Keleti Ujság, 1931. április (14. évfolyam, 74-96. szám)
1931-04-20 / 89. szám
Aas építőipari világkoagresssras fényes keretek között zafloit le Londonban Dugresaziis kimondotta, hogy az építőipart az egész világon racionalizálni kell — Miért nem képviseltette magát Románia a világkongresszuson A k® Irta: Csiszár Lajos Ab építőipari világkongresszust legutóbb Londonban tartották meg. A kongresszus külsőségeiben is imponáló nagyszerűséggel folyt le. Negyven állam kormánya hivatalosan képviseltette magát. A kongresszuson hatszáz delegátus vett részt. Á nagyobb államok közül csak Oroszország, ^Románia és Afganisztán nem vett részt a kongresszuson. A gyűlés helye Anglia legtekintélyesebb épül'ete: a Westminster palota, vagyis az angol parlament díszterme volt s az egyes üléseken Anglia miniszterei elnököltek. A kongresszus öt napig tartott s mindegyik nap speciális témát tárgyalt. A kongresszus első napja kizárólag üdvözlésekkel telt el. Ezen a kongresszuson a nagyszerű udvariassági szólamokon kívül széles ho- rizintu szak beszédek is hangzottak el. A szakemberek hangsúlyozták, hogy a középitkezések kivitelét nemzetközileg egységes szellemben kell megvalósítani, de ezenkívül is a munkáslakások és kispolgárok házainak egyéni tulajdonná való tételével kell emelni a jólétet és szélesbiteni a magánjavak tulajdoni lehetőségét. Az építkezés tökéletesitését és olcsóbbátéte- lét nem a jogos munkabérek leszállításában kell keresni, hanem a racionalizálásban, vagyis az iparban már eddig tanult módok nívójának emelésében és a tudományos kutatások sikeres eredményében. Mindezeken felül szükséges az organizáció tökéletesítése, pénzügyi téren pedig a tőke részéről olcsó vállalkozói és befektetési készség. Közgazdászaink ez elméle tét nemcsak az állam érdekében, hanem a tőke tulajdonának szempontjából is ki kellene, hogy dolgozzák. A vállalkozó az építésszel és a mérnökkel nem lehet szubordinált viszonyban, amint a munkásnak is munkatárs jellegű barátként kell bánnia a vállalkozó főmunkással. A sikerült kongresszust rendező nemzetközi föderációhoz és a vendégszerető Angliához és kormányához mindegyik felszólalónak volt néhány elismerő szava. A körültekintő előkészítés munkája tette lehetővé, hogy oly sokféle szempont megvilágításában lehetett látni mindenik kérdést. Többek között a svájci építészek elnökének ajkáról hangzottak el az alábbi szavak: 1 — Ne feledjük, hogy tulajdonképen az egyéni munka az alapja a mi egész aktivitásunknak és egyben az összes eredményeknek is. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ebből a munkából nmecsak nekünk, hanem a köznek is haszna van, mert az építészek mindig felül kell emelkedjenek az önösségen és mindig a köz érdekeit kell szolgálják. Búrt mérnök, a világföderációnak az elnöke, többek között a következőket mondotta: —r A mi iparunk történelme telve van a szellemi intelligenciával munkáló egyének nemes példaadásával, ezért kell dolgoznunk a föderációkban az építőipar fellendítése érdekében. Tagadhatatlan, hogy ma nagy és általános gazdasági krízis sötétiti el a világot és azért mégis építkezések és közmunkák által rövidesen meg lehetne javítani az életet. A lakás, a modern lakás a szenvedő emberiségen sokat segítene, mert a mai züllött, leromlott lakásviszonyok mellett még a mai nehéz életet is egy kellemes otthonban meg tudná édesíteni. Thomas igazságügymiuiszter diszelnöki minőségében a lákás problémájával kapcsolatban beszlelt: — A lakás problémája nemcsak az egészségre és ezzel a fizikai életre bir sorsdöntő befolyással, hanem feltételeket szab az erkölcs részére s egyben erősíti az emberi karaktert is- Azután áttér a racionalizálás problémájára. A racionalizálásnak nem szabad egyes cégek egyszerű fúziójában kimerülni, amint a Manoilescu-féle szindikátusi törvénytervezet csak üres formaságokban merül ki. Mert a szimpla egyesülés csak határozatlan kojneepciónak minősíthető. Ha a racionalizálástól sikert várunk, akkor az ipart produktívabbá kell tennünk. Lehetséges, hogy a racionalizálás ideig-óráig enyhíti a munkanélküliséget, azonban nem szabad elfeledni, hogy az elért eredmény még sem lehet kielégítő. Az építőipari munka racionalizálását azután tizennyolc pontban foglalta össze. íme ezek a pontok: 1. Á racionalizálás nem forradalmositás, hanem a lehető helyes újítások meghonosítása- ± A racionalizálás nem tévesztendő össze sem a fúzióval, sem a mechanizációval. 3. A maximális termelés elérése céljából az üzem olyan gyakorlati módon rendezkedjék be, hogy minden fölösleges veszteséget kiküszöböljön. 4. Összmüködés létesítendő az építtető, a tervező, a vállalkozó és az egyes speciális munkák iparosai és munkásai között. 5. Állandó munka által a munkaidő pontos és abszolút kihasználása vezérelvként állíttassák fel. 6- Standardi- zálandók az összes anyagok és egységesítendő]-: a különféle formák. 7. A pénzügyi résznél szükség van az olcsó befektetés és vállalati tőkére. 8. A munkánál állandóan megszervezett emberek dolgozzanak. 9. Specializálni kell az építési módot, például vasbeton, fa vagy acélszerkezet. 10. A technikai kivitel pontossága. 11. Harmonikus munka teljesítése. 12. A segély mértéke. 13. A felszerelés pontos megállapítása. 14. Az anyagok gyártása és azok szállítása. 15. Céltudatos tanonenevelés és utánpótlás mesterekben. 16. A közmunkák állandósága. 17. A szervezésben való közreműködés és 18. Az állandó és soha nem lankadó propaganda. A szatmári iparosság közgyűlésén Ismét a régi vezetőséget választották meg Nem sikerült a nemzetiségi viszálykodás magvait elhinteni (Szatmár, április 18.) A szatmári ipartesteiét nemrég tartotta meg évi közgyűlését, amely impozáns keretek között zajlott le. A közgyűlés elején ugyan hangzottak el disszonáns hangok, de végül is az egyetemes iparos érdekek védelme jutott előtérbe és a régi vezetőséget újból megválasztották. Az első felszólaló Major András vasúti vendéglős, az ipar testület vezetősége ellen éles kritikát mondott és azt ajánlotta, hogy a vezetőség élére felerészben román iparosok választassanak meg. Kocsis László, a szociáldemokrata párt tagja válaszolt Major felszólalására; rámutatott, hogy ez az indítvány nemcsak indokolatlan, hanem alapsza- bályeilenes is. Utána Gyüre Lajos emelkedett szólásra és azt hangoztatta, hogy a közgyűlésnek nem szabad nemzetiségi problémákat a felszínre dobni. Erdélyi Gyula, a román iparosok elnöke nagy lelkesedés között jelentette ki, hogy elitéli a Majorék akcióját s azzal az első pillanattól kezdve nem azonosította magát. Szűcs Kálmán hatalmas filippikát mondott. Rámutatott arra, hogy a szatmári ipartestület sohasem politizált s a maga részéről az iparosság ellenségének tartja mindazokat, akik az ipartestület kebelében a politikai viszályok magjait akarja elhinteni. Több felszólalás után Budura munkaügyi inspektor kifogást emelt az ellen, hogy az ipar testület költségvetésének csaknem ötven s*ázaléka személyzeti kiadásokban merül ki. Azután megkezdődött a titkos szavazás, amelynek az eredményeképen 273 szavazattal egyetlenegy szavazat ellenében újból Szűcs Kálmánt választották meg az ipartestület elnökévé. Alelnökökké választották Kerekes Istvánt és Vank Gergelyt. Jegyzővé Lőrinczy Zsigmon- dot. Pénztárossá Seholtz Emilt. Számvizsgálók lettek: Erdey István, Gyulay Sándor, Harká- csy Lajos, Nisztor József, Pap Endre. Az elől- járósági tagok nagy része is a régi tagok közül került ki. A közgyűlés végén Szűcs, az újonnan megválasztott elnök megható szavakkal köszönte meg a közgyűlés bizalmát. A választás eredménye a szatmári iparosság körében nagy megnyugvást keltett. IPAROSHIREK A kolozsvári vendéglősök a kocsmaárverések és a szeszmonopólium ellen állást foglaltak. A kolozsvári kávésok és vendéglősök szindikátusa a napokban közgyűlést tartott, amelyen az évi jelentéseket Szirmay Károly főtitkár olvasta fel. Ugyancsak ő referált arról a rendeletről, amely a falusi italmérési engedélyeket elkobozza és uj árverés alá bocsátja április hónap folyamán. Ismeretes, hogy a kávésokat és vendéglősöket a szeszmonopólium súlyos veszedelmekkel fenyegeti, amit még idejében ki kell védeni. A közgyűlésen azután felszínre kerültek azok a sérelmek, amelyek a vendéglők és kávéházak üzletmenetét veszéllyel fenyegetik s végül a közgyűlés elhatározta, hogy a panaszokat memorandumba foglalja és Moldován tartományi igazgatóhoz juttatja. A kolozsvári kávésok és vendéglősök szindikátusának elnöke továbbra is Décsei Lázár Aurél, ügyvezető al- elnöke pedig Ehrlich Ernő maradt. Az aradi borbélyszindikátus a vasárnapi munkaszünet revízióját követeli. Az aradi borbélyszindikátus legutóbb megtartott közgyűlésén egyhangulag a vasárnapi munkaszüneti törvény revíziója mellett foglalt állást. Kimondotta, hogy ünnepnapokon, vagy ha a helységben országos vásár van, a déli órákig hosszab- bittassék meg a szakma munkaideje. Békekötés a nemzetközi izzólámpa-iparban. A nemzetközi izzólámpa-iparban nagyfontossá- gu megegyezés jött létre az elmúlt napokban. A holland Philips gyár megállapodott az amerikai Geperal Electric társasággal és a német Osram-mal abban, hogy ezentúl kölcsönösen ki fogják cserélni az izzólámpagyártás terén tett tapasztalataikat. A Philips eddig is tagja volt ugyan a nemzetközi izzólámpa kartell-nek, de a kartell inkább csal: a termelés és az export mennyiségének a szabályozására vonatkozott és nem terjedt ki az izzólámpaiparban döntő jelentőségű szabadalmi és egyéb gyártási kérdésekre. Ezen az utóbbi téren igen heves verseny volt mindeddig a Philips és az amerikai General Electric között- Ez a verseny az európai piacot is először érintette, mert a General Electric tudvalévőén szoros üzleti viszonyban van a vezető európai izzólámpagyárakkal. Elsősorban a német Osram-mal és a Magyar Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.-al. Most ez a konkurrencia megszűnik. A megállapodás azonban csak az izzólámpa gyártásra vo- uatkozik és nem terjed ki a rádiókészülékek gyártására is. BOBSüÉKM úri villa a legszebb kilátással teljes be* rendezéssel, bútor, szőnyeg, konyha, garaj, stb. villanyvilágítással ELADÓ* Közvetítők díjazva — FeívilágositáB: KOFFLER, Bucure?ti, Str. Paleologu 18. Leszállítóit árak mellett, vegyileg fest, tisztit 0“, Kolozsvár!!
