Keleti Ujság, 1931. április (14. évfolyam, 74-96. szám)
1931-04-04 / 77. szám
XIV. ÉVF. 77. SZÁM. E3 0S3 BRIAND ÚJABB SAKKHUZÁSA: Franciaország és Jugoszlávia csatlakozzanak az osztrák-német vámunióhoz! Idönyerés és taktikázás ez a legújabb jelszó - Hogyan ítélik meg Géniben az osztrák-német vámegyezmény sorsát? (London, április 2.) A Daily Telegraph értesülése szerint a francia kormány tervbe vette, hogy Genfben a Népszövetség következő ülésén előterjesztést tesz abban az irányban, hogy a német-osztrák vámunióhoz elsősorban Franciaország és Jugoszlávia és azután a többi európai államok is csatlakozzanak. A lap vélemébye az, hogy Briandot éppen a német-osztrák elhatározás indította arra, hogy Páneurópa egyelőre még ködös gondolatvilágából a gyakorlati tervek terére lépjen. Párizsban attól félnek, hogy Olaszország tartva német és osztrák piacainak elvesztésétől rövidesen egymaga csatlakozik a vámunióhoz. Egyébként a francia körök is már kevésbé emlegetik azt, hogy a német-osztrák szerződés a versaíllesi békeszerződés, valamint a genfi megegyezések megszegését jelentené. A hágai nemzetközi biróság jogi véleményét akarják kikérni és ezzel egy esztendőre elhúzni a dőlhet (Genf, április 2.) A német-osztrák vámunió körül kitört háborúság magától értetődően a genfi népszövetségi köröket sem hagyta érdek telén ül. A Népszövetségnél az utóbbi hetekben csendes munka folyt, és váratlanul, mint a bomba, robbant fel ennek a vámuniónak a hire itteni diplomata-körökben. Az izgatottság még nagyobb lett, amikor a népszövetségi főtitkárságnak tudomására hozták, hogy ebben a sokat vitatott, kérdésben a legközelebb összeülő népszövetségi tanács lesz hivatva dönteni. A Népszövetség intézményének erősen antant-színezete van, de azért a folyosókon számosán akadtak, akik Németországnak és Ausztriának fogták a pártját, bizonyos kárörömmel, hogy lám, Bl'iamí sem hiba nélküli, ha az ő Páneurópája olyan fordulatot vett, mint ahogyan az tényleg megtörtént, Briand. maga ajánlotta mindig, hogy regionális egyezményeket kell kötni és az ő íefíogása szerint az európai gondolat diadala is lett volna, ha például Prága csinálja meg ugyanazt Ausztriával, amit ma Berlin. Nem minden káröröm nélkül könyvelik el Benes kudarcát is, akinek Berlinből már 1929-ben felajánlották az osztrák, német, cseh vámuniónak tervét, de ezt Benes fölényes gesztussal elutasította magától. A raagánérzelmek azonban sem ebben, sem abban az irányban nem számítanak, inkább a kérdésnek azt az oldalát kell nézni, hogy majd 1931. május 9—35. Eggetemes ueoizei közi Az 1930. évi párizsi vásáron 34 nem zet több, mint 7600 kiállítója vett részt és teljesen elfoglalták a párizsi kiállítási parkot (40 bectár). Jelentékeny vasúti kedvezményt kapnak igazolvánnyal biró kereskedők és iparosok. PÁRIZSI VÁSÁR a tanácsülésen mi történhetik a vámegyezménynyel? Itt Genfben általános az a felfogás, hogy az osztrák-német vámunióról szóló jegyzőkönyvet veszély nem fenyegeti. Svájc népszövetségi szakértői és publicistái behatóan foglalkozva a problémával kifejtették, hogy Ausztria sem a Saint-germaini egyezményt nem sértette meg, sem pedig az 1922 október á-i jegyzőkönyvet, amelynek értelmében Ausztriának gazdasági függetlenségét egyetlenegy állammal szemben sem szabad feladni. Természetesen, rosszakarattal sok mindent be lehet magyarázni és lehet vádat is konstruálni Ausztria ellen, de nem szabad elfelejteni, hogy a népszövetségi tanácsban ma nem esnpán a franeia-cseh érdekek képviselői ülnek, de a vélemények nagyon is megoszlanak. Ezt érzik az érdekelt nagyhatalmak és igyekeznek fortélyosan megkerülni a kérdést. Miután valószínű, hogy a Népszövetség tanácsa e kérdésben nem fog Németország ellen dönteni, át kell tenni hát az ügyet a hágai döntőbírósághoz jogi véleményezés végett. Ez a dolog azonban nem olyan egyszerű. Német politikai körökben attól tartanak, hogy ez a jogi vélemény csak hápapok múlva fog megérkezni, a vámunió kérdése igy csak egy esztendő múlva válhatik időszerűvé, de a hatalmak éppen időt akarnak nyerni: egy esztendő nagy idő, ezalatt sok minden történhetik. Az időnyerés politikájának pillanatnyilag Henderson az ideológusa, akit a vámegyezmény következtében háttérbe szoruló angol nagyiparosi érdekek arra kényszerítenek, hogy a munkáspárt eszményeihez nem illő taktikákat folytasson. Henderson egy másik időnyerő stratégiai fordulata, hogy azt hirdeti, hogy a német-osztrák vámunió veszélyezteti az 1932-ben összeülő leszerelési konferenciát, amely szerinte az európai történelemnek egyik legnagyobb eseménye lesz. Henderson úgy beszél, mintha 1932-ben a rég áhított leszerelésnek semmi sem gátolná az útját, egyedül ez a vám- egyezmény az, amely akadályokat gördil. a ragyogó történelmi fordulat elé. Burkolt kívántig tehát az antant részéről, hogy Ausztria és Németország várjanak 1932-ig, mintha a mai Európa leromlott gazdasági körülményei között olyan egyszerű dolog volna várni ölhetett kezekkel, még néhány esztendőt. A franciák itt Genfben is a német-francia locarnoi politikának a veszélyeztetését látják. Egyik vezető svájci lap őszintén megírja, hogy miért kell minden pacifista megmozdulásnak a két állam között állandóan csakis Németország terhére végbemenni? A vámegyezmény-ellenes hangulat felkeltésére szolgálnak azok a párizsi tendenciózus hírek is. amelyek szerint Németország most már a vámegyezmény után a korridor felgöngyölgetésének problémáját és az első nyugati határrevizíót készíti elő. Ilyen előjelek között készülnek Genfben a népszövetségi tanácsülés összehívására azzal a bizar megfontolással, nehogy az Istenért ezt az ominózus ügyet ott véletlenül is letárgyalják. Kísebbségellenes és a konbordd* mmal elleniéiben alls törvényi szavaztatott mei Costacbescn .4 papneveldék román tanszékébe az állam nevez ki ezentúl tanári — Gyárfás tiltakozására a miniszter megígérte, bogy a tSrvényf. egyelőre nem terjeszti szentesítésre a király elé (Bukarest, április 2.) A szenátus szerda éjjeli ülésén parlamenti iniciativából olyan törvényjavaslatot terjesztettek elő, amely nagy sérelmet jelent a kisebbségekre nézve. A váratlanul benyújtott propozició nem tartalmaz kevesebbet, minthogy a kisebbségi egyházak papneveldéihez ezOntul a. román nyelv és irodalom tanszékére az állam nevezze ki a tanárt. Gyárfás Elemér magyarpárti szenátor emelkedett szólásra és nagy beszédben élesen költ ki a javaslat benyújtási módja és annak tartalma ellen. Különösen kifogásolta, hogy a javaslat a kamarában úgy ment át, hogy arról a kisebbségi képviselők nem is szerezhettek tudomást és még tiltakozásra sem volt alkalmuk. Ez a törvényjavaslat nemcsak az egyházak autonómiájába ütközik és nemcsak az egyházak ellenállását fogja kivívni, hanem ellentétbe]/! van a konkordátummal is és kétségtelen, hogy diplomáciai eljárás lesz a következménye. A kormánypárt egyes csoportjai Gyárfás beszéde alatt láthatólag a törvényjavaslat ellen hangolódtak, amire Costachescu miniszter haragosan kiáltott feléjük: — Ha nem tetszik, ne szavazzák meg. A pártfegyelmet sikerült is helyreállítani és a javaslatot megszavazták. A szenátus ülése után Costachescu miniszter érintkezőt keresett Gyárfás Elemérrel s kijelentette, hogy a törvényt nem terjeszti az uralkodó elé szentesítésre mindaddig, amíg az érdé keltek véleményét meg nem hallgatta Egyébként csütörtökön délelőtt Gyárfás Elemér és a német párt részéről Muth Gáspár megjelentek Dolei pápai nuncius előtt, felhívták a figyelmét arra, hogy a szenátus tegnapi ülésén megszavazott törvény a konkordátummal ellenkezik. * Román, angol, francia, német, magyar, olasz, csehszlovák, szerb, horvát fordítások, (levelek, tudományos, műszaki, stb. munkák) gép- bediktálás, másolás, sokszorositás Dr. Mandel Fordító Irodában, Cluj-Kolozsvár, Strada Me- morandului 12. Jegyezze lói meg Ősi Is asszonyom, amit annyi hálás vevőm tud, hogy az összes Legdivatosabb színekben JémárMis segyejnharisnyát hefxaaagyóbb választékban K£R1$MY&Legolcsóbb uj árakon árusítja Koloxraár> Un?““?“,“ Jos'hasi
