Keleti Ujság, 1931. április (14. évfolyam, 74-96. szám)

1931-04-18 / 87. szám

r f í3í®«sk» mmmmsma (X/F. ÄFF. 87. SZÁM. ismertessem a helyzetet. Amikor kijövök, pre­cíz válasszal szolgálok önöknek. Titulescu az uralkodónál ebédelt és fél há­romkor hagyta el a palotát, ígéretével ellen­tétben azonban a kihallgatás eredményéről semmit sem akart mondani. Rövid idő múlva köztudomásúvá vált a lapok külön kiadásai ré­vén is, hogy Titulescu a kihallgatás során visszaadta a kormányalakítási megbí­zást a királynak, bejelentve, hogy nem sikerült megalakítania a széles koncen­tráció kormányát abban az értelemben, ahogyan ezt a király a pártvezérekkel tartott értekezletén kifejtette. Délután négy órakor Dúca és Titulescu is audiencián voltak a királynál és az együttes megbeszélés során arra a megoldásra jutottak, hogy Titulescu még egy utolsó kísérletet tesz a koncentrációs kormány megalakítására. Ha ez sem sikerül, úgy Titulescu megpróbál a pártvezérekből összehozni egy kormányt a választások levezetésére­Végül pedig, ha ez a kombináció is csődöt mon­dana, úgy a választások levezetésére Mania és Jorga visszavonják Ígéreteiket. Másrészről Maniu is kijelentette, hogy az ö kötelezettsége arra vonatkozólag, hogy a Titu lescu kormányt támogatni fogja, úgy értendő hogy a kötelezettség csak akkor áll fenn, ha a kormányba az összes pártok belépnek. Mivel ez nem történik meg, úgy felmentve érzi magát a kötelezettség alól. Hasonló a helyzet Iorgával is. Amikor kö­zölték vele, hogyan áll a helyzet, kijelentette, hogy őt tévedésbe ejtették s csakis abban az esetben fog kollaborálni a liberálisokkal és a nemzeti parasztpárttai, ha a kollaborációban az összes pártok részt vesznek. Az audiencián a király felkérte Tituleseut, hogy tegyen egy utol­só kísérletet a koncentráció összehozására. Titidescu elnöklete alatt hivatalnokkor­mány alakút Titulescu az ' audienciáról eltávozva ebben az értelemben megkezdte a tárgyalásokat a pártvezérekkel- Megbeszélést folytatott Maniu val, Ducaval, Gogaval, Bratianu Gheorghe-vel és Lupuval és megállapodott velük, hogy a pártvezérek este kilenc óráig adják meg a választ. Csütörtökön este kilenc órakor dől el tehát a kormánykrizis további alakulásának sorsa. zös megbeszélést tartottak és ezt a tervet visz- szantasitották és nyolc pontból álló követelést nyújtottak át Titnlescunak, amelynek főbb pontjai a következők. A választás tartalmára a belügyminiszter semmitőszéki bíró, vagy más semleges személy legyen, az összes pártok hoz­zájárulásával. A prefektusok helyét ideiglene­sen törvényszéki bírák vegyék át, A 71 mandá­tumot nem biztosíthatják. Továbbá a páriámén- tárizmus elleni merényletnek tekintenék Titu- lescn azon kérésének a teljesítését, hogy bármi­lyen legyeg a választás eredménye, a belügyi, külügyi és pénzügyminiszteri tárcákra Titu­lescu jelölhesse ki a politikusokat. Ezek szerint tehát a kispártok elfogadha­tatlan feltételekhez kötötték részvételüket. A valószínűség az, hogy Titnlescn pénteken a két vezetőpárt támogatásával megalakítja a válasz­tási kormányt. Szigora cáfolat a vagyondézsmáról. Az utóbbi napokban Titulescu gazdasági terveivel kapcsolatban hire járt annak, hogy az uj kormány egyik programpontja a vagyon- dézsma lenne. A hir érthető idegességet