Keleti Ujság, 1931. április (14. évfolyam, 74-96. szám)
1931-04-29 / 95. szám
XiV. ÉVF. 9Sl SZÁM. '-nr -r í ~~>nrriiiiniimii«i leSeoíkzBíf-B már a májusi társasufozásunltpa ? INDULUNK MÁJUS 7.-ÉN A DÉLI GYORSSAL # JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ ÁPRILIS 30. Könnyítések az adóvégrehajtás frontján Argetoíanu pénzügyminiszter rendeletet adott ki, hogy adóért nem szabad elárverezni a földmívcs igavonó marháját, takarmányát, vetőmagját, az iparos szerszámját, a kereskedő megélhetéshez szükséges áruját,' a tudós könyveit Választások előtti kortesrendeikezés-e, vagy ezúttal komolyan akarnak enyhíteni a középkori végrehajtási rendszeren ? (Kolozsvár, április 27.) Az uj pénzügyminiszter rendkívül érdekes és nagyjelentőségű rendeletet küldött az összes pénzügyigazgatóságokhoz cs adóhivatalokhoz. Argetoianu pénzügyminiszter ugyanis mindjárt hivatalba- lépése után saját muga fogalmazta meg a rendeletet, amely bizonyos könnyítéseket nyújt az adóvégrehajtás terén. Mindenekelőtt a közelmúltba kell visszatekintenünk s fel kell idéznünk az adóvégrehajtásnak azt a kíméletlen, középkori rendszerét, amely szerint még a közelmúltban is hátralékos adó, illetéktartozások fejében mindent le lehetett foglalni és el lehetett árverezni. Az iparos szerszámját, a föidmives igavonó barmát, ekéjét, a tanár tankönyvét, a munkás ágyát és ágyneműjét, és igy tovább. Az adóvégrehajtók nem disztingváltak, nem válogattak, hanem mindent, arai a szemük és kezük ügyébe került lefogtaltak, elárvereztek s ha nem akadt vevő, akkor a lefoglalt árut az adóhivatalok udvaraiba, raktáraiba liordatták. A föidmives és iparos kezéből elvették a szerszámot, elhordták a kereskedő áruját, elcipelték még a pultját is s a kereseti lehetőségtől is megfosztották az adózót, hogy alkalma se legyen nemcsak az adóját, hanem a betevő falatját is megkeresnie. Ezen a középkori rendszeren akar változtatni Argetoianu miniszter uj rendelete, amely szerint, a jövőben a föidmives igavonó barmát, takarmányát, vetőmagját, az iparos szerszámjait s általában az adófizető elsőrendű, a megélhetéshez szükséges eszközeit elárvereztetni nem lehet. Argetoianu pénzügyminiszter rendelete az adófizetők körében bizonyára megelégedést fog kelteni, de a rendeletnek nagy hibája, hogy kissé későn jött, mert az adófizetők, sajnos ma már olyan szegénységbe és nyomorúságba sodródtak, hogy rajtuk már az enyhe végrehajtás sem segít. A rendeletre vonatkozólag munkatársunk felkereste Cncu pénzügyi szubadmi- nisztrátor urat, aki nemrégen jött haza Bukarestből és a pénzügyminiszter ur intézkedésével kapcsolatosan az alábbi szakszerű magyarázatot adta: — Tulajdonképpen eddig sem lehetett elárvereztetni a föidmives igavonó állatait, az iparos szerszámjait, mert a végrehajtási utasítás ezt szigorúan tiltja. Az asztal fiókjába nyúl és kiveszi a törvényt. — Amit most a pénzügyminiszter elrendelt, az teljesen fedi a végrehajtási utasítás intézkedéseit. MORAVETZ KOTTA HIRDETÉSEK M GTiTÍUITSE EZUKHV A HIRDETÉSEKET! Ha egy ilyen hirdetést beküld rendeléssel együtt, ingyen kottát kap. MORAVETZTOL, TEMESVÁR — Miért nem tartották be akkor a múltban az adóvégrehajtási utasítást? — ez a kérdés tóiul az ajkunkra. Erre a kérdésre nem kapunk kielégítő választ. Cucu szubadminisztrátor olyan arcot vág, mintha nem tudna arról, hogy a múltban adóban és kincstári tartozásban bizony elárvereztek mindent. Ki is jelenti, hogy ő ilyen esetekről nem tud. —- Akkor miért volt szükség Argetoianu pénzügyminiszter rendeletére? Jobb azonban nem feszegetni ezt a kérdést. A szubadminisztrátor a végrehajtási utasítás alapján az adóvégrehajtásokkal kapcsolatosan áttér a részletkérdésekre. Tehát a föidmives és a földbirtokos igavonó áltató lefoglalhatok ugyan adótartozásért, de árvereztetni nem lehet. Ugyancsak lefoglalható a takarmány is, de kéthavi készlet ebből foglalásmentes. A vetőmagot pedig egyáltalában nem lehet lefoglalni és elárverezni. Az adófizetőnek nem szabad lefoglalni az ágyát, nem szabad lefoglalni az ágyneműjét, foglalás alól mentes a nélkülözhetetlen ruhanemű. A földművesnél a végrehajtási utasítás szerint nem szabad árverezni két igavonó állatot, egy fejőstehenet, négy kecskét, hat juhot, egy disznót. Rendkívüli esetekben a foglalás eszközölhető, de az adóalany választhat, hogy ezek közül melyiknek a megtartását akarja. Tanárnak, vagy tudósnak nem szabad lefoglalni a könyveit, a tisztviselőknek nem szabad visszatartani a fizetését, a nyugdíjasoknak a nyugdiját, ami az utóbbi időkben gyakran előfordult. Illetve itt is megkötések vannak. Egyenes adóba a tisztviselő és nyugdíjas illetményének csak cgyharmad része foglalható le, a többit azonnal ki kell fizetni. Az utóbbi hónapokban, sőt években még a nyugdijakat sem fizették ki addig, amíg a nyugdíjas az adóját teljesen ki nem fizette. Sőt a rendeletben van egy passzus, amelynek értelmében a földmivesnél lefoglalt élőállatot, takarmányt, vetőmagot, ekét és más szerszámot nem szabad eladni. Nem leltei elvenni az iparos szerszámát A rendelet megfeledkezik az iparosságról, de a szubadminisztrátor szerint magától értetődőnek látszik, hogy az iparos-adófizető szerszámait szintén nem lehet elárvereztetni, mert az iparos-szerszám az ipar további folytatásához és a megélhetéshez feltétlenül szükséges s a végrehajtási törvénynek és a rendeletnek az az intenciója, hogy az adózót iparának folytatásában nein szabad megzavarni. Az adóvégrehajtás frontján ez az intézkedés bizonyos fokig nyugalmi helyzetet jelent, csak attól félünk, hogy a rendelet végrehajtásánál lesznek újabb bonyodalmak. Mindig tudtuk, hogy az adóvégrehajtási utasítás a foglalásoknál és árveréseknél bizonyos normákat állít föl, azonban a végrehajtó közegek a szabályokat, törvényes rendelkezéseket mindig felrúgták s az adóerkölcsről fogalommal sem bírtak. Ennek a rendeletnek csak akkor lenne igazán sikere, hogyha visszamenő joghatállyal bírna és az adófizetőktől törvénytelenül elvett és lefoglalt árnkat az adóhivatalok azonnal kötelesek volnának visszaadni és a kinestár az ebből származó károkért nemcsak erkölcsileg, hanem anyagilag is vállalná a felelősséget. Tudomásunk van arról, többször meg is irtuk, bogy a végrehajtóközegek nemcsak Kolozsváron, hanem az összes erdélyi városokban és falvakban minden törvényes alapot nélkülöző módon foglaltak, árvereztek. Ha a lefoglalt árukat, vagy szerszámokat nem tudták eladni, akkor raktárokba helyezték el és ezzel az adófizetőknek mérhetetlen károkat okoztak. Csak helyeselhetjük Argetoianu pénzügyminiszter rendeletét és arra kérjük a pénzügyminisztert, hogy az ne csak választások előtti kortesintézkedés legyen, hanem olyan gyakorlati rendelkezés, ^amelyet a való életben is a végi'ehajtó közegek respektálni fognak. (—jós.) Két szökött diák fegyveres támadást intézett egy aútö ellen a tömösi szorosban (Brassó, április 27.) A predeáli csendőrőrsön tegnap délben megjelent egy Balogh Ferenc nevű brassói soffőr, aki magával hozott egy Tudor G. Joan nevű liceumi növendéket. A soffőr előadta, hogy tegnap reggel a brassói piacon megszólította két diák, akikkel megállapodott abban, hogy 500 lejért elviszi őket Ploiesti-be, Amikor a tömösi szorosba értek, az egyik diák, Pila nevű, hirtelen revolvert rántott, ráfogta a soffőrre, akitől pénzt követelt. A soffőr ellenszegült, mire a diák rálőtt és megsebesítette. Balogh nem adta meg magát, rátámadt a diákokra, akik erre kiugrottak az autóból és menekülni akartak. A soffőr üldözőbe vette őket és az egyik támadót, Tudor Joant, aki szintén revolverrel volt felszerelve, lefegyverezte és elfogta. A csendőrörs azonnal első segélyben részesítette a vérző soffőrt, majd patrult küldött. Pila üldözésére, amelynek sikerült is a merénylő diákot elfognia. A diákok bevallották, hogy a bukaresti Gheorghe Lazar líceum növendékei, ahonnan ezelőtt egy héttel megszöktek. Pénzük Brassóban elfogyott és igy határozták el, hogy Balogkot, akiről halottak, hogy pénze van, kirabolják. A fogak csimfa lerakodása a legszebb arcot ig eléktelenitl. A száj kellemetlen szaga ▼isszataszitőlag hat. Mindkét szépséghibát néha már egyszeri használat után megszünteti a csodásán udltöizu v hSorwrtonT- fogpép. Használata után a fogak gyönyörű elei antesont fényt nyernék, még az oldatukon is, különösen, ha egyben az e célra szerkesztett fogazott sörtéjü t'hlor«>tí«mt-í<*g!ieíot használjuk. A foghézagok közötti, a száj rossz szagát okozó rothadó ételmaradékokat teljesen cltáYolipa Prohium először egy tubussal mag. tW<*ro«lo«i»-fogpép, fogkefe é* szajrw mindenütt kaphatók. Valódiak csakis a ke]£<ieher-zois osomagoiáshan „Ohlorodont“ f^jírással.
