Keleti Ujság, 1931. április (14. évfolyam, 74-96. szám)

1931-04-26 / 93. szám

Vasárnap Clvj-Kolozsvár, 1931 ápritifa 26 3^ / Előfizetés BELFÖLDÖN: | ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP • ffre 1200 lej, félévre 600í lej. negyed évre 800 !•& Saerkeutöség és kiadóhivatal: Pista Unlril (Főtér) «- egy bóra 100 lej, I Telefon: 6-0*, e-84. _______________Ara 5 lej. ___ j XIV. évfolyam 93-iis szám l mjsmim—»«m—■f■—flj—|—n előfizetés MAGYAKORSZAGON : 1 évre 68 pengd, félévre 29 pengő, negyedévet 15 pengő. Egyes szám ára 29 fillér. Brandsch letette az esküt A német párt nem előlegez bizalmat s fenn« tartja akciőszabadságát — Bitay Árpád nyilatkozik a miniszterelnök ajánlatáról — A prefektusok feltűnő névsora (Bukarest, április 24.) A politika eseménye az, hogy Brandsch, mint kisebbségi államtitkár felesküdött s a német párt határozata sem elő- leges bizalmat az ő működéséhez. A többi ki­sebbségek pedig bizalmatlanok vele szemben. A lapok most erdélyi tárcanélküli miniszterségről beszélnek, amelynek alá lenne rendelve a ki­sebbségi államtitkárság. Szóval: teljes homály fedi az egész tervet s ezt a homályt nem oszlat­ta el Bitay Árpádnak a miniszterelnökkel foly­tatott beszélgetése sem, de Brandsch Rudolfnak az a nyilatkozata sem, amelyben minden kisebb­ség hivatott képviselőitől támogatást kér. A p.refektusi kinevezésekkel pedig sok olyan em bért állítottak az ügyek élére, akik diktatúrát követeltek- A parlament feloszlatásáról még nincsen végleges döntés, de a feloszlatás való­színű. Brandsch letette az esküt. Brandsch Rudolf, az uj kisebbségi alminisz- ter délután 1 órakor letette az esküt Károly ki­rály kezébe. Az eskütételnél Iorga miniszterel- nök és Hönigberger Rudolf evangélikus lelkész asszisztáltak. Az eskü letétele után a király német nyelvű beszédet intézett Brandschhoz, annak a reményének adva kifejezést, hogy Románia kisebbségei ebben a kinevezésben is je­lét látják a jóakaratnak s annak, hogy a kisebb­ségeket egyenjogú polgároknak tekinti az ál­lam. Brandsch-ot azután Iorga is üdvözölte. Bitay Árpád nyilatkozik a miniszter- elnök tervérőL Iorga miniszterelnök pénteken délben laká­sán fogadta Bitay Árpád dr.-t, aki munkatár­sunknak a következőket mondotta a miniszter- elnökkel folytatott megbeszélésről: — A miniszterelnök röviden vázolta, hogy mi lesz a létesítendő miniszterelnökségi kisebb­ségi szaktanácsosi állás feladata és célja. A be­érkező panaszokat a kisebbségi szaktanácsos kapja kézhez, referátumot és véleményezést készít róla és igy terjeszti fel a miniszterelnökhöz .s a miniszterelnök hasításával és aláírásával kerül át az ügydarab a szakmin szterekhez. — Nem részletezte a miniszterelnök ur a ki­sebbségi szaktanácsos viszonyát a kisebbségi államtitkársághoz, viszont szavaiból kitűnt, hogy a létesítendő kultuszminiszteri szaktaná­csosoknak — egy magyarról és egy szászról van szó — sokkal szükebbkörü befolyása lesz, mint a kisebbségi államtitkár mellett műkö­dőnek. Arra vonatkozólag, hogy elfogadom-e a meg­bízást, még nem döntöttem. A választ nehány nap múlva adom meg Iorga miniszterelnök ur­nák. A német párt fenntartással nyilatkozik Az uj alminiszter már átvette hivatala ve­zetését a miniszterelnökségen, illetve megkezdte működését A romániai német párt értekezletet tartott, amelyen H. Otto Roth pártelnök és a párt többi vezérei beszéltek. A kiadott kommüniké szerint a német párt örömmel és megelégedéssel fogadja a kisebbségi alminiszteri állás kreálását abban a reményben, hogy ez az intézkedés úgy az or­szág, mint a német kisebbség részére csak üdvös lesz. Sajnálja azonban, hogy az alminiszteri állás betöltésénél a né­metség illetékes tényezőinek véleményét meg nem kérdezték. Erre való tekintettel a német párt amidőn tu domásul veszi Brandsch Rudolf kinevezését, fentartja magának a teljes akciószabadságot úgy a jelen pillanatban, mint a jövőre nézve. A parlament feloszlatása még függő kérdés A parlament feloszlatása tekintetében a kor­mány még mindig nem határozott. Mánia táborában van egy nagy olyan áramlat, amelynek álláspontja szerint a parlamentnek nem szabad bizalmatlanságot szavaznia a Iorga- kormánnyal szemben a bemutatkozáskor. Ellen­kezőleg, a parlamentnek éppen a nemzeti pa­rasztpárt választási érdekei szempontjából meg kell szavaznia nehány törvényjavaslatot, közöt­tük a mezőgazdasági moratóriumról szólót. A n»mzeti paraszlpártot a saját belső magatartása és frakciói láthatólag kényes helyzetbe hozták. Brandsch Rudolf ügyével és a német párt