Keleti Ujság, 1931. április (14. évfolyam, 74-96. szám)

1931-04-29 / 95. szám

Kte&ram&Mfo 1 XIV. ÉVF. 95. SZÁM. < . . it . sSäStgSSBOm Félrevezetik, ha „OLLA“ helyett silány utánzatot ajánlanak. Ki akar olcsó elefántot venni? Adótartozás fejében lefoglalták az Illenek-cirkusz elefántját (Kolozsvár, április 27.) Már néhány hete Kolozsvárt tartózkodik egy kisebbfajta cirkusz, amely Charles Illeneb név alatt az Árpád ut egy üres telkén ütötte fel ponyvasátrát s csalo­gatta messzehangZó rezesbandájával esténként és némelykor délutánonként padsoraiba a kö­zönséget. Emellett naponként diszes reklámfel­vonulásokat rendeztek a városon keresztül, ami­kor is különböző sokszínű egyenruhába öltözött kivénhedt igáslovakon délcegen ülő legények, elől a kitűnő zenekrral, amely egy teherautó széles talapzatáról fejtette ki működését s utá­nuk az állatsereglet több diszes példánya, a két és egypupu teve, az ügyes ponnilovak s egy ki­deríthetetlen nevű állat, amelyről többen meg­állapították, hogy a keresztrejtvények kedvelt emuja — ezek vonultak fel nagy érdeklődés mellett Kolozsvár főuecáján. Na, de kifelejtettük közülük az elefántot, amely, ha nem is tartozott családjának legszebb tagjai közé, de vénnek elég vén volt, ami régi követelmény elefántokkal szemben. Charles Illeneb cirkusza nem ment valami jól. A reklám sem segített. Általában igen cse­kély érdeklődés mellett folytak le az előadások s a különböző müsorszámok, a késdobáló, meg az equilibrista gyenge tetszés közepette végez­ték mutatványaikat. Még az elefánt is üres padsorok előtt trombitált, mivel ez volt az ő specialitása. Tekintve a rossz üzletmenetet, a cirkusz pénzügyei nem a legsimábban folytak s igy például nem tudták az adót sem fizetni, ami pedig a legnagyobb bűn Romániában. A cir­kusznak naponta néhányszáz lej adót kell fi­zetnie, azonban tekintve, hogy általában nem tettek eleget fizetési kötelezettségeiknek, az el­maradt adórészletek szépen felgyűltek har­mincezer lejre. A pénzügyigazgatóság ekkor már nem vette tréfára a dolgot s szigorú fel­szólítást küldött a cirkuszigazgatónak, hogy jó lesz, eljönni a pénzekkel. A cirkusz nem igen igyekezett fizetni s erre néhány nappal ezelőtt kiszállt a szigorú végrehajtó, hogy a törvény előírásai szerint megejtse a foglalást a har­mincezer lej tartozásra. A végrehajtó végigjárta a cirkusz helyisé­geit, szétnézett mindenfelé, hogy mit lenne ta­nácsos lefoglalni. Magát a cirkusz sátrat nem foglalhatta le, mert ez a mesterség gyakorlá­sára szükséges, megtetszett ugyan neki egy ki­sebb ágyú, amely egy igen érdekes mutatvány kelléke, azonkívül a lovak sem voltak kutyák, azonban miután a tevéket is megvizsgálta, végre megállapodott az elefántnál s azt vette jegyzőkönyvbe, mint a harmincezer lej biztosí­tékát. Charles Illenebék a harmincezer lejt nem igen fogják tudni előteremteni s igy az elefánt ezekszerint Kolozsváron marad. Ha ez megtörténik, akkor mindenesetre nagy probléma elé fogja állítani a pénzügy­igazgatóság vezetőségét, mivel eddig még nem fordult elő, hogy egy eleven elefántnak kell kvártélyt csinálni a lefoglalt ingóságok elrak­tározására szolgáló helyiségben. Azonkívül pe­dig, ha árverésre kerül a dolog, akkor is kérdé­ses, hogy akad-e Kolozsváron olyan állatsze­rető, aki éppen egy valódi afrikai elefánttal kívánja kiegészíteni gyűjteményét. A cirkusz rövidesen útnak indul Kolozsvár­ról s az elefánt az eddigiek szerint itt marad. Itt marad, de hogy hol és mit fognak csinálni vele, azt még nem lehet tudni. A Vendéglősök Országos Szövetségével létesített megállapodás szerint r rendes világos A sólolvai tüzkatasztrófa segélybizottságának megrázó felhívása „Jól tudjuk, hogy akikhez kérő szívvel for­dulunk, szintén nehéz keresztet hordoznak" (Kolozsvár, április 27.) A borzalmas tüzka- tasztrófával sújtott Felsősófalva udvarhelyme­gyei község tragédiája mind jobban kibonta­kozik. A lakosság elképzelhetetlenül súlyos hely­zetbe került és a kétségbeesés szélén áll. Az országos akció meg is indult felsegélyezésükre. A községben megalakult a segélyező bizottság, amely a maga részéről mindent megtesz, hogy a szerencsétlen hajléktalanul és minden vagyon nélkül maradt családok tömegének szenvedéseit legalább pillanatnyilag enyhítse. A bizottság vezetősége a katasztrófával kapcsolatosan egyébként az alábbi megrendítő hangú felhí­vással fordul a magyar közönséghez: „Feltétlenül hisszük, hogy szükségtelen bő­vebben leírni a mi fájdalmas helyzetünket, amellyel Isten bölcs akarata megpróbált ben­nünket, mert már az egész ország lakossága tudja, hogy községünkben milyen sok család került az útra, hajlék nélkül maradva és elve­szítve mindazt, amit a mai nehéz időkben ke­serves erdei munkával