Keleti Ujság, 1931. április (14. évfolyam, 74-96. szám)

1931-04-20 / 89. szám

K7F. TtVF. 89. SZJM. 3 —"~-,L”pi*"TWB—f^BWB—^ror TITULESCU Londonba utazik... I. (Bukarest, április 18.) 1922-ben egy nyurga, mongotképü fiatalember veszi át a pénzügymi­nisztérium vezetését. A közvélemény keveset tud róla, a politikusok is mindössze csak annyit, hogy kiváló jogász, félelmetes törvényszéki de- batter, néha előadást tart a bukaresti egyete­men és bizalmas hive Take Jonescunak. Oly­kor, időközönként a képviselőházban is feltüne­dezett, sőt annakidején tagja volt a jasii hábo­rús kormánynak is, de ki emlékszik még erre? A politika berkeiben valahogy parvenünek te­kintik a fiatal pénzügyminisztert, aki rapszó- dikus intervjukat ad és az uccán karonfogva sé­tál az ujságirókkal. A pártok kivénhedt pénz­ügyi szakértői meg pláne odavannak: mit akar, jövevény, micsoda badarságokról beszél, ő akarja megváltoztatni Románia államgazdasá­gi rendszerét? Titulescu — mert ö a betolako­dott idegen — eközben maga köré gyűjti a pá­rizsi, berlini és lipcsei egyetemekről hazake­rült fiataloknak tettrekész, lelkes gárdáját és külföldi mintára ő készíti el az adónemek egy ségesitéséről az első törvénytervezetet. Nagy újítás volt, a parlament fogát összeszoritva sza vázzá meg, de kell a pénz s hátha beválik az u.i rendszer? Utóvégre sarlatánoknak is voltak már sikereik. Titulescunak azonban nincs szerencséje ez­zel az újítással. Néhány hónap leforgása alatt mint pénzügyminiszter menthetetlenül bukik. Titulescu egyszerűen félreáll. Mint a bűvész, akinek egy kunsztja rosszul sikerült. De nevét már országszerte ismerik, az adók törvényét Titulescu-törvénynek hivják, van már politi­kai sarzsija: ez a bukás felszínre dobta őt s a pártok idegesen figyelik, mit szándékszik ten­ni. Közben Take Jonescu meghal, pártja fel­bomlik s részint a Maniu-féle nemzeti, részint pedig a néppártba olvad bele. Titulescu né­hány hívével „facér“ marad, lóversenyekre jár, estélyeket ad, sőt mi több: újból megnyitja ügyvédi irodáját és porokét vállal, szóval min­den jel arra mutat, hogy egyelőre várakozó ál­láspontra helyezkedik. Ez pedig sehogysem tet­szik a pártoknak. Nyugtalanítja őket Titulescu semlegessége, ismerik már képességeit, e né­hány hónapi szereplése alatt a parlamentben megmutatta oroszlánkörmeit, jól tudják, hogy kemény ellenfelük akad, ha véletlenül eszébe jutna, hogy pártot alakitson. Hallgatólagosan megegyeznek tehát abban, hogy Titulescut va­lamiképpen el kell távolítani a belpolitikai po­rondról. Valakinek egészséges ötlete támad: követté kell kinevezni, valamelyik -r- lehetőleg távoli — országba, hisz nagykulturáju ember, pompás modora van, beszél négy öt nyelvet. A?, ország is sokat nyer vele, egy ilyen születet diplomatával. Titulescu elfogadja az ajánlatot. Gyönge fi zikumu, beteges ember, jól tudja, hogy az elke vülhetetlen harcot nem bírná idegekkel. London neki éppen megfelel, ott fog élni nyugat or­mán, sok munkája nem lesz, hiszen a román diplomácia idegrendszere Párizsban fut össze bármikor lerándulhat a napsütötte tengerpar­tokra gyógykezeltetni magát s áldozhat kultu­rális szenvedélyeinek is. Kihurcolkodik hä Londonba, eladja ingatlanait, csupán egyik bu karesti villáját tartva meg, mint, aki jóidőrc talán örökre elhagyni készül az országot... II. Pár évig nyugton is marad. De megbízzál az optánspörben Románia képviseletével s elv­kor ambíciója