Keleti Ujság, 1931. április (14. évfolyam, 74-96. szám)
1931-04-23 / 91. szám
r XJfc tVT. 91. SIAM. Iff Pl I ■ IMITübi iffrfc KjSSBMnufíMQ 9 A kamattörvény és a kisbankok Irtás Dr. OBERDING JÓZSEF GYÖRGY takarékbetétet tfikekaasatadó mentesek, ugysiiatén mentes ettél az éwégl osztalék Is. A szövetkezet és tag. Jat közt kötött kölcsönügyletek mentesülnek további mindennemű bélyeg, bejegyzési és telekkönyvi (betáblázási) illetéktől. A szövetkezetek részéről indított ke ■ resetek ha azok összege nem haladja meg az 5000 lejt, szintén’illetékmentesek és kereseteiket a bíróságok so- ronkivül kötelesek elintézni. További kedvezmények közt szerepel az üzleti könyvek bélyegilletékének 75%-os kedvezménye. A fenntl kedvezméayek mellett a kisbankok önállóságuk feladása nélkül is biztosítani tudják további ren(Kolozsvár, április 21.) A nemrég életbeléptetett kamattörvény nemhogy enyhítette volna a hitelélet válságát, hanem csak súlyosbította. A 14 százalékos maximális kamat, mellyel a bankok kihelyezéseiket eszközölhetik, az adósra nézve nem jelent nagy enyhülést, de a bankokat annál súlyosabb helyzet elé állította. A törvényileg engedélyezett 6 százalékos kamatspannunggal a mai pénzügyi viszonyok közt csak a nagy intézetek tudnak dolgozni, amit a Banca Nationals vjsszleszámi- tolási hitele tesz számukra lehetővé, mig a kisbankok sorsa, minthogy legfőbb pénzforrásuk a takarékbetétekből ered, a betevők kezébe van letéve. A kamatkérdés rendezésénél elsősorban a vlsszle- számitolási kamatot kellett volna európai nívóra leszál. litani, ha az adósok helyzetén segíteni akart az állam. Mi indokolja a Banca Nationals 8 százalékos kamatláb- ját, rajkor a nyugateurópai jegybankok kamata 2—3 százalék közt, a középeurópaiaké pedig 4 százalék körül mozog? Miért szabad a Banca Nationalanak csaknem nettó 8 százalékot keresni a pénzen, amikor a tisztán hltelközvetltésből élő pénzintézeteknek csak bruttó 6 százalékot engedélyez a törvény? A 6 százalékos kamatspannung teljesen lehetetlenné teszi a kisbankok működését' mert rezsijük sokszor 15 százaléklg is felmegy és ezt semmiféle racionalizálással sem tudják úgy leszorítani, hogy a 6 százalékos spannunggal kijöhessenek. Ilyen körülmények között a kisbankok elvesztik rentabilitásukat és ha nem sikerül a nagybankokba beolvadniok, kénytelenek lesznek felszámolni. A kisbankok sorsa nem lehet közömbös előttünk, ha figyelembevesszük, hogy azok az ország összes pénz- intézeteinek egy harmadát teszik ki. A kisbankok megszűnése a hitelszervezet összezsugorodását jelentené, ami egyáltalán nem kívánatos. A kisbankoknak meg van a maguk különleges közgazdasági hivatása és ez paranosolólag követelj meg. hogy fennmaradásukat feladatuk további betöltés* érdekében alkalmas módon biztosítsuk. Még közelebb fogjuk érezni magunkhoz a kérdés fontosságát, ha tudjuk azt. hogy a magyar pénzintéze. teknél a kis- és nagybankok aránya ugyanaz, mint az országos viszonylatban. Az Erdélyi Bankszindikátusba tömörült részvénytársasági alapon működő 89 magyar jellegű pénzintézet közül 35 intézet alaptőkéje nem nagyobb 1 millió lejnél. A 85 kisbank közül nyolc alaptőkéje 100 ezer lejen aluli, tizg 100—500 ezerig és tizenhété 500 ezertől 1 millióig terjed. Fenatl lntézetek saját tőkéi közel 34 milliót tesznek ki, idegentőkéi pedig meghaladják a 300 milliót. Nemzeti vagyonunk egyharmad milliárd lejt kjtevö vagyontételét kezelő intézeteink sorsa nem lehet közöm, bős számunkra, meg kell keresnünk tehát a módozatokat' hogy ezen intézetek fennmaradását közgazdasági feladatuk betöltése érdekében továbbra is biztosíthassuk. A kisbankok rentabilitásának biztositását kétségki. vül az ügyviteli költségek csökkentésével érhetjük el de ezt, mint említettük, az ügyvjtel racionalizálásával nem lehet a kívánt mértékben elérni, mert az ügyviteli kiadások egyik legnagyobb tehertételét az igazgatási költségek teszik ki. Az ügyviteli költségek csökkentését tehát az ügyvitel racionalizálása mellett az igazgatási költségek csökkentésénél kell keresnünk, melynek egyik módja az jgazgatás központosítása lenne. A kisintézetek igazgatásának központositását úgy oldhatnánk meg, ha a kisbankok alaptőkéikkel egy uj pénzintézetet, a kishitellntézetek szövetségét, alapítanának és a jövőben, mipt ennek fiókjai működnének. így az egyes intézetek költségszámláját terhelő igazgatási költségek megszűnnének, csökkenne az adóterhük is, közgazdaságl hjvatásukat azonban épp úgy be tudnák tölteni, mint a múltban. Erős központjuk révén megnyílna számukra továbbá a Banca N&tionala yisszle- számítolási hitílfeí iíígy''hcjg^á’tiífelszükséglet kielégítését még fokozottáhb'.Shértékkén szolgálhatnák. Ennek a tervnek a gyakorlati megvalósulása azon múlik' hogy a kisbankok igazgatósága hajlandó-e egyéni érdekelt a magasabb közgazdasági és nemzeti érdekek alá helyeznj? A kisbankok fennmaradása biztosításának a másik megoldási módjaként azok hitelszövetkezetté való át. alakulása kínálkozik. Ebben az esetben az átalakulás nemcsak formai, de tartalmi változásokat is megkívánna. A kis hitelszervek szövetkezetté való átalakulását a gyakorlati szempontok mellett etikai szempontok is indokolják, mert etikajlag teljesen megengedhetetlen a kishitelellátás k api tali sz tikira szellemű organizációja. A hitelszövetkezetek igazgatási költséget nemcsak lényegesen kisebbek a részvénytársaságok igazgatási költségeinél, de a szövetkezeti törvény oly nagyfokú kedvezményeket biztosit számukra, melyek jelentősen hozzájárulnak az általános rezsjköltségek csökkentéséhez is. így az újonnan alakult hitelszövetkezetek 3 évig teljes adómentességet élveznek. Három éven túl, ha alaptőkéjük nem haladja meg az 1 millió lejt, 50%-os adókedvezményben részesülnek, mig ha alaptőkéjük 1 millió lejen felül van és több, mint 6 éve működnek, 25%-os adókedvezményt kapnak. A 10 ezer lejen aluli tabiljtásukat ha egzisztenciájukat közgazdasági hivatásnak tekintik és hivatásukat hajlandók lesznek a jövőben altruisztikus alapon betölteni. Kétségtelen, hogy a megoldás mind a két módozata áldozatot kíván, áldozatot a magasabb közgazdasági és nemzeti szempontok érdekében, de ha kisbankjaink át akarják menteni magukat, meg kell hozniok ezt az ál. dozatot, ami különben csak magánérdekeket érint. A szövetkezeti megoldásnál a szövetkezeti központba való bekapcsolódással épp úgy érvényesül a tőkekoncentráció, mjnt a kishitelintgzetek szövetségének a tervénél, ami a kisbankok megerősítésének a* egyedüli megoldási módja, A Blharinegyei Takarékpénztár és Gazdasági Bank Rt. közgyűlése (Nagyvárad, április 21. Saját tud.) Erdély és Bánság egyik legtekintélyesebb és legbiztosabb bázisú pénzintézete, a Biharmegyei Takarék* pénztár és Gazdasági Bank Rt. nagy érdeklődés mellett tartotta meg 58. évi rendes közgyűlését. Az elnöklő gróf Tisza Kálmánon kívül a politikai és gazdasági közélet számos kiválósága jelent meg a közgyűlésen, igy többek között dr. Beöthy László, volt magyar kereskedelmi miniszter, dr. Groza Péter, volt erdélyi miniszter, dr. Cziffra Kálmán, dr. Markovics Manó, volt főispánok, Fráter Barnabás volt alispán és mások. Gróf Tisza Kálmán elunok a közgyűlés megnyitása után bejelentette,' hogy az igazgatóság egyik angol tagja, Miss Gordon Holmes hónapok óta tartó betegsége miatt, a másik angol igazgatósági tag, Mr. Richard Sefton Turner, valamint Butculescu igazgatósági tag másnemű akadályoztatása miatt nem jelenhettek meg a közgyűlésen. A közgyűlés az igazgatóság, valamint a felügyelőbizottság jelentését egyhangúlag tudomásul vette, megadta a felmentvényt és elfogadta az igazgatóság javaslatát a 14 millió 18.460 lej tiszta nyereség felosztására nézve. A nyugdíjalapra vonatkozó jelentést Szeme* re Miklós vezérigazgató terjesztette elő, amelyből kitűnt, hogy az intézet nyugdíjalapja a fo* lyó évi január 1-évcl két és félmillió lejre emelkedett. Dr. Markovics Manó javaslatára az igazgatóság tagjaiul újból megválasztattak: gróf Tisza Kálmán, dr. Beöthy László, Gordon Holmes (London), dr. Gróza Péter, dr. Cziffra Kálmán, Szemere Miklós vezérigazgató, Nicolae Butculescu, Diósi Lajos, Fráter Barnabás és Richard Sefton Turner (London). A felügyelőbizottság tagjaiul egyhangúlag megválasztattak: Th. Pappoudoff, Mlhelfy Pál, dr. Lengyel Zsigmond, Szatmári Király Andor, dr. Gerő Andor és Szeszich Elek. Argentínában csökkent a gabonakinálak Newyorkból jelentik: Az argentínai gabonaexportőrök egyelőre tartózkodnak a kínálattól, amióta a kormány felszólítást intézett az összes mezőgazdasági termelőkhöz, hogy 10 százalékkal csökkentsék a búza vetésterületét. • Az Erdélyi Borszindikátus gyűlése. Az Erdélyi Borszindikátus április 24-én, pénteken délelőtt 11-kor Gyulafehérváron, a Transsylvania Bank üléstermében gyűlést tart, amelyre a szindikátus, illetve az Erdélyi Gazdasági Egylet Szőlészeti és Borászati Szakosztálya ezúton is meghívja az erdélyi minőségi bort termelő és az ügy iránt érdeklődő szőlögazdaközönséget. Felhívás a háztulajdonosokhoz. A háztulajdonosok és bérlők közötti jogviszonyt szabályozó, — folyó hó 4-én kihirdetett — legújabb törvény 13. szakasza szerint, az állam 1932. január 1. és március 31. közötti időben kifizetni tartozik a terhére eső lakbérkülönbözeteket. A tisztviselők és nyugdíjasok ezen lakbérkülönbözetét az állam csak abban az esetben fogja azonban kifizetni, ha erre a bíróság, az eddigiek szerint beadott kereset alapján kötelezni fogja. Ennélfogva a Háztulajdonosok Szövetsége lapunk utján felhívja tagjainak figyelmét ezen keresetnek, a törvény kihirdetésétől számított 40 napon belül leendő beadására azzal, hogy a szövetség irodája, a kereset megszerkesztésénél és beadásánál a szövetség tagjai részére díjtalan segédkezet nyújt. * Hitelezők! Adósok! Megjelent a teljes (a* uj módosított szakaszokkal kiegészített) kény* ezeregyezségi törvény pontos magyar fordítása. Ara 100 lej. Vidékre portóval a pénz előzetes beküldése mellett 110 lej. Megrendelhető dr. Mandel Fordító Irodánál Cluj, Memoranda* lui 12. • Demeter János és Demeter Béla, „Románia Gazdasági Válsága“ c. nagysikerű munkája megrendelhető kiadóhivatalunk utján is. Ara 59 lej. Erdélyi leszámítoló és Pénzváltóbank 1 Részvénytársaság Kolozsvár, Piafa ÍJnirii (Főtér) '29: Sánffy palota. Foglalkozik a banküzlei összes ágaival i Előnyös feltételek mellett kölcsönt nyújt belterületen lekvő városi házakra 1. h. bekebelezés mellett ralazsvárl Takarékpénztár és Hitelbank Rt. KOLOZSVÁR, P. UNIRÜ (MÁTYÁS K1R.-TSít) ? liékjai : Bér, Dicsőszentmárton, Gyulatahérvár Marosvásárhely, Nagyvárad, Temesváron. Saját tökéi 143 millió lei. . A Hűiéit - intézetei: Tordaar a n y os v ár m e g y j i fi - karékpé.pztár Rt Tordán, Alsólehérvármegyo- Gazdasági Bank és Takarékpénztár Rt. Nagy- enyed. Udvarhelymegyei Takarékpénztár Rt- Székelyudvarhelyen es Sz.-Kereszturon, Szász- régenvidéki Takarók és Hitel Rt. Szászrőgeu- ben és Népbank Rt. Bánífyhunyadon, Szarnos- ujvári Hitelbank Rt. Szamosujvároa Betéteket elfogad l Minden bankügyletet legeld« nyösebben végez. Engedélye* zett devizahely. Aruraktára a vasút mellett.
