint maga a gigászi erő ércbe- öntött monumentuma. A magyar szobrászművé­szet legszebb alkotása. Még nem volt éjfél után egy óra. A Szent Mihály templomból a nagyszombati ájtatosság világossága áradt ki. A szines ablakokon ke­resztül kiáradó fény a szobrot misztikussá tet­te. Különös fények vilióztak Mátyás érctestén és fején. Megbüvölve állottam meg. Mi ez? Mintha élet lüktetett volna a nagy király érctestében. Valami delejes erő vonzott a szo­bor felé. Ebben a pillanatban érzékeim felmond­ták a szolgálatot. Mentem gépiesen a szobor elé és még nem tudtam, miért. Ébrenlét és álom között, megdermedve álltam még a szobor ta­lapzata előtt. Csak az idegeimen keresztül él­tem. Minden elhomályosult körülöttem, csak Má­tyás királyt láttam. Már nem a szobrot, hanem az igazságos királyt, ahogy a gyerekkorból visszamaradt képzeletemben élt. Rám vetette meleg tekintetét, amelyben mégis évszázadok távlata derengett. És ekkor csodálatos dolog történt velem. Különös hangot hallottam. — Kérdezz íródeák, felelni fogok... Az érckirály ajka nem mozdult és mégis a hangját hallottam. Messziről jött a hang, nem is a füleimmel érzékeltem, csak az idegei­men keresztül. De annak meleg varázsa, mint templomi orgonaszó megbüvölt Megkezdődött az éjféli intervju. Mátyás király szobrával. A szobor beszélni kezd. — Hódolat, dicső király, — rebegtem ön- tudatlanul. Egyetlen gondolat sem jutott az eszembe. Bizonytalanul esett a tekintetem a szobor talapzatán lévő felírásra. Mátéi Corvinul... Mintha halk mosoly futott volna végig a király ajkán. És szólt: — Nem bánt a felírás. A világtörténelem nyilvántartja, hogy egyike voltam a legnagyobb magyar királyoknak. És izig-vérig magyar voltam. Atyám Hunyady János, Erdély vaj­dája, országos főkapitány és Magyarország első kormányzója volt. Az anyám, Szilágyi Erzsé­bet, magyar főúri családból származott, ősei zászlósurak voltak és a legmagyarabb nagy­asszonyt tisztelheti benne a magyarság. Anyám tói, a magyar asszonytól örököltem a lélek ne­mességét és a tudományok, művészetek szere- tetét — Atyámat, Hunyady Jánost, nemcsak a magyarok tartották nemzeti hősüknek, hanem a románok, sőt még a szerbek is. A szerbek Si- binányi Jank nevet adtak neki. Hallottam va­lamit arról is, hogy egy késői versfaragó, Arany János, gyönyörű balladákban meg is örökítette ezt a nevet... — Atyámnak az anyját, tehát az én nagy­anyámat Marginiai Erzsébetnek hívták. Atyja román kenéz és Zsigmond, magyar király szol­gálatában vártiszt volt. Ebben a pillanatban, mintha Magyar Ba­lázs ércalakjának a kardja megcsörrent volna. Az igazságos Mátyásnak egyetlen szigorú pil­lantása feddőleg esett a kuruc Magyar Balázs­ra. Pillanatnyi mélységes csönd után ismét hal­lottam a különös szavakat: — Ahogy atyámat nem bántotta a Sibiná- nyi Jank, a Szebeni Jankó elnevezés, engem és magyarságomat sem bánthat a felírás: Corvi­nul Mátéi. Névelemzés? Zúgó agyamban ekkor egy szó motoszkált. A ma problémáinak a hangja, — 'névelemzés. Mátyás király mintha a szellemek álruhájában minden nap közöttünk járna és ma is közöt­tünk élne, amint azt dicső uralkodása alatt tet­2-, 3- és 4-csöves Váltóáramú hálózati készülékek részére szükségelt, mindenfajta kapcsoláshoz behangolt VAT EEK0HB CSÓSOKOJ1TOK az összes rádiószaküzletekben rendkívül olcsó egységárban kaphatók. Keresse még ma fel rádiókereskedőjét és kérjen árajánlatot az Ön készülékében szükségelt csősorozatra. ADJON KÉSZÜLÉKÉNEK UJ ERŐT VATEA REKORD CSÓSOROZATTÁL VEZÉRKÉPVISELET: VÉRTES VILMOS MÉRNÖK, ARAD. ir-neaa&fri: A párizsi kolőssiálls kiállításon kiállítják Krisztus keiyiiét Is, amelyet az utolsó racsorán használt (Párizs, április 4.) A párizsi gyarmati kiál­lításon többek között kiállítják azt a kelyhet is, amelyet Krisztus az utolsó vacsorán használt. Az ereklyét Nagy Konstantin császár antióehiai templomának romjai között találták meg és f -úr- & C ' jelenleg a newyorki Phönix Bank páncélszek­rényében őrzik. Az ereklye egy arab műgyűjtő tulajdona és jelenleg Európába való áthozása- kor tízmillió dollárra biztosították és állan­dóan detektívek ügyelnek reá. A Vásár erdélyi érdekességei A széliéig népnüvészei a Másáén Manoilescu Mihail kereskedelmi miniszter a múlt évben személyesen vezette a román de legációt a Budapesti Nemzetközi Vásár meg­tekintésére. A miniszter budapesti tartózkodása alatt nyilatkozott a sajtó számára és ezekben a nyilatkozatokban kiemelte, hogy mennyire ki vánatosnak tartja Románia és Magyarország gazdasági együttműködését és ígéretet tett ar- ravonatkozóan, hogy ezen gazdasági közeledés első állomásaként Románia a legközelebbi Bu­dapesti Nemzetközi Vásáron hivatalosan is részt fog venni. Ugyancsak a legnagyobb elis­merés hangján nyilatkoztak a Vásárról Mircea, az Ugir vezérigazgatója és Christodorescu G., a Kamarák Uniójának vezérigazgatója is. Saj­nos, a mostani súlyos pénz viszonyok akadályoz ták Romániát abban, hogy reprezentative részt vegyen a Budapesti Nemzetközi Vásáron, d< hivatalos körök részéről komoly Ígéret hangzót! el oly irányban, hogy Románia az idén is dele gációt szervez a május 9—18-ika között meg­te. Máris válaszolt az el nem hangzott kér­désre: — Névelemzés? Hallottam róla, hiszen annyi ember fordul meg a szobor körül. Tu­dom, mit jelent. Régen ezt a szót nem ismerték. Nem volt nemzetiségek szerinti megkülönböz­tetés. Udvaromba a tehetség, érték és tudás jo­gán bárki beléphetett. Nemzetiségéért soha nem bántottam, soha nem üldöztem senkit. Önmagát alázza meg az a nemzet, amely bárkit nemzeti­ségéért üldöz, mert az erős a gyöngéket nem bántja, sőt mindig magához kell emelnie. — És mégis, uram király... — sóhajtottam, de Mátyás király szellemhangja, mintha nem is hallotta volna a közbeszólást, folytatta: — Nem titok előttem, mert itt születtem Ko­lozsváron és itt élek halálom után, szoboralak­ban is, hogy a történelem örök változása az itteni magyarsággal egy uj szót ismertetett meg. Nemzeti kisebbség. Tudom és ismerem, mii jelent ez a szó. Nehéz a megpróbáltatás, de a magyarság ereje, szívóssága, tántoríthatatlan nemzeti érzése, nemes türelmessége mindig cső­tartandó Vásárra. Szó van arról is, hogy a Vá­sár tartama alatt hívják össze a megalakítandó Román-Magyar Kereskedelmi Kamara alakuló gyűlését is. Ha Románia minden részéből hiányozni is fognak a kiállítandó termékek, remény van arra, hogy a székely népművészet elsősorban művészi kivitelű bútorokkal részt fog venni a budapesti Vásáron. Az errevenatkozó tárgyalá­sok már igen előrehaladott stádiumban van rak, úgy, hogy a Budapestre jövő nemzetközi vásárlátogató közönség minden valószínűség szerint megismerheti a székely népművészet re­mekeit. Remény van tehát arra, hogy Romá­niának legalább egy részét a kiállítók soraiban is megtalálják mindazok, akik kihasználva a Vásár rengeteg kedvezményeit (50% a magyar vasutakon, a visszautazásnál 50% a román vo­nalakon, egyharmad áron utólag megváltható vízum) május 9—18 közölt feljönnek Buda­psstre^^^^ uir-n^-r^-^—^|ir-^r>,0— dákat müveit és csodákat fog művelni a jövő­ben is. Csak pártütést ne látnék köztetek. Mert tudom, hogy a magyarság a fájdalom izzó ko­hójában csak megnemesedhetik. A szellemek órája lejárt. — Európa felett az idők méhe terhes. Az itt élő népekben nem a gyűlölködés lángját kell felgyújtani, hanem a szeretet és igazságosság magjait kell elhinteni. A Hunyadyak és Mar- giniaiak rokonságára még szükség lehet... Ekkor, — csak pár másodperc választhatott el az egy órától, — mintha Kinizsi hangját hal­lanám: — Felséges Uram! A szellemek órája lejárt.. A néma éjszakában egyszerre elhalt az érc­király hangja. Az Egyetem ucca felől hűvös fuvallat csapott meg. Mintha a szobor mögül hatalmas holló szárnysuhogása hallatszana. Homlokom végig simitom. Az élet lassanként visszatér tagjaimba. Mi történt itt? Álom, vagy, valóság? Olajos Domokos,

Next

/
Thumbnails
Contents