ismét magas sudárba szökik Agitál, kutat, előadásokat tart, fényes estélye két rendez, barátkozik, a külföldi lapok kezde nek rá fölfigyelni. Aztán lemegy Geníbe, hogy Apponyi hallatlan tekintélyével és tudásává felvegye a nyiltszini harcot. A „Berges“-beu hatalmas appartament-t vesz ki, grandsigneun életet él, a szakács külön étlap szerint főz neki: a nagyhatalmak kispolgári életet élő külügy­miniszterei egészen elszürkülnek társadalmi szereplései mellett. Titulescuról szélűben be szélnek, sikerei vannak, befut. Külföldi sikereinek belföldi visszhangja mi nissteri tárcát sodor felé elkerülhetetlenül. Visz szahivjájt Ferdinand király kivánságára és kül ügyminisztere lesz Brätianu Ionéi hires 1927-ik „nagy“ kormányának. De nem sokáig maradi itthon. Sűrű összekülönbözései vannak Ducaval s Brätianu Ionéi halála után ismét visszamegy Londonba. Nem mond le, csak egyszerűen visz- szamegy. Ez az ő stílusa. (Szegény Brätianu Vintila, akit a pirkadó nap első sugarai már íróasztalánál találtak, halála napjáig sem tud ta megérteni, hogy mi szüksége volt a liberális pártnak erre a kakukfiura, aki délben tizenkét órakor kel fel és éjszaka dolgozik, amikor más rendes ember aludni szokott.) Aztán ismét Genf és a Népszövetség. Meg­vívja Apponyival emlékezetes nagy párbaját Beteg lesz, a leghíresebb párizsi tanár operálja A Riviérán üdül, majd a Lidon, ahol összeté­vesztik a világhír ormain járó Josef iné Baker­rel. Hetekig csak erről Írnak a lapok. Ismét London. Károly király visszatér az országba. Diamaudy a párizsi követ megy. Ti tuleseu marad. De mennyire, hogy marad­ni. Most újból közöttünk volt. Két tárautó hoz ta utána a bőröndöket. Fut, fáradozik, tárgyal. Barátai nem ismertek rá. Tizenhárom napon át nem volt éjjele-nappala. Mégsem akarta enged ni, ha valami nem sikerült, újból meg akarta próbálni. Három kilót fogyott, de nem akarta hagyni magát. Szívós igyekezett lenni, mint Maniu és körültekintő, mint Dúca. Micsoda változás söpörte el nagyúri fölé­nyességét? Egyszerű a válasz: a külföld, Genf és a Nép szövetség. Titulescu jól tudta, hogy a külföld éber szemekkel figyelte mindazt, ami most vele (Düsseldorf, április 18.) A düsseldorfi nagy per tárgyalásán a tanúkihallgatásokat előre láthatólag jövő szombaton befejezik. Egyéb­ként ezek a kihallgatások nem hoztak semmi lényegesebb újat, mivel az összes vallomások majdnem teljesen egybevágnak Kürten kije­lentéseivel. A pszihiáterek szerint Kürten azért részletezte annyira borzal­mas cselekedeteit, hogy azok elmondá­sával még egyszer átélje szadisztikus élményeit. Különösen kínos volt azoknak a tanuknak a kihallgatása, akiket annak idején Kürten meg­támadott és akik most borzadva ismerték fel a vádlottban támadójukat. Kihallgatták azokat a rendőrtisztviselőket is, akik annak idején a gyilkost kihallgatták Egyikükkel szemben Kürten különösen közlé­keny volt s elmondotta, hogy a gyilkosságok ntán a vasutak és nagy­áruházak ellen akart merényletet elkö­vetni, hogy beteg idegeit bielégithesse. Kürten feleségét nem idézték meg a tár­gyalásra és még tartózkodási helyét is titok­ban tartják. Csak annyit tudnak, hogy egy té­bolydában van, mert férje vallomása után ki­fejlődött benne a már lappangó idegbaj. Egyéb­ként az asszony szintén börtönviselt nő, öt évet ült, mert annak idején csábitóját agyonlőtte Kürtennel is a börtönben Ismerkedett meg és ott is házasodtak össze. A szombati nap jelentéktelen tanúvallomá­sokkal kezdődött, azután azonban sor került a legfiatalabb áldozat, az öt és féléves Alber- mann Gertrud ügyének tárgyalására. Kürten ezt a gyermeket a legbrutálisabb kegyetlenség­gel gyilkolta meg 1929 novemben 7-én éjjel. Az orvosok a kis hullán mintegy harminc szúrást számoltak össze. Egy Geritzke nevű asszony el­„% vérbalos a legnagyobb bIHt követi el, na nem kezelteti magái“. „A vérbajos, ha nem kezelteti megát, meg­fertőzi a családját és még sok-sok ezer embert“. Diszkréten, olcsón és könnyen kezelheti ma­gát a „SIGMARGYL" PASZNLI.AVAÍ­Ezen gyógyszer hasznosságát, amelyet Dr. M. Pomaret fedezett fel, úgy a belföldi, mint a külföldi orvostudor urak elismerték. Az orvost urak részéről beérkezett levelek nagyszáma, amelyek a „SK3MARC3YL“ elsőrangú hatását ismerik el, bárki rendelkezé­sére állanak. Érdeklődőknek ingyen küldünk használati utasítást és irodalmi értesítést. Engross ügynökség Erdély és Btn&i területére Ssgmsrgyi C!uj, Hr. luiiu Maniu34. MminninnHiHaiiiiiMimumiiiiiimmmittiinnmmiinumimwHtwiinmiMnnwimuiaMiiMna kapcsolatban Bukarestben történt. Tudni akar­ta: vájjon reális-e az a nimbusz, melyet homlo­ka köré szőttek. Vájjon csakugyan ő volt-e a ro­mán belpolitika parlamentáris kísérleteinek utolsó mentsvára, a tekintély, az erő, a kapaci­tás. Két évvel ezelőtt nem sikerült a hasonló vállalkozása. Titulescu, a Népszövetség közgyű­lésének tavalyi elnöke, úgy tudta, hogy presztí­zsével játszik. Ezért futott és ezért fáradozott: ezért akart mindenáron kormányt alakítani. Most aztán visszautazik ismét Londonba. Eskassy Endre. mondja, hogy ő látta, amikor Kürten kezénél fogva vezette a kisleányt és beszélgetett vele. Ő hivta vissza a gyermeket, aki visszakiáltott valamit és azután tovább mentek. Két fiatal­ember is látta a rémes párt, ezek azonban azt gondolták, hogy a férfi az apja a gyereknek. Most mind a kettő felismerte Kürtent. A déli szünet után a bíróság előtt felolvas­sák Kürtenné írásbeli vallomását. Az asszony közlései szerint közte és férje között többször szó esett a düssel­dorfi rémről, a férfi azonban soha sem árulta el magát. Amikor végre beval­lotta, hogy a rettenetes gyilkosságok el­követője, a felesége ezt hihetetlexmak tartotta, Első rémületében kijelentette, hogy fel fogja jelenteni, amire a gyilkos megfenyegette, hogy vele is végez, mint a többiekkel. Az asszony, csodálkozik, hogy a rendőrség, tekintettel Kür­ten előéletére, nem gyanakodott reá már előbb. Leirja. hogy férje ellenszenves volt neki kez­dettől kezdve, de hozzáment, mert azt gondolta, hogy majd jobb útra tudja téríteni. Kürten nem szeretett dolgozni és állandóan fejfájás­ról panaszkodott. Ellenben sokat olvasott és pe­dig komoly íróktól is Együtt nem valami jói éltek, az asszony sok verést kapott. A gyilkos rendkívül hiú ember volt és állandóan dicseke­dett hódításaival. A tárgyalást hétfőn foly­tatják. ; Kői és férfi falapokat É farméi, fest, «sitii és vasa! ' !■■' Sj! i szak^zerüleg és jutányosán HECHT KALAP- féZEM Kolozsvár. Calea Regele Ferdinand 30, jSivJ a nagy vashid mellett FSök: DÉS, Cal. Traian Ww j 9 szám. Dús választék eredeti női kalapmodel- gg| lekben. eDgrosban és detailban. Kürten feleségének írásbeli vallomását olvasták fel a düssel dór fi bünpör mai főtárgyalásán Kürtenné idegbaja miatt tébolydában van és egyébként emberölés miatt ő is öt ével ült börtönben

Next

/
Thumbnails
Contents