összetakaritott magá­nak. Viszont azt is tudjuk, hogy akikhez kérő szavunkkal fordulunk, szintéi nehéz keresztet hordoznak, de talán éppen Isten akarja, hogy mi a mai nyomorúságunkban annyira meggaz­dagodjunk, hogy a mások még nyomorultabb helyzetére is gondoljunk és azoknak helyzetén segíteni igyekezzünk. Egy olyan székely falu lett a tűz martalékává, amelynek népe évszáza­dok óta erdőn, országúton, vásárról-vásárra járva tartotta fenn életét. Atyafiságos szeretet­tel fordulunk a magyar társadalom szivéhez, hogy hajléktalan népünket mqntse meg a, kol­dulástól és adja vissza az összetörtlelkü áldoza­tok életkedvét. Alázatosan kérjük, tegyen meg mindent, amit tehet, kísérje áldás életüket és azt a munkát, áldozatkészséget, amelyet a sze­rencsétlen nép felsegélyezésére nyújt.“ A Keleti TJjság az összegyűlt adományokat készséggel juttatja el illetékes helyre. A tartományi igazgatói állásra sok az uj jelölt s ez nehezíti meg a feloszlatást Moldovan Valér dr. csomagol s a bukaresti aknamunkákat kárhoztatja (Kolozsvár, április 27.) Minden nap érkezik' hir arról, hogy a Iorga-kormány rövid idő múl­va megszünteti a nemzeti paraszpárti kormány müvét, az ország hét tartományi igazgatóságát. Már az a hir is megérkezett, hogy a kormány azért nem fogadja el a tartományigazgatók le­mondását, mert éppen velük aakrja likvidál­tatni az egész intézményt. Érdekes, hogy Kolozsvárra már meg is ér­kezett az a kormányintézkedés, amely már a likvidáltatás első jele. Ugyanis a közoktatás- ügyi minisztérium táviratot küldött a tartomá­nyi igazgatósághoz, amelyben megszünteti a tanügyi osztálynak azt a jogát, hogy tisztviselői áthelyezéseket eszközöljön. Ezután csak Bukarestben fogják intézni ezeket az ügyeket^ A miniszteri intézkedés a legkülönbözőbb kommentárokra adott alkalmat. Egyesek állí­tásai szerint a kormánynak nem vo;t joga a tartományi igazgatóságok hatáskörét megszo­rítani, amennyiben a működési kört törvény szabályozza, tehát csakis törvényhozási utón lehel a már meg­adott hatáskört megszüntetni. Ezt a visszacentralizálást azonban nehéz volna a régi parlamenttel megcsináltatni, ha össze is hívják rendkívüli ülésekre. A tartományi igaz­gatóságokat törvényesen csaK uj parlamenttel lehet megszüntetni. Még'abban az esetben is, ha a jelenlegi parlament támogatná a személyi­ségek kormányát, arra még sem volna kapható, hogy e saját alkotását önmaga szüntesse meg. Kiváncsiak voltunk, mi a véleménye a nem­zeti parasztpártnak, a beindított tartományi igazgatóságok likvidálásával kapcsolatos kor­mányintézkedésekről. Felkerestük Moldovan Valér erdélyi lemondott tartományi igazgatót, aki a mai napig nem kapott választ a lemondó levélre. — Csomagolok — mondotta Moldovan Valér dr. Lemondó táviratomra még nem érkezett meg a válasz, de eltökélt szándékom, hogy semmilyen körülmények között nem vagyok hajlandó ennek az intézménynek az ügyeit to­vább intézni. — Nyugodt lelkiismerettel merem állítani, hogy Bukarestben állandóan szabotálják a mi munkánkat. A minisztertanács elég szép hatás­kört biztosított számunkra. De ugyanazt, amit jobbkézzel megadtak, balkézzel visszalopták. — Állításaimat példákkal akarom illusztrál­ni. Rendeletet bocsájtottam ki például, hogy azonnal kezdjék meg az agrárreform befejezé­sével járó munkálatokat. Azok a bukaresti urak azonban, akik a centralizációnak a zászlóvivői, uton-utfélen akadályokat gördítettek a kérdés likvidálása elé. — Mi eredetileg egészen máskép terveztük a kormányzóságok felállítását, de az ellenzék még a legmagasabb helyeken is olyan híreket kolportált, hogy mi ez által el akarjuk szakíta­ni a csatolt területeket az ókirályságtól. Más­különben Csehszlovákiában, amikor 1922-ben az ország területét négy tartományra osztották, nagyon csehül ment az adminisztráció ügye. De nyolc óv leforgása alatt megszerezte az önkor­mányzati jogot és napjainkban már saját par­lamentje van. — Aztán egy ilyen intézmény likvidálása korántsem megy olyan könnyen, mint ahogy azt eleinte elképzelnők, mivel nagyon sok olyan pártember van, aki csupán azért akadályozná meg e per keresztülvitelét, hogy ő sétálhasson az erdélyi minisztérium autójával. Legalább is Kolozsváron tekintélyes számú „tartományigaz­gatójelölt“ él A Vendéglősök Országos Szövetségével létesített megállapodás szerint ELEK PENZIÓ * Közismert kitűnő ellátás, elegáns szobák vi­dékieknek rövid tartózkodásra is. igen jutá­nyos árak. Budapest, Rákóczi ut 9 szám, II. s>zötlőoitványokf úgymint amerikai sima és gyökeres vesszők a leg­keresettebb fajokból, legjobb minőségben, garan­tált fajtisztán kaphatók CASPARI FR.-nél Med- gyes-Media§, jud. Tárnává-Maré. Árjegyzék ingyen. „Neuburgen“ különlegesség.

Next

/
Thumbnails
Contents