keltett a közvéleményben. A Temesvarer Zeitung érte­sülése szerint Bocu Sever, bánsági tartományi igazgató ezekkel a hírekkel kapcsolatban telefo­non érintkezést keresett Titulescuval, aki felhatalmazta annak a kijelentésére, hogy a vagyondézsmáról elterjedt hirek teljesen alaptalanok és ilyen rendszabályokról szó sem lehet Ellen­kezőleg az uj kormány minden eszközt meg fog ragadni arra, hogy a külföldi tőkének is sza­bad utat biztosítson. Hangsúlyozta a dezignált miniszterelnök azt is, hogy azok ellen a lapok ellen, amelyek ilyen, a vagyondézsmához ha­sonló riasztó híreket fognak kolportálni, beve­zetik az eljárást. ZSOLDOS tanintézet Budapest, VII. Dohány u. 84. Telefon: 424—47. Magyarország legrégibb és legjobb előkészítő tanintézete (24. tanév). - Előkészít közép* iskolai magánvizsgákra és ereUségire lele osság mellett _______________ A pártvezérek hozzájárultak a hivatalnok-választási kormányhoz, a kispártok azonban elfogadhatatlan feltételekkel Titulescu vaiószintiieg még pénteken megalakítja a választási kormányt (Bukarest, április 16. Lapzárta után jelenti tudósítónk.) Miután Titulescu újból megbíza­tást kapott a királytól, felkereste a politikai pártok vezéreit és a következő két ajánlatot tette: 1. Alakuljon választási kormány a politikai pártok elnökeiből és saját híveiből, vagy pedig hivatalnok-kormány, amelyik biztosítaná a sza­bad választásokat. Titulescu 71 mandátumot kapna. Dúca és Maniu bármelyik megoldási for­mát elfogadta. A kispártok vezérei azonban kö­Még egy utolsó kísérlet Szombat, vasárnap, hétfőn Rózsahegyi Hóimén a Magyar Színházban helyárakkal. Klári rámosolygott engedelmesen: — Igaz. Az akácfák virágbaborultak már s ők úgy csatangoltak kettesben, lcéz-a-kézbon, mint egy maturus diák, meg egy gimnazista-kisasszony. Elhagyták a várost, elbolyongtak az erdők alatt, túl a Fellegváron s ahogy este körül ha­zafelé tartottak, az uccán utánuk fordultak a járókelők: — De kedvesek! Közben visszajött a Klári édesapja s azt mondta a nagy újságra: rendben van, de hadd látom először a legényt! Aztán hazakerült Fe­hér Gyurka is és annyit jegyzett meg az uno- kahuga előtt: — Sejtettem. így ment el csaknem egy hónap.. Pünkösd után felavatták Halmy Tamást s akkor készü­lődni kezdett, hogy most már hazaindul a nyári vakációra. Az utolsó napon Kláriéknál volt vacsorán s Klári ekkor összecsapta a kezét: — Tamás, te talán még meg se írtad a szü­leidnek! — Nem én, — felelt nyugodtan a fiú. — Legalább meglepem őket. Úgy egyeztek meg, hogy Tamás szeptem­berre visszajön s akkor gyűrűt cserélnek. Klári megemlítette, hogy júliusban Iglóra fog elrán- dulni, a nagyszüleihez s ha Gyurka nem tudna velemenni, majd eléjeutazik Tamás és Várad­tól vagy Debrecentől ő lesz a kísérője. Az sem lehetetlen, hogy közben kis kitérőt tesznek s egy-két napra megpihen náluk, Zehernyén .. Tamás megörült a tervnek: — A húgom már előre is szeretni fog. Klá­rika. Jó gyerek, csak sokat beszél, mint te ... De indulok, a kocsim vár. Szervusz, Klárika! Ketten voltak. Klári az utolsó pillanatban is ennivalót dugdosott a fiú zsebeibe: — így, hogy éhen ne halj az utón ... Most pedig maradj szépen, — s kitárta a karját és megölelte, — meg akarlak csókolni... így ... Na ... Vigyázz, kis öreg s meg ne bontsd a kon- tyomat, mert kikapsz! Most pedig köszönj el mamáéktól is, aztán jó fiú légy és írjál ... Éjjel volt, ahogy vonatra ült Halmy Ta­más. Aludni persze nem tudott, ahelyett ébren tűnődött, már elhagyta Váradot is, kint hideg fényben égett a tengeresillag, már az Alföldön vágtattak át, de Halmy Tamás zsongó feje az ceész világból nem hallott egyebet, mint a ke­rekek végtelen és szemrehányó zakatolását: Mit mond — az apád? .. ? Mit mond — az apád ...? Mert erre nem gondolt eddig egyszer sem, vagy ha akarata ellenére a fejébe ötlött volna >s, kedvetlenül elhessegette magától ezt a gon­dolatot ... Csakugyan, mit szól majd mind ehhez az apja, az ő szigorú és kemény apja, aki a hajnallal ébred s küzködik és robotol a íöldeken, jobban, mint a legutolsó zsellére s aki -oha még egy fillért haszontalanul ki nem adott ... Hogy álljon most aj. apja elé, aki busz esztendő óta maga akasztja az ekét az ugar- ak, igaz, hogy busz esztendővel azelőtt kurta­nemes volt csak, mint van a faluban tiz-tizenöt más is, ma pedig olyan ur, hogy fölötte csak Omode állna, deha arról lenne szó, Omodét is szemhunyoritás nélkül ki tudná fizetni a mel­lénye felsőzsebéből ... Tartózkodó, zárkózott ember volt az öreg Halmy és bár ő maga alig­ha ejtette el. tudták róla, hogy nagy urat, igen nagy urat szeretne a fiából Minden, minden a fiúé lesz majd, ameddig csak ellát a szem a határban, mert a leányt tisztességgel utrabo- csátja, mihelyt elviszik hazulról A leány úgyis idegenbe jut, még a nevében sem marad meg a Halmyak emléke, mert a nevét elveszti, de a íiu _ az Halmy marad s ez a fiú volt minden reménykedése ... Szerette, mindenkinél jobban, de soha nem mutatta, sőt közlékenyebb még vele szemben sem maradt soha, csak egy pilla­natra sem. Ahelyett sosem volt vele kifogás nélkül elégedett, talán igy akarván serkenteni, hogy még magasabbra törjön. És összeszidta, ha előzetes bejelentés" nélkül ruhát csináltatott magának: — Ne szórd a pénzt! Addig van erőd, amig pénzed van! Ennek aztán az lett a vége, hogy idő múlva a fiú egyre-inkább elszokott az apjától, igaz, hogy iskolái miatt alig is volt odahaza. Halmy Tamásban idővel már nem volt meg a teljes őszinteség az apjával szemben. Bizonyos, hogy soha semmit el nem hallgatott előtte, de az ebéden és a vacsorán kivül alig találkoztak egymással. Néha megesett, hogy a városba ket­tesben szaladtak be a homokfuíó kocsin, ilyen­kor tehát magukra maradtak, de egyetlenegy­szer nem történt meg, hogy az öreg kiengedett volna legalább a fiú előtt- Például családi ügyekről, vagy hogy esetleg elejtette volna, mi­lyen pályát szeretne a számára, mik a céljai! ... Nem! Valahogy minden ment a maga során, magától is. Idegen dolgokról beszélgettek s az öreg legfeljebb annyit mondott a fiúnak, hogy tanuljon. Igaz, erre az egyre szó nélkül költött s azzal megtörülte a bajuszát és a mezőre in­dult, hogy személyesen ügyeljen föl a bére­sekre. Délután volt, hogy hazaért Halmy Tamás. A bricska befordult vele az udvarba, édesanyja az ajtóban várta. Ilus a kert felöl szaladt neki s a nyakába ugrott: — Szervusz, öreg! Hát doktor vagy már? — Az vagyok, — s végignézett a húgán, — Te pedig egészen nagy lány lettél. Kezét csó­kolom, édesanyám... (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents