Keleti Ujság, 1931. április (14. évfolyam, 74-96. szám)

1931-04-20 / 89. szám

A jubiláló Bethlen XIV. EVF. 88.8ZAM. XflHBMWfftUíb 13 Bethlen látván, magyar miniszterelnök most töltötte be kormányelnökségének tizedik évét. Ez a jubileum a háború utáni időkben valóban a legritkábbak közé tartozik. Bethlen István talán ma az egész világon a legrégibb miniszterelnök. Hogy Romániában tíz esztendős miniszterelnöksége alatt hányszor váltották fel egymást a kormányok és miniszterelnökök, azt hamarjában meg se tudnók mondani. A nemzeti-parasztpárt kétesztendős rezsimje már a második kormányelnököt temeti s még a li­berálisok rekordja sem volt hosszabb három esztendőnél. Ha valaki, úgy mi tudjuk igazán méltányolni, mit jelent az, hogy egy ország tiz éven át meg van kiméivé a kormánybuká­sok izgalmaitól, attól a sajátos, szinte azt mond­hatni egyedülállóan román rendszertől, amely a rezsim változások alkalmával egész tisztvise­lői garnitúrákat cserél fel, egymással homlok- egyenest ellenkező törvényeket inaugurál és töröl el, állandósítva vele a jogbizonytalan­ságot. Szinte látjuk a rosszaié fejesóválást: íme, kibújik a szeg a zsákból, az erdélyi magyarok Bethlen Istvánt ünnepük, aki egy idegen ál­lam kormányelnöke, ügy van, Bethlen István csakugyan más országnak a premierje, annak az országnak, amelyhez tizenkét évvel ezelőtt mi is hozzátartoztunk, de ezenfelül még egy szoros kapocs fűz a mai napon is Bethlen Ist­vánhoz. Erdély fia ő, fiatal energiái itt bonta­koztak ki, itt kapott először szárnyra, amely, ha átröpitette is a Királyhágón és egy tönkre­ment ország újjáépítésének grandiózus munká­jának élére állította, ha tiz év alatt európai márkát és jelentőséget kapott is a Bethlen név, de mi mégis az erdélyi tehetség és teremtő erő szimbólumát látjuk benne. A Keleti Újság szinte túlzásig ment abban, hogy tervszerűen tartózkodott mindig a ma­gyarországi események kritikával való kiséré­sétől. Csak regisztráltunk és nem "bíráltunk. Úgy éreztük, hogy a lojálitás szabálya ellen vétnénk, ha rendszertelenül beleavatkoznánk olykor annak az országnak belögyeibe, amely immár nem a hazánk, csak kulturális és szel­lemi centrum számunkra. De ha hallgattunk is, nem kerülte el figyelmünket semmi sem, ami a trianoni határokon túl történt. Láttuk elszorult szívvel a forradalmi káoszt és össze- szorított fogakkal, de reménykedve vártunk arra az időre, amely a megkisebbedett orszá­got visszaállítja arra a helyre, ahová a világ ítélete és saját teremtő munkája juttatta. Ami az összeomlástól Bethlen Istvánig történt, arra bizony nem igen lehetünk büszkék. Belső har­cok, kicsinyes torzsalkodások, ott is, akárcsak nálunk, visszatérő kormányválságok. Bethlen István tiz eve aztán megindította Magyaror­szágot a nyugodt és vissza nem néző konszoli­dáció utján. Bethlen István legyőzte a kétség- beesés és csüggedés szomorú idegállapotát, mindig azt hangoztatta, bogy a kis ország és nyolcmilliónyi népe csak akkor élhet meg, ha dolgozik. Kormányzásának első évei lehettek talán a legkeservesebbek. Az utódállamokból megindult népvándorlás folyama elárasztotta a kis Magyarországot, a repatriáltak százez­reit eh kellett helyezni, a forradalom utórezgó- seit pedig, a különitruényi konjunkturalovagok mezei hadait le kellett építeni. Mindezt annyi okossággal és diplomáciai ügyességgel hajtotta végre Bethlen István, hogy mindenütt el kel lett ismerni politikai zseniálitását. Bethlen István kormányzásának első éveiben azonban nemcsak a feszült politikai atmoszférát változ­tatta meg, hanem reudbehozta Magyarország állami üzemeit, visszaadta a vasútnak és pós­tának európai nevét is. Tető alá juttatta a nép- szövetségi kölcsönt, amely az ország pénzű gyei 1 rendezte, Magyarország külpolitikai Bulyát pe­dig szerencsés kézzel megalapozta, az addig izolált Magyarországot bekapcsolta Európa és a világ vérkeringésébe. A gazdasági világválság természetesen Ma­gyarországot sem kerülhette ki. Főleg az ország agrárjeilege az oka annak, hogy Magyarország nyolcmillió lakósának ma olyan nagy áldozatos erőfeszítéseket kell megtennie. De hogy Ma­gyarország minden módot igénybe vesz, amely- í lyel ellensúlyozni próbálja a gazdasági válság] (Bukarest, április 18.) Hány kormányt is temettem már el eddig? Sokat. Legalább is töb­bet, mint kellett volna. Ahol sok a kormány, ott kevés az államférfi. De hagyjuk ezt, most nem erről van szó. Mindössze feljegyzéseimet szeretném átlapozni s meditálni azok fölött a riporter képzeletének szabad csapongásá val. ahogy a primadonna teszi késő éjszaka a han gulat-lámpa alatt, miközben régi szerepeit ol­vassa ... Egy ideális kormánybakás. ... hát a legszebb és a legsimább bukás két­ségtelenül az Averescué volt. Gyönyörű eset, — ahogy a sebésztanár mondaná. A cotroceni-i vasútállomáson kinn áll az egész avereszkánus kormány. A beteg Ferdinand király Szinajába készül utazni. Gyönyörű májusvégi nap ontja tüzét és ezernyi illatát. Vidámak a miniszterek. Nincs deficit, az állami inkasszók pompásan mennek, Mussolini ratifikálta Besszarábia csat­lakozását. Averescunak egy ezredet adományo­zott a király, Bukarestben pedig házzal aján­dékozta meg a hálás nemzet a marasesti-i győ­zőt. Jön a hosszú nyárijáváció. Goga a Retye zátra készül. Tranen Iasi Genfbe, hogy meg tartsa ötvenedik előadását a nyolcórai munka időről. A király is mintha jobban érezné magát Kedélyesen beszélget a tábornokkal. Nyugalon és elégedettség mindenfelé. Az udvari vonat már-már elindul, mikor az uralkodó úgy mellékesen megkérdi Averescut■ nem volna helyes kedves tábornokom, ha kon­centrációs kormány alakulna? ön ellen termé­szetesen semmi kifogásom nincs, kormánya szép munkát végzett, de ki tudja mit hoz a jö­vendő? Itt az alkalom, amikor a pártok össze­foghatnak ... Averescu nézi az uralkodót, mint­ha nem hallaná jól szavait. Azután udvariasan meghajlik: Sire, kívánsága paraves előttem. A vonat fütyül és elindul szinaja felé. Mit tetszik gondolni, mi az első dolga Ave- “escunak? Egyszerű az eset: megszigorítja a cenzúrát. A lapok fehér foltokkal jelennek meg. Merthát mindennek az újságírók az okai. Az­tán magához hívja a pártvezéreket, de mindösz- sze Cuza és Jorga tesz eleget a meghívásnak. Averescu elégedetten mosolyog: mégsem lesz koncentrációs kormány. Este hatkor miniszter­tanácsra hívja össze kormányát. Készül a kom­müniké, mely Averescu fáradozásait dokumen­tálná avval a konklúzióval, hogy a nemzeti koncentráció a liberálisok és a nemzeti paraszt­pártiak magatartása miatt ezidőszerint tárgy­talanná vált... Nyolc órakor azonban ndvari autó áll meg a miniszterelnökség előtt. Hiottu érkezett meg. a palota minisztere. Kezében pecsétes levél. Ki­hallgatást kér, Áverésen azonnal fogadja. Fel bontja a levelet, melyből két dekrétum hull ki. 4z egyik, mely az ő lemondását tartalmazza, a másik megbízza Bnrbu Stirbey herceget az uj kormány megalakításával. Averescu hangtala­I uul toll után nyúl. Az egyik dekrétumot alá­írja, a másikat ellenjegyzi... nyomását, azt innen is jói látjuk. De látja a Nyugat is, amely tisztában vau a Bethlen lát­ván által elvégzett munka komolyságával éa nagyságával és Bethlen Istvánt a legjelentéke­nyebb államférfiak közé sorozta. Erdély magyarsága örömmel aorakozik Bethlen István ünneplőinek táborába és büsz­kén állapítja meg, hogy tiz éves kormányzása alatt szerzett érdemeinek sugarából egy sze­rény fénykéve .Erdélyre esik, amely a határo­kon túli magyarságnak nagy politikust, a va­júdó Európának pedig olyan zseniális státus- férfiut adott, akinek még nagy szerepe lesz a világháborúban legyöngült Európa uj rendjé­ért és az igazi békeévek visszatéréséért folyó harcban. Az uj kormány pedig még aznap éjszaka megalakul. Persze azt elfelejtettem megírni, hogy Bra- ianu Jonel még akkor ép egészségnek örven­dett s amig ez a kis intermezzo Bukarestben lezajlott, addig ő Florieában gondosan öntöz- gette a rózsaágyakat.,, öt bőrönd és három rend ruha. A koncentrációs kormány gondolata má­sodszor a Vintila Bratianu emlékezetes bukása alkalmával vetődik fel. A közönség hallatlan izgalommal figyeli a fejleményeket. Titulescut táviratilag hazarendeli a regenstanáes. Titu- lescu meg is érkezik s az ő szokott joviális mo­solyával tárgyalásokat kezd. Meglátogat min­denkit, aki él és valamit számit. Mi lesz ebből?- kérdi mindenki, Maniu ismét elesne a kor­mányelnökségtől... Nagy a bizonytalanság. Ott állunk a palota udvarán vagy huszonöt- harminc újságíró s talán kevesebbet tudunk, mint azok, akik a rácson kivül várják a fejle­ményeket Titulescu bent van a régenstanács- núl, referál a tárgyalások eredményéről, igy. várjuk őt Szivszakadva, mögöttünk száz nyom­da és sokezer rikkancs. Csak egy idősebb kollégánk biztos a dolgá­ban. Nyugodtan sétál, botját olykor megpörge­ti, majd cigarettára gyújt és elmélázva nézi az épülő királyi palota beton vázát. Mintha most csöppent volna ide Kaliforniából, hogy a román cement jövőjéről szines riportot Írjon. Fölénye­sen r.éz el fejünk fölött, mint aki hallatlanul biztos a dolgában. — Mit izgultok, — fakad ki végül. Titules- cu nem fog kormányt alakítani­— És mért nem? — kérdezzük, talán ebben az értelemben már megegyeztél vele? — Én csak annyit mondok, hogy nem fog kormányt alaki tani. Tényleg, egy félóra múlva Titulescu maga is személyesen megerősítette, amit kollégánk mondott. Valaki beszélgetés közben felemlíti az esetet. Titulescu csodálkozva néz az ujságiró- jósra: — Honnan gondolta, hogy én nem fogok kormányt alakitani? — Excellencies uram, — válaszolt a kérde­zett, ön Éúkarestbe mindössze öt bőrönddel ér­kezett, ami annyit jelent, hogy csak öt napig szándékszik Bukarestben tartózkodni. Isten a világot pedig hat nap alatt teremtette, ami jó­val könnyebb feladat volt, mint Romániában koncentrációs kormányt összehozni... — Következtetései ragyogóak, — nevet Ti­tulescu. Na és most nem lenne szives megmon­dani, ki lesz az uj miniszterelnök? — Mi sem egyszerűbb: Maniu Gyula. — Milyen politikai indokolással? — Szabójánál három rend sötét ruhát ren­delt s ez számomra még azt is jelenti, hogy há­rom évig marad hatalmon. Most utólag ugye megállapíthatjuk, hogy Kormányválságokt közelről nézve Jegyzetek az njságiró noteszében BAD-NEUHEIlll-fttrdé Világhírű szénsavgazslag syógysó (30,5—34,4° C) Németország D-Zug — Hamburg - (Berlin) Hassel — Frankfurt a. M—Basel vonal Alluniisa. — 45 percnyire Frankfurt am Malutol. — ',«KC Utolérhetetlen hatással szívbetegségeknél, érelmeszesedés­nél. reuma, csuz, b onchiús, hátgerinc és idegbe legeknél. Legelőkelőbb szórakozások — mindenféle sport. A legmo­dernebb gyógykezelés és gvógyszerek. Szép és kellemes üdüllőhely. E ső rangú elszáilásoiás mérsékelt ár k mellett. Prospektusok a ííüdőigazgatóságnál „Bad-Nauheim" és az utazási irodákban kaohatók.

Next

/
Thumbnails
Contents