kommünikéjével kapcsolatban kisebbségi körök­ben általános az a vélemény, hogy a német kom­müniké udvarias hangja ellenére is Brandsch dezavuálását jelenti. Brandsch a pártjának a megkérdezése nélkül foglalta el hivatalát s mindössze néhány nagy­szebeni barátjától kért tanácsot. Ömaga külön­ben a Keleti Újság munkatársa előtt kijelentet­te, hogy az egész kérdést az ő személyes ügyének tekinti s a kinevezés az ő személyének szól, Brandsch kijelentésének viszont a kisebbsé­gek szempontjából az az értelme, hogy nem képvisel tehát mást, mint önmagát. Ilyen körülmények között igazán nem lehet lát­ni, hogy mi a Iorga célja Brandsch Rudolf sze­mélyével. A Yiitornl eddig még egyetlen kormány ér­dekében sem használt ilyen hangot, csak a saját pártja kormányáért. A magatartás szálai azok­hoz a tárgyalásokhoz vezettek, amelyeket Arge- toianu kezdett a régi liberlisok vezetőivel. So­kan tudni vélik, hogy a megbeszélések válasz­tási kartellre vonatkoznának s az Adeverul sze­rint már anylra előrehaladtak, hogy a kartell megkötése nehány napon belül nincsen kizárva. Egyes lapoknak azt a hiradását, hogy Iorga a Br'átianu Gheorghe frakcióval keresett volna kapcsolatokat, a miniszterelnökség pénteken ha­tározott kommünikében cáfolta. (Folytatása a második oldalon.) KÜLPOLITIKAI FIGYELŐ Újabb bonyodalmak Indiában — Me­rész terv az európai munkanélküliség leküzdését2 — Ötvenmillió dohárral alakul meg a nemzetközi agrár bank A spanyol és más előtérbe került külpoli­tikai események árnyékában néhány érdekes külpolitikai esemény húzódik meg, amelyek mellett nem lehet elmenni közömbösen. Jelen­tős esemény például, hogy Lord Irwin, India alkirálya, aki öt éven keresztül a legválságo­sabb időben képviselte Anglia érdekeit, átadja helyét Lord Willingdonnak és visszautazik Londonba. Lord Irwinnek sikerült korszakal­kotó tevékenységet nyitni az angol-hindu vo­natkozások tekintetében és odáig érlelni a dol­gokat, hogy végre mind a két fél közös tárgyaló alapot találhatott. Igaz, közben olyan esemé­nyek jöttek létre, amelyek nyugtalanitólag hát­nak a megegyezés további alakulására. Felláp* golt ugyanis India kisebbségi kérdése: a moha­medánok ügyének rendezése. A mozlimok nin­csenek megelégedve azzal a megoldással, amely most van készülőben s jele annak, hogy nemré­giben, alig pár nappal az Irwin—Gandhi meg­egyezés után, a Ganges-völgyében a mozlimok és hinduk között harc tört ki, amelynek ezer ha­lottja van. A mohamedánok az uj indiai alkotmány­ban alkotmányszerü kisebbségi jogvédelmet követelnek, sőt tovább mennek, ők is autonó­miát akarnak. Indiában most Írország történe­téhez hasonló események játszódnak le, amikor az ir mozgalmakba hirtelen beleszólott Ulster és a maga külön kívánságaival végsőkig el­komplikálta a helyzetet. Gandhi útja tehát Londont megelőzőleg Delhit kell érintse, ahol sürgősen meg kell kezdenie a mohamedánokkal azokat a tárgyalásokat, amelyeket Gandhi ed­dig elmulasztott és amelyek hiánya most súlyo­san megbosszulta magát. • Az európai munkanélküliségnek leküzdé­sére a nemzetközi munkahivatal merész tervet dolgozott ki, de genfi körökben azzal biztatnak, hogy e tervet keresztül is hajtják. A munka­ügyi hivatal huszonegy államtól bekért adatok alapján gondolta ki a tervet, amely szerint el­sősorban nemzetközi alapra kell helyezni az egész problémát és vezető gondolattá kell tenni, hogy a fölösleges munkaerők szétosztásának is olyan központi szerv utján kell végbemennie, mint ahogyan elvileg a világ nyersanyag el­osztásának. Albert Thomas, a nemzetközi mun­kaügyi hivatal igazgatója egy enrópai munka­tőzsdét akar egyelőre létrehozni, amelynek te­vékenysége kettős volna. Először azokat a kül­földi munkaerőket, amelyek az egyes országok­ban a gazdasági válság következtében fölösle­gessé váltak, elhelyezni és visszavezetni az anyaországba, anélkül, hogy zökkenések állja­nak be, másrészt uj munkaalkalmakat közvetí­teni. Ennek az uj nemzetközi intézménynek szolgálatába állana az a másik terv is, amely­nek értelmében nemzetközi jellegű szükségmnn- kákat vinnének keresztül. Minden országnak haszna volna ilyen szükségmunkából — mond­ják a genfi munkaügyi hivatalban — közvet­lenül az igy előállító alkotások, közvetve pedig a személyi és dologi szolgáltatások tekinteté­ben, meg nem feledkezve arról a pszihológiai momentumról sem, hogy e nemzetközi szükség­munkák révén az együttműködés európai szel­leme is fejlődne. A kidolgozott tervek szerint autóutat akarnak építtetni Párizs—Bécs—At-

Next

/
Thumbnails
Contents