Keleti Ujság, 1931. április (14. évfolyam, 74-96. szám)
1931-04-20 / 89. szám
K7F. TtVF. 89. SZJM. 3 —"~-,L”pi*"TWB—f^BWB—^ror TITULESCU Londonba utazik... I. (Bukarest, április 18.) 1922-ben egy nyurga, mongotképü fiatalember veszi át a pénzügyminisztérium vezetését. A közvélemény keveset tud róla, a politikusok is mindössze csak annyit, hogy kiváló jogász, félelmetes törvényszéki de- batter, néha előadást tart a bukaresti egyetemen és bizalmas hive Take Jonescunak. Olykor, időközönként a képviselőházban is feltünedezett, sőt annakidején tagja volt a jasii háborús kormánynak is, de ki emlékszik még erre? A politika berkeiben valahogy parvenünek tekintik a fiatal pénzügyminisztert, aki rapszó- dikus intervjukat ad és az uccán karonfogva sétál az ujságirókkal. A pártok kivénhedt pénzügyi szakértői meg pláne odavannak: mit akar, jövevény, micsoda badarságokról beszél, ő akarja megváltoztatni Románia államgazdasági rendszerét? Titulescu — mert ö a betolakodott idegen — eközben maga köré gyűjti a párizsi, berlini és lipcsei egyetemekről hazakerült fiataloknak tettrekész, lelkes gárdáját és külföldi mintára ő készíti el az adónemek egy ségesitéséről az első törvénytervezetet. Nagy újítás volt, a parlament fogát összeszoritva sza vázzá meg, de kell a pénz s hátha beválik az u.i rendszer? Utóvégre sarlatánoknak is voltak már sikereik. Titulescunak azonban nincs szerencséje ezzel az újítással. Néhány hónap leforgása alatt mint pénzügyminiszter menthetetlenül bukik. Titulescu egyszerűen félreáll. Mint a bűvész, akinek egy kunsztja rosszul sikerült. De nevét már országszerte ismerik, az adók törvényét Titulescu-törvénynek hivják, van már politikai sarzsija: ez a bukás felszínre dobta őt s a pártok idegesen figyelik, mit szándékszik tenni. Közben Take Jonescu meghal, pártja felbomlik s részint a Maniu-féle nemzeti, részint pedig a néppártba olvad bele. Titulescu néhány hívével „facér“ marad, lóversenyekre jár, estélyeket ad, sőt mi több: újból megnyitja ügyvédi irodáját és porokét vállal, szóval minden jel arra mutat, hogy egyelőre várakozó álláspontra helyezkedik. Ez pedig sehogysem tetszik a pártoknak. Nyugtalanítja őket Titulescu semlegessége, ismerik már képességeit, e néhány hónapi szereplése alatt a parlamentben megmutatta oroszlánkörmeit, jól tudják, hogy kemény ellenfelük akad, ha véletlenül eszébe jutna, hogy pártot alakitson. Hallgatólagosan megegyeznek tehát abban, hogy Titulescut valamiképpen el kell távolítani a belpolitikai porondról. Valakinek egészséges ötlete támad: követté kell kinevezni, valamelyik -r- lehetőleg távoli — országba, hisz nagykulturáju ember, pompás modora van, beszél négy öt nyelvet. A?, ország is sokat nyer vele, egy ilyen születet diplomatával. Titulescu elfogadja az ajánlatot. Gyönge fi zikumu, beteges ember, jól tudja, hogy az elke vülhetetlen harcot nem bírná idegekkel. London neki éppen megfelel, ott fog élni nyugat ormán, sok munkája nem lesz, hiszen a román diplomácia idegrendszere Párizsban fut össze bármikor lerándulhat a napsütötte tengerpartokra gyógykezeltetni magát s áldozhat kulturális szenvedélyeinek is. Kihurcolkodik hä Londonba, eladja ingatlanait, csupán egyik bu karesti villáját tartva meg, mint, aki jóidőrc talán örökre elhagyni készül az országot... II. Pár évig nyugton is marad. De megbízzál az optánspörben Románia képviseletével s elvkor ambíciója ismét magas sudárba szökik Agitál, kutat, előadásokat tart, fényes estélye két rendez, barátkozik, a külföldi lapok kezde nek rá fölfigyelni. Aztán lemegy Geníbe, hogy Apponyi hallatlan tekintélyével és tudásává felvegye a nyiltszini harcot. A „Berges“-beu hatalmas appartament-t vesz ki, grandsigneun életet él, a szakács külön étlap szerint főz neki: a nagyhatalmak kispolgári életet élő külügyminiszterei egészen elszürkülnek társadalmi szereplései mellett. Titulescuról szélűben be szélnek, sikerei vannak, befut. Külföldi sikereinek belföldi visszhangja mi nissteri tárcát sodor felé elkerülhetetlenül. Visz szahivjájt Ferdinand király kivánságára és kül ügyminisztere lesz Brätianu Ionéi hires 1927-ik „nagy“ kormányának. De nem sokáig maradi itthon. Sűrű összekülönbözései vannak Ducaval s Brätianu Ionéi halála után ismét visszamegy Londonba. Nem mond le, csak egyszerűen visz- szamegy. Ez az ő stílusa. (Szegény Brätianu Vintila, akit a pirkadó nap első sugarai már íróasztalánál találtak, halála napjáig sem tud ta megérteni, hogy mi szüksége volt a liberális pártnak erre a kakukfiura, aki délben tizenkét órakor kel fel és éjszaka dolgozik, amikor más rendes ember aludni szokott.) Aztán ismét Genf és a Népszövetség. Megvívja Apponyival emlékezetes nagy párbaját Beteg lesz, a leghíresebb párizsi tanár operálja A Riviérán üdül, majd a Lidon, ahol összetévesztik a világhír ormain járó Josef iné Bakerrel. Hetekig csak erről Írnak a lapok. Ismét London. Károly király visszatér az országba. Diamaudy a párizsi követ megy. Ti tuleseu marad. De mennyire, hogy maradni. Most újból közöttünk volt. Két tárautó hoz ta utána a bőröndöket. Fut, fáradozik, tárgyal. Barátai nem ismertek rá. Tizenhárom napon át nem volt éjjele-nappala. Mégsem akarta enged ni, ha valami nem sikerült, újból meg akarta próbálni. Három kilót fogyott, de nem akarta hagyni magát. Szívós igyekezett lenni, mint Maniu és körültekintő, mint Dúca. Micsoda változás söpörte el nagyúri fölényességét? Egyszerű a válasz: a külföld, Genf és a Nép szövetség. Titulescu jól tudta, hogy a külföld éber szemekkel figyelte mindazt, ami most vele (Düsseldorf, április 18.) A düsseldorfi nagy per tárgyalásán a tanúkihallgatásokat előre láthatólag jövő szombaton befejezik. Egyébként ezek a kihallgatások nem hoztak semmi lényegesebb újat, mivel az összes vallomások majdnem teljesen egybevágnak Kürten kijelentéseivel. A pszihiáterek szerint Kürten azért részletezte annyira borzalmas cselekedeteit, hogy azok elmondásával még egyszer átélje szadisztikus élményeit. Különösen kínos volt azoknak a tanuknak a kihallgatása, akiket annak idején Kürten megtámadott és akik most borzadva ismerték fel a vádlottban támadójukat. Kihallgatták azokat a rendőrtisztviselőket is, akik annak idején a gyilkost kihallgatták Egyikükkel szemben Kürten különösen közlékeny volt s elmondotta, hogy a gyilkosságok ntán a vasutak és nagyáruházak ellen akart merényletet elkövetni, hogy beteg idegeit bielégithesse. Kürten feleségét nem idézték meg a tárgyalásra és még tartózkodási helyét is titokban tartják. Csak annyit tudnak, hogy egy tébolydában van, mert férje vallomása után kifejlődött benne a már lappangó idegbaj. Egyébként az asszony szintén börtönviselt nő, öt évet ült, mert annak idején csábitóját agyonlőtte Kürtennel is a börtönben Ismerkedett meg és ott is házasodtak össze. A szombati nap jelentéktelen tanúvallomásokkal kezdődött, azután azonban sor került a legfiatalabb áldozat, az öt és féléves Alber- mann Gertrud ügyének tárgyalására. Kürten ezt a gyermeket a legbrutálisabb kegyetlenséggel gyilkolta meg 1929 novemben 7-én éjjel. Az orvosok a kis hullán mintegy harminc szúrást számoltak össze. Egy Geritzke nevű asszony el„% vérbalos a legnagyobb bIHt követi el, na nem kezelteti magái“. „A vérbajos, ha nem kezelteti megát, megfertőzi a családját és még sok-sok ezer embert“. Diszkréten, olcsón és könnyen kezelheti magát a „SIGMARGYL" PASZNLI.AVAÍEzen gyógyszer hasznosságát, amelyet Dr. M. Pomaret fedezett fel, úgy a belföldi, mint a külföldi orvostudor urak elismerték. Az orvost urak részéről beérkezett levelek nagyszáma, amelyek a „SK3MARC3YL“ elsőrangú hatását ismerik el, bárki rendelkezésére állanak. Érdeklődőknek ingyen küldünk használati utasítást és irodalmi értesítést. Engross ügynökség Erdély és Btn&i területére Ssgmsrgyi C!uj, Hr. luiiu Maniu34. MminninnHiHaiiiiiMimumiiiiiimmmittiinnmmiinumimwHtwiinmiMnnwimuiaMiiMna kapcsolatban Bukarestben történt. Tudni akarta: vájjon reális-e az a nimbusz, melyet homloka köré szőttek. Vájjon csakugyan ő volt-e a román belpolitika parlamentáris kísérleteinek utolsó mentsvára, a tekintély, az erő, a kapacitás. Két évvel ezelőtt nem sikerült a hasonló vállalkozása. Titulescu, a Népszövetség közgyűlésének tavalyi elnöke, úgy tudta, hogy presztízsével játszik. Ezért futott és ezért fáradozott: ezért akart mindenáron kormányt alakítani. Most aztán visszautazik ismét Londonba. Eskassy Endre. mondja, hogy ő látta, amikor Kürten kezénél fogva vezette a kisleányt és beszélgetett vele. Ő hivta vissza a gyermeket, aki visszakiáltott valamit és azután tovább mentek. Két fiatalember is látta a rémes párt, ezek azonban azt gondolták, hogy a férfi az apja a gyereknek. Most mind a kettő felismerte Kürtent. A déli szünet után a bíróság előtt felolvassák Kürtenné írásbeli vallomását. Az asszony közlései szerint közte és férje között többször szó esett a düsseldorfi rémről, a férfi azonban soha sem árulta el magát. Amikor végre bevallotta, hogy a rettenetes gyilkosságok elkövetője, a felesége ezt hihetetlexmak tartotta, Első rémületében kijelentette, hogy fel fogja jelenteni, amire a gyilkos megfenyegette, hogy vele is végez, mint a többiekkel. Az asszony, csodálkozik, hogy a rendőrség, tekintettel Kürten előéletére, nem gyanakodott reá már előbb. Leirja. hogy férje ellenszenves volt neki kezdettől kezdve, de hozzáment, mert azt gondolta, hogy majd jobb útra tudja téríteni. Kürten nem szeretett dolgozni és állandóan fejfájásról panaszkodott. Ellenben sokat olvasott és pedig komoly íróktól is Együtt nem valami jói éltek, az asszony sok verést kapott. A gyilkos rendkívül hiú ember volt és állandóan dicsekedett hódításaival. A tárgyalást hétfőn folytatják. ; Kői és férfi falapokat É farméi, fest, «sitii és vasa! ' !■■' Sj! i szak^zerüleg és jutányosán HECHT KALAP- féZEM Kolozsvár. Calea Regele Ferdinand 30, jSivJ a nagy vashid mellett FSök: DÉS, Cal. Traian Ww j 9 szám. Dús választék eredeti női kalapmodel- gg| lekben. eDgrosban és detailban. Kürten feleségének írásbeli vallomását olvasták fel a düssel dór fi bünpör mai főtárgyalásán Kürtenné idegbaja miatt tébolydában van és egyébként emberölés miatt ő is öt ével ült börtönben
