Keleti Ujság, 1931. április (14. évfolyam, 74-96. szám)

1931-04-04 / 77. szám

xir. irr. v. izJM. Revízió alá veszik az Impe­rium változás után történt tisztviselői kinevezéseket Mintegy százötvenezer hivatalnok okmányait vizsgál» ják leiül s azokat, akik a törvények intézkedéseinek mellőzésével kerültek állásba, állítólag elbocsátják (Kolozsvár, április 2.) Ismeretes az a heves kampány, amelyet a román ellenzéki pártok indítottak a nemzeti parasztpárti kormány el­len, az iskolák létszámának redukálása miatt. A közoktatásügyi miniszter azzal akarta kipar- rirozni a politikai tőrdöféseket, hogy adatok­kal bizonyította be: máris előállott a szellemi túltermelés és az ország nem tud kenyeret ad­ni a végzett tanítók, tanárok és a többi szelle­mi proletárok ezreinek. A sok végzett, de mégis félbemaradt exisztencia megalakította a főis­kolát végzett ifjak szövetségét s első gyűlése alkalmával élesen tette szóvá a munkanélküli­ség kérdését. Legfőbb követelésük volt, hogy ezután csakis olyan pályázókat nevezzenek ki köztisztségekbe, akik a törvény által előirt vég­zettséggel rendelkeznek és ne tegyenek kivételt még párthiveikkel sem. A miniszter magáévá is tette ezt az álláspontot, arra a követelésre azonban, hogy a jelenleg állásban lévő hivatal­nokok kinevezését vizsgáltassa felül, kitérő vá­laszt adott. Annál nagyobb meglepetésként hatott, hogy a napokban a belügyminiszter rendeletet adott ki, amely bizonyára hosszú időkre felkor­bácsolja a belpolitikai élet vizeit. A kormány- intézkedés elrendeli az impóricmváltozás óta tör­tént összes tisztviselői kinevezések re­vízióját, vagyis mindazok a hivatalno­kok, akik 1918. december elseje óta ke­rültek állásokba, kötelesek felmutatni végzettségükről szóló bizonyítványai­kat. Abban az esetben, ha valaki nem tud eleget tenni a miniszteri rendelet­nek, a rendelet szerint elbocsátják állá­sából. Tehát a kormány, úgy látszik, mégis ma­gáévá tette azt az álláspontot, hogy ki kell ten­ni a közintézmények tisztviselői székeiből a konjunktura-lovagokat, a korteseket, a protek­ciósok légióit. Mivel pedig a kvalifikációnél­küli emberek csakis protekció segítségévei ju­tottak álláshoz, az intézkedés bizonyára maga után vonja a liberálisok és averescánusok per­gőtüzét. összesen mintegy 150.000 olyan hivatalnok jutott az impériumváltozás után állásba. Ki­vált Erdélyben, illetve a magyarlakta vidé­keken számos olyan embert neveztek ki a for­radalom után, akiknek halvány fogal­muk sem volt azokról a kérdésekről, amelyekben szakértőknek kellene lenniök. Csakis igy történhetett meg, hogy közvetlenül az országhatár változás után Marosmegyébe olyan főszolgabíró került, aki mint utóbb ki­derült kocsisból vedlett át máról-holnapra fő­tisztviselővé. Abban, hogy valaki kocsis volt nincs sem­mi, de bosszantó és hogyha időközben olyan felkészültségre és végzettségre tett szert, amely lehetővé tette volna egy ilyen állásba való ki­nevezését, ez esetben semmi kifogást nem lehet­H@ bútor! akar vásárolni, ne sajnálja az utat Marosvásárhely- Brassó-, Szebenbe, és tekintse meg SZEKELY&RET1 bútorgyár ntlnia­raktárál. NAGY ÁRLESZÁLLÍTÁS! KEDVEZŐ FIZETÉSI FELTÉTELEK! ne tenni ellene. Csakhogy az illető ur nem ép­pen szabályszerű igazolvánnyal akarta bebizo­nyítani, hogy alkalmas harmincöt község köz- igazgatási életének irányítására. Az ilyen felkészületlen és félmüveit embe­rek voltak azok, akik a kisebbségekkel szemben a legbrutálisabb magatartást tanúsították. Nem ismerve az erdélyi magyarság kultúráját és magát a népet, éppen olyan terror alatt ^ár­tották, mintha legalább is a kassai emberevő cigányok felügyeletével lettek volna megbízva. De az ókirályságban is történtek ilyen pro­tekciós kinevezések. Costacheseu miniszter mondotta, hogy az egyik középiskolában bábaasszony ta­nította az egészségtant és a csenöőrőr- mester az alkotmányjogot és a francia irodalmat. A pénzügyminiszter tisztviselői között már meg is kezdték a kinevezések felülvizsgálását. Minden azonban a legnagyobb diszkrécióval történt és igy nem lehet még biztosan tudni, hogy kik azok, akiket szélnek eresztenek. A belügyminiszter irányítása alatt lévő közintéz­ményeknél most veszi kezdetét a kinevezések felül­vizsgálása. Az erdélyi kormányzóság ^területen ezt a^mnn­Megnyílt az uj szálloda Bucure^ti NEW-YORK Griritei 143 és „MOTEL MARNIA“, Baze$ti 3. az északi pályaudvar mellett Egy ágyas szo­bák 100—120 Lei, két ágyas szobák 140—160 Lei, bezárólag az összes illetékekkel Modern berendezés; gőzfűtés, meleg és hideg víz az összes szobákban, fürdő, parkett és kifogás­talan kiszolgálás. Hivatalnokok és utazók ár­engedményben részesülnek. kát Starrak Victor és Capusan vezérfelügye- lők végzik. Capusan inspektor már meg is kez­dette Kolozsváron a városi tisztviselők aktái­nak áttekintését. Ezután a vármegyék kerül­nek sorra. Az utasítások részletesen előírják, bogy mi­lyen körülményeket kell figyelembe venni. Fel­sorolja mindazokat a törvényeket, melyeknek végrehajtásaképpen tisztviselőket neveztek ki. Hogyha valaki nem rendelkezik a törvényho­zói intézkedések által megkövetelt végzetteég- gel, úgy a vizsgálatot végző inspektor köteles a* esetet jelenteni feletteseinek, akik aztán döntenek az illető sorsa fölött. Valahogy paradoxonnak tűnik fel azonban a miniszteri rendelet, amikor majdnem mind­egyik uj törvényben felfedezhető olyan parag­rafus, amely szigorúan kimondja ugyan, hogy egy főtisztviselői tisztséghez egyetemi végzett­ség szükséges, de egy pótszakasz megengedi, hogy az életbelépéstől számított két éven belül miniszteri engedéllyel olyan állampolgárokat is ki lehet nevezni, akik nem végeztek egyete­met, Tehát ugyanazt, amit jobb kézzel elren­delnek, a ballal visszavonják. Ilyenformán iga­zán nehéz komolyan venni a kormány akcióját. : m ' n ápolt súlyosabb kölcsönfeliételeket, mint most Oománla Egy páriáéi lap eltiltás* megipja, hsjfjjy ** nem2®4kiSxi pénzosopopft fciuzsor&zsa a meggszärult ©B’szágot (Bukarest, április 2.) A bukaresti lapok közük, a párisi L’ami de Peuple cimü lap egyik legutóbbi számának meglehetősen lesújtó kri­tikáját az uj román kölcsönről, A lap a fran- eia-román kapcsolatok méltatása után a követ­kezőket Írja: —'Úgy a román nemzetet, mint a francia közönséget is, egyformán kiaknázzák és meg­csalják a közvetítő bankok nagyobb nyeresége kedvéért. Ezek a bankok a Deutsche Bank und Discontogesellschaft, a Kreuger és Toli-cso­port, a Dresdner Bank, a Mendelsohn Bank, a National City-bank és főképpen a Banque de Paris et des Pays Bas, amelyek erre a kibocsá­tásra társultak és amelyek szokás szerint nem törekednek egyébre, mint közvetlen cinikus előnyükre, minden olyan aggodalom nélkül, hogy mi történik azután az általuk lanszirozott kölcsön nyomában. Soha egyetlen nemzetközi kölcsönt sem realizáltak a kölcsönvevő érdekei­nek tökéletesebb semmibevevésével és soha egyetlen nemzetet — amelynek pénzre volt szüksége — nem állítottak oda keményebb, vagy terhesebb feltéte­lek elé. Ha valóban a francia kormány úgy gondolja hogy opportunos dolog a Romániának nyuj tandó kölcsön, legyen. Ez azonban úgy kell tör ténjék, hogy testvéri és generózus kezet nyújt son Románia felé, nem pedig úgy, hogy pénz­ügyileg aláaknázza, ahogyan az uzsorás teszi, aki a tönkremenés feltételeit állítja fel, azzal szemben, aki hozzá folyamodik. — Nos, melyek azok a feltételek, amelyeket Franciaország nevében a Banque de Paris et des Pays Bas nyújtott. Egy 575 milliós köl­csön, ezer frankos kötvényekben, 865 frankos kibocsátással, 7 százalékos kamat mellett tör­lesztendő ezer frank értékben, negyven év alatt. Ha tekintetbe vesszük a törlesztési prémiumot és a bankári jutalékot, amely közel huss száza­lék — ez a Banque de Paris et des Pays Bas rendes taxája — ahogyan azt az 1904. évi 5 szá­zalékos marokkói és san-pauloi kölcsönnél láttuk, arra a következtetésre jutunk, hogy a Románia részéről fizetendő valóságos kamat még több mint tíz százalék. A közvetítő bank minden kockázat nélkül több mint százmilliót inkasszál... De vájjon miért kötöttek egyálta­lában egy ilyen kölcsönszerződést! Azt felel­jük, hogy ez a művelet jó hasznot kozott a nemzetközi pénz­ügyi köröknek, amelyek értettek hozzá, hogy bizonyos mértékben kényszerhely­zetbe hozzák Romániát és Franciaor­szágot. A bukaresti lapok kevés kivétellel közük. a L’ami de Peuplenek ezt a cikkét, ami megfe­lel azoknak a számításoknak, melyek szerint a tulajdonképpeni kamat meghaladja a kiienc- százalékot. CSAK 6 LEI A BUDAPESTI Rádió Újság — 52 oldal — Műsorismertetés Tárgyilagos kritika Teljes műsor napszakos és órarendes beosztással. Rádióiskola kezdők részére. Hírek, újdonságok, rejtvények. Előfizetéseket 1 évre 300 lei, Vs évre 150 lei ellenében felvesz a Keleti UJs*g könyv osztály a.

Next

/
Thumbnails